Dayton 25
Öt dolog, amiért látni kell Szarajevót a járvány után
Öt dolog, amiért látni kell Szarajevót a járvány után

Aki szeret utazni, annak a koronavírus-járvány rendesen megnehezíti most a dolgát. Álmodozni viszont lehet, és érdemes is: a daytoni békeszerződés 25. évfordulójának alkalmából elmondjuk azt is, miért Szarajevóba vezessen az első utad, ha megnyílnak a határok.

A hét bora: a szerb bor, amivel Bosznia-Hercegovinára koccintunk
A hét bora: a szerb bor, amivel Bosznia-Hercegovinára koccintunk

A sárgamuskotály Dél-Szerbiában tökéletesedik évről évre. Megéri messzire elzarándokolni érte.

A daytoni békének nem is volt feladata, hogy egységet teremtsen
A daytoni békének nem is volt feladata, hogy egységet teremtsen

Az osztrák-spanyol származású, Norvégiában oktató Sabrina P. Ramet a világ legismertebb Jugoszlávia-kutatója. Az Azonnalinak adott interjúban elmondja, mi vezetett a polgárháborúhoz Boszniában, és hogy hol tévedtek nagyot a nemzetközi szereplők. A daytoni egyezmény kapcsán nem táplál 25 év után se illúziókat: az ott megszületett békéből szerinte nem lesz egységes állam sohasem.

Techet Péter
Igenis meg lehet haladni az etnikai törésvonalakat

Azt, hogy a nacionalizmus mindig egy szűk elit érdeke, amely ezzel tudja a hatalmát bebetonozni és egyben a lényeges kérdéseket egy etnikai alapú „mi” vs. „ők”-felosztással megkerülni, Bosznia-Hercegovinában kiválóan lehet tanulmányozni.

Tanultunk-e bármit is a délszláv háborúból?
Tanultunk-e bármit is a délszláv háborúból?

25 éve tárgyalták le a daytoni békeszerződést, aminél szimbolikusabb eseményt nem is lehetne találni a poszthidegháborús világból. Megvan benne minden, ami kell: az Egyesült Államokra mint világcsendőrre támaszkodó Európa, a nagyfokú médiajelenlét, az összetett vallási-etnikai konfliktusok megértésére való képtelenség és az egypólusú világba, a „történelem végébe” vetett optimizmus.

1 2