Miniszterek mennek egymásnak. És akár koalíciós válság is jöhet. Az Azonnalinak nyilatkozó Csoma Botond frakcióvezető reméli, hogy azért az nem lesz.

Bár a fejlesztési és közigazgatási tárca magyar kézbe kerül, sem a képviselőház, sem a szenátus elnöki pozícióját nem sikerült megszereznie az RMDSZ-nek, pedig Kelemen Hunor korábban ezt szerette volna. Az egészségügyi minisztérium helyett még a környezetvédelmi és a sportminisztérium élére kerülhet majd magyar.

Van-e bárkinek is esélye legyőzni vasárnap Kolozsvár regnáló jobbközép polgármesterét? Kik a kihívói? Mivel kampányolnak a magyarok, és milyen bakikat követtek el eddig? Meg eleve: miért hálátlan feladat Erdély Bukarest helyett inkább Budapesthez és Bécshez igazodni próbáló fővárosát vezetni?

Több ellenzéki képviselő sem jelent meg az Orban-kormány elleni bizalmatlansági indítvány szavazásán, pártjuk már kizárással fenyegeti őket. Klaus Johannis román államelnök örülhet, marad a nemzeti liberális kormány, a télen esedékes választásokig valószínűleg már kihúzzák.

Habár a velejéig korruptnak tartott szocdemek helyett már egy ideje jobbközép kormánya van Romániának, a rendszerszintű korrupció maradt. Legutóbb az illegális fakitermelést vizsgáló különleges ügyészség létrehozása körül esett egymásnak a PNL és újhullámos kihívója, az USR. Elmagyarázzuk, miért.

Ezt azután mondta nekünk a Momentum román testvérpártjának képviselője, hogy erdélyi magyar extremizmusról és az erőszak veszélyéről értekezett.

Tényleg összejátszhattak-e a magyarok a román szocdemekkel, mint azt Johannis állítja? Párhuzamos államot építettek-e ki a titkosszolgálatok Romániában? Milyen munka ellenőrizni őket? Csoma Botondot kérdeztük erről, aki a román hírszerzést, a SRI-t ellenőrző bukaresti parlamenti bizottság RMDSZ-es tagja.

A román ellenzék a hírszerzés vezetőjétől érdeklődné meg, mi igaz abból, hogy a PSD ledealelt Orbán Viktorral Erdély eladásáról. Ha a SRI nem válaszolja ezt meg, személyesen Johannisnak kell majd a parlament előtt.