Az Amazonast a keresztapa Francisco de Orellana hajózta először végig, a kaucsukláz végzetes folyamatokat indított el, a kolumbiai és a perui részen jobb a helyzet, mint Bolsonaro Brazíliájában. Rózsaszín delfinek, sokszáz éves famonstrumok, tarantulák, óriáshangyák.

Bő egy év után, hét hónapra visszatérek Latin-Amerikába, remélhetőleg lezárások, karantén és más efféle földi javak nélkül el is jutok Buenos Airesig. Covid idején a repjegyvétel sem egyszerű, pláne, ha az amerikaiak túlparázzák. Atlanta helyett Madrid, afgán helyzet, Future Sound of London 2020 – úti előkészületek.

A már a minisztereinek is kínos jobboldali kolumbiai elnök a koronavírus-járvány legújabb hullámának és az emiatti óriási gazdasági válság közepén a lakosság jelentős részét súlyosan érintő adóreformot jelentett be. Az erőszakba torkollt tüntetések hatására gyorsan, de már későn vissza is vonta azt. Milyen hatása lehet a véres megmozdulásoknak a sokat szenvedett dél-amerikai országra?

A brazil hatóságok nem engedélyezték a Szputnyik V használatát, mivel szerintük a vakcinában használt adenovírus bizonyos körülmények között képes lehet szaporodni az emberi szervezetben. De mekkora problémát is jelent ez? Tartani kell-e a vakcinától és az adenovírustól, ha az szaporodni képes? Rusvai Miklós virológussal és Letoha Tamás kutatóorvossal jártunk utána!

A világon sok helyen figyelik, hogyan alakul az új amerikai kormány demokráciaterjesztéssel kapcsolatos politikája. Eddig úgy tűnik, a Biden-kormányban egyesek a demokrácia expanziójában, mások a meglévő demokráciák védelmében és erősítésében hisznek. A Fidesz esetleges bukását viszont biztosan nem Biden fogja elhozni, hanem a magyar választók akarata.

Egy év Covid-19-mizéria után Brazíliában rosszabb a helyzet, mint valaha, Chile világviszonylatban is eminensen olt, míg máshol vakcinabotrányok borzolják a kedélyeket. Bejelentkezett Bolsonaro riválisa, Kolumbiában tartózkodási engedélyt kapnak az illegálisan ott élő venezuelaiak. Latin-Amerikában nagyon nem látszik még a pandémia vége.

Mexikóvárostól Buenos Airesig a koronavírus elleni tömeges oltásra készül mindenki. A latin-amerikai országok ugyan egyeztetnek egymással, de külön-külön szerzik be a vakcinát. Mindenki úgy, ahogy tudja. Egyelőre nagy a késés és a káosz, és úgy tűnik, egész 2021 erről fog szólni. Pláne, ha lesz elég oltóanyag. Oltási terveik mindenesetre vannak.

A Sinova Biotech azután tette a bejelentést, hogy az európai és az amerikai vakcina késői fázisú tesztjei már sikeresnek bizonyultak.

Pénzbüntetést kapott a Facebook a brazil legfelsőbb bíróságtól, mert korábban nem tett teljesen elérhetetlenné egyes Jair Bolsonaro brazil elnököt támogató fiókokat.

A járvány súlyosságát tagadó brazil elnök már napok óta tüneteket mutatott.

Egyik ország sem szerepel állítólag az EU külső határnyitásról szóló listáján. Négy tucat további állam, akik fertőzöttségi rátája alacsonyabb az uniósnál, viszont igen, de még messze a megállapodás.

Dél-Amerikában még nagyon nem látszik a járvány vége.

A világszerte regisztrált új koronavírusos esetek száma az utóbbi napokban rekordokat döntött, ezért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) továbbra is elővigyázatosságra inti az országokat.

Két évtized szegénységellenes küzdelmét vágta taccsra a karantén Kolumbiában. Egyes helyeken úgymond intelligensen nyitnának, de a nagyvárosokban, így Cartagenában is marad a karantén, ahonnan nézve még az is mindegy, hogy itt az esős évszak. Ráadásul majdnem bevitt két rendőr.

Akkora már a hőség a koronavírus-járvány legújabb epicentrumává vált Dél-Amerikában, hogy nemcsak az emberek, hanem a politikusok agya is felforr. A térség vicces fiúja, a Venezuelát vezető szélsőbalos Nicolás Maduro Kolumbia jobboldali elnökét vádolja azzal, hogy a Venezuelába hazatérő emberekkel akarja megfertőzni szegény, leharcolt országát a koronavírussal.

Jair Bolsonaro eddig nem vette komolyan a koronavírus jelentette fenyegetést, mindeközben São Paulo polgármestere már a város egészségügyi intézményeinek összeomlásától tart.

Faragó Biankát két évesre tervezett világkörüli útja első szakaszában, Kolumbia legdélibb részén, Amazonas megyében érte utol a koronavírus-járvány. Onnan még épp fel tudott menekülni az idilli karibi partra, majd jött a karantén, és a sokadik napon úgy döntött, hogy hazamegy. Nem mindennapi kalandjait a napokban küldte el az Azonnalinak.

Magyarokkal a fedélzeten újabb mentőjárat repült el Európába, 35 ezer venezuelai tért haza, nagyvárosi peruiak az Andok felé tartanak. Mompoxban rengett a föld, árubőség az Exito szupermarketben. Van még remény: egy 19 éves agydaganatos bogotái egyetemista felépült a koronavírus-betegségből.

Miért hamis a magyarok képe Kolumbiáról? Hol vált pokollá az élet Dél-Amerikában a járvány miatt? Miért lakoltatják ki a venezuelaiakat? Kömlődi Ferenc Kolumbiából jelentkezik, ahol a kijárási tilalom szintet lépett: már csak bizonyos napokon szabad utcára lépni.

„Más influenzákban még többen halnak meg, mint ebben” – mondta Jair Bolsonaro, majd pár nap múlva már neki is pozitív lett a koronavírus-tesztje.

Várj ki, amíg meg nem találod az igazit: ezzel kampányol hamarosan a brazil kormány, a cél a nem kívánt tiniterhességek számának csökkentése.

A támadók nem hagytak utalást arra, hogy tettüket a film miatti felháborodásból követték volna el, de maguk a filmkészítők sem gondolnak más motivációra.

Brazíliában ma már az emberektől kell kunyerálnod, ha az LMBTQ-ról vagy a színesbőrűekről akarsz filmet készíteni.

Miután az ellenzék Evo Morales megválasztása után csalást kiáltott és a nagyobb városokba tömegtüntetéseket hirdetett, a régi-új elnök nem mindennapi módját választotta a városiakkal való párbeszédnek.

A brazil elnök tett kicsit róla, hogy ne csak a 16 éves klímaaktivistáról szóljon a New York-i ENSZ-buli.

Az Orbán-átok mostanában a közeli szövetségeseire hat: ki lehet a következő HC Strache és Matteo Salvini után?

Ez jókora növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest, a brazil államfő szerint egy amazonasnyi területet viszont nem lehet felügyelni.

Sikerülhet túllépni Jair Bolsonaro és Emmanuel Macron szappanoperákba illő üzengetésén, és elkezdhetik felhasználni a pénzt.

A NASA animáción mutatta meg, merre terjedt a szén-monoxid a dél-amerikai kontinens fölött.

A világ legfejlettebb országai technikai és pénzügyi tervet állítottak össze a tüzek megfékezéséhez.

Az apokalipszispornóban tomboló ökopszichopata mentalitás tulajdonképp nagyobb csapás az emberiségre nézve, mint a klímakatasztrófa, ami „csak” kívülről fenyeget minket, míg ez a hozzáállás belülről öli meg a lelket – illetve azt, ami még maradt az ember lelkéből. Az égő erdők képeit úgy osztjuk meg, hogy közben nem gondolunk a bennük elégő állatok millióira, és egy csomóan leszavaznak olyan ökopszichopatákra, mint Trump vagy Bolsonaro.

Mekkora területen ég az erdő? Miért rossz, hogy lángol az Amazonas? Volt-e már durvább erdőtűz korábban? Ki a felelős? Lesz-e ennek következménye? Összegyűjtöttünk mindent, amit csak tudni lehet.

Argentína csúcsfocistája még mindig nem tudja megemészteni, hogy Brazília kiejtette őket az elődöntőben, szerinte ugyanis nem is hagyták őket továbbmenni.

Ezen felül a szocializmussal, a túlméretes állammal is szakítana Jair Bolsonaro brazil elnök, aki a bűnözés terjedését a fegyvertartás liberalizációjával állítaná meg.

A történelem idén sem állt meg, sőt. Bebetonozta hatalmát Kína elnöke, az USA elnöke továbbra is porcelánboltba beszabadult elefántként viselkedett, megismerhettük Judith Sargentini nevét, és miközben Merkel megkezdte a taktikus visszavonulását, populista kormánya lett Olaszországnak. Az Azonnali összeszedte a legfontosabb külpolitikai eseményeket 2018-ból.

Egész mozgalmasan kezdődött ez a rövid hét.