Hiába oszlott fel a német AfD szélsőjobboldali platformja, a szélsőséges eszmék egyre inkább teret nyernek a párton belül. Emiatt német sajtóinformációk szerint a német alkotmányvédelem januártól megfigyelés alá helyezheti a párt egészét. Ez az, amitől a párt polgári szárnya mindig is tartott, de a küzdelmet a párton belüli nácikkal elveszteni látszanak.

2013-as alapításakor még poroszos professzorpártnak nevezték az AfD-t, ami mára már a CDU-főtitkár szerint is egyértelműen náci párt. Hogyan lett szélsőjobboldali és keletnémet erő a nyugatnémet konzervatív értelmiség projektjéből? A párt alapítója és korábbi arca, Bernd Lucke elmesélte a sztori egy részét.

2015-ben még átvitte az AfD EP-képviselőinek többségét saját pártjába, mára ott is egyedül maradt Bernd Lucke, az AfD-t megalapító euróellenes német közgazdászprofesszor. Aki ismét nekivág az EP-választásnak.

Alexander Gauland AfD-társelnök „nemzetiszocialista badarságról” beszél, az AfD egyik tartományi szervezete pedig éppen most zárta ki elnökét, aki a holokauszttagadókat támogatta megelőzőleg. A szélsőjobboldali befolyás azonban töretlen a párton belül.

Van, aki szerint a Néppárt magát a szavazást is elmismásolja, más azt mondja: nem ismeri a magyar politikát, de meggyőződése, hogy a magyar demokráciával minden rendben van. Az Azonnali megkérdezett egy csomó EP-képviselőt, hogy Magyarország mellett vagy ellen szavaznak a hetes cikkely megindítása kapcsán. Van az EP-ben fél lábbal már brexitelő brit munkáspárti, aki utoljára még megbüntetné a magyar kormányt, de cseh kommunista is, aki kiáll Orbán mellett. De kik azok, akiknek még a szavazás előtt két nappal sincs véleményük?

Egy konzervatív német EP-képviselő menedékjogot adna Carles Puidgemont katalán exelnöknek. Szerinte az idő felülírta a német alaptörvényt, ezért el kéne gondolkodni azon, van-e politikai üldözés az Európai Unióban.