8 órán keresztül beszélt Lukasenka a sajtónak arról, hogy tavaly ő nyerte meg a választásokat, hogy nem örül, hogy Prataszevics Belaruszban van, de a diktátor kitért arra is, hogy szerinte nincs is elnyomás az országában.

Ismeretlen hackerek feltörhették a belarusz rendőrség és a belügyminisztérium szervereit és hozzájuthattak az összes állampolgár adataihoz. A hackerek azt állítják, hogy hozzáférnek a rendőrök munkahelyi adataihoz is és több terabyte-nyi lehallgatott telefonbeszélgetéshez. A cél Lukasenka hatóságainak szabotálása lehetett.

Nemcsak Litvániában, Lengyelországban is megnőtt a többnyire Irakból és Afganisztánból érkező illegális bevándorlók száma. A két ország szerint a Lukasenka-rezsim így visel hibrid háborút az EU ellen. Időközben a belarusz határőrség szerint Litvánia provokál.

A két edzőnek így távoznia kellett az olimpiai faluból, ügyüket a Nemzetközi Olimpiai Bizottság fegyelmi bizottsága vizsgálja.

Varsóban tartott sajtótájékoztatót Kriszcina Cimanouszkaja, a disszidált belarusz futó. A 24 éves atléta elmesélte, hogy őt soha sem érdekelte a politika és nagymamája kérésére döntött úgy, hogy nem fog hazautazni Belaruszba.

Irakiakat reptet Belaruszba, ahonnan továbbküldi őket Litvánia felé. És bár az EU csütörtökön megnyert egy fontos csatát, fel kell készülni arra, hogy a belarusz diktátor hosszú távon is menedékkérőkkel zsarolja majd Európát.

A száműzetésben élő Szvjetlana Cihanouszkaja szerint békés eszközökkel is meg lehet dönteni Lukasenka rezsimjét, és ha ő el is tűnne, a mozgalmat már nem lehet megállítani.

A 2020-as tokiói olimpián Belaruszt képviselő Kriszcina Cimanovszkaját akarata ellenére akarták Tokióból Belaruszba utaztatni, otthagyva ezzel az ötkarikás játékokat, miután kritizálta edzőit.

A Belarusz diktátor a Sky News Arabiának adott interjújában úgy fogalmazott, hogy ők senkit sem kényszerítettek arra, hogy Minszkben szálljon le.

A belarusz diktátor így vágna vissza az Európai Uniónak a belebegtetett szankciókért.