Miről beszélhet Orbán Viktor és Boris Johnson? Orbán jó eséllyel a két ország sikeres oltási kampányát fogja hangsúlyozni, Johnsonnak jól jön ahhoz a találkozó, hogy megpróbálja kijátszani az EU-s intézményeket, illetve az Egyesült Királyságban élő magyarok helyzete is szóba kerülhet.
A brit Munkáspárt történelmi vereséget szenvedett a hétvégi választásokon Nagy-Britanniában. Keir Starmernek Labour-vezérnek egyelőre nem sikerül visszaszereznie az észak-angliai szavazókat, pedig megválasztásakor a fő ígérete ez volt. A Munkáspártnak a túléléshez lehet, hogy választania kell a bázisukat adó két társadalmi csoport között.
A Horthy-rendszer keresztény-konzervatív sajtója nem vette célba a melegeket, a Tanácsköztársaság pedig azt remélte, ha megteremtik a kommunizmust, eltűnik a homoszexualitás. Hiánypótló mű jelent meg, ami a homoszexualitás megítélésének hazai változását a magyar liberalizmus aranykorától egészen a kádári enyhülés pillanatáig kíséri végig: elolvastuk!
Annak ellenére, hogy az EU-nak és az Egyesült Királyságnak tavaly év végén sikerült megállapodnia a brexit utáni kapcsolatokról, még mindig gondterhelt a kapcsolat: az Európai Bizottság már perrel fenyegeti a Johnson-kormányt. De mi a baj, ha elvégre sikerült megállapodniuk? Miért nem olyan egyszerű betartani a brexitmegállapodást? És mi köze van mindehhez az Egyesült Államoknak? Elmagyarázzuk!
Az Európai Bizottság ellenőrizni akarta az Írországból Észak-Írországba menő vakcinákat, ami felborította volna a határmentes Ír-szigetet garantáló Nagypénteki Egyezményt és az azt megerősítő brexitmegállapodást is. Végül elállt az ötlettől, de pár óráig egy oldalra terelte az ír nacionalistákat, az ír unionistákat, a brit maradás- és távozáspártiakat, az ír és a brit kormányt, valamint még a brexittárgyalásokat lefolytató brüsszeli bürokratákat is.