Két év alatt negyedszerre kell parlamenti választásokat tartani Izraelben, és Netanjahunak most lesz a legnehezebb dolga, ha hatalmon akar maradni: egyszerre kell magát védenie a korrupciós tárgyalásoktól, a toxikusságát hangoztató ellenzéktől, és az izraeli társadalmat évtizedek óta feszítő ultraortodox zsidók problémáját is hipp-hopp meg kéne oldania.

A Likud arabnyelvű reklámokkal szólítja meg Izrael arab lakosságát. A jobboldali kormányfőnek jó esélye van arra, hogy az izraeli arabok egy része is rászavazzon, ez 2-3 mandátumot is eredményezhet a Likudnak. Mindez azt is mutatja: egyre több izraeli arab fogadja el Izraelt – a Közel-Kelet egyetlen demokráciáját – hazájának.

Az izraeli legfelsőbb bíróság az állampolgárság tekintetében elismerte zsidóknak azokat, akik betérnek a vallásba. Az ortodoxok szerint a bírák vallási kérdésben nem illetékesek – azaz nem lehet zsidó az, aki csak betér. A vita a választási kampányban is megjelent az oroszok és az ultraortodoxok között.

Talán elkerülhető a negyedik előrehozott választás Izraelben. Az egyébként magyar származású Benny Gantz miniszterelnök-jelöltsége mögött ugyanis kialakult egy egyfős többség. Hétfőn már meg is kapta a kormányalakítási megbízást, de kérdéses, hogy kitart-e az egység. Az arabok támogatása ugyanis sokaknak még Gantz táborából se tetszik.

A hétfői választás se hozott tényleges eredményt. Hiába futott be elsőnek Benjamin Netanjahu, a mögötte lévő szélsőjobboldali pártoknak nincs többségük. De nincs többsége az ellenoldalnak se, mert ott meg olyanok is vannak, akik semmiképpen sem tudnának egymással együttműködni.

A mai izraeli választások első exit-poll eredményei szerint a tavalyi két voksoláshoz hasonló szoros eredmény lesz Benjamin Netanjahu blokkja és a balközépnek nevezett jobbközép között. Netanjahu jelenleg egy mandátumra van a többségtől, de az is döntő lehet, kihez áll az oroszajkúakat képviselő párt.

Egy éven belül harmadszorra járulnak hétfőn az urnák elé az izraeliek. Az ok egyetlen ember: az országot 1996 óta meghatározó Benjamin Netanjahu mögül egyik legfőbb szövetségese is kihátrált, de a politikus visszavonulását se önmaga, se hívei nem akarják. A Netanjahuról szóló politikai színház harmadik felvonásában kiderül, hogy a radikális jobboldali kormányfő tud-e még győzni, vagy egyre többen hagyják el őt.

Az Izraelben élő oroszajkú zsidók és a szefárdok közötti viszony nem volt sohasem rózsás. A szefárd főrabbi most kétségbe is vonta az oroszok zsidóságát és lekommunistázta őket, mire az oroszok pártjának elnöke antiszemitának nevezte őt. A két társadalmi csoport vitája az egyik oka annak is, hogy Benjamin Netanjahu lassan egy éve nem tud kormányt alakítani. Elmondjuk, miért.

A múlt heti izraeli választások patthelyzetet hoztak. Benjamin Netanjahura azonban nem a baloldal megerősödése jelent veszélyt, hanem az izraeli politikát eddigi meghatározó „törzsek” változásai. Az izraeli politikát ugyan különféle pártok határozzák meg, de mögöttük vallási és kulturális alapon elkülönülő csoportok állnak. Izrael éppen ma sem egyetlen társadalom országa. Most elmagyarázzuk, kik alkotják Izrael mai „törzseit“.

Miután Benjamin Netanjahu nem tudott kormányt alakítani áprilisi győzelme után, inkább elérte a parlament feloszlatását. Az új választás sem biztos, hogy feloldja a patthelyzetet: hiába van a jobboldalnak többsége, a szekuláris nacionalisták nem akarnak együttműködni az ultraortodox vallási pártokkal, és így Netanjahu nem tud kormányon maradni. Kiutat egy nemzeti egységkormány jelenthetne a Likud és fő ellenfele, a Kahol Lavan (Kék-Fehér) között.