Kiváló hangulatú találkozón tartanak Balin, ahol azért jöttek elvileg össze, hogy megoldják a világ problémáit.
Antony Blinken a NATO-országok külügyminisztereinek ülésén szeretne „közös álláspontot” kialakítani.
Miután Joe Biden amerikai elnök szombat este azt mondta, Putyin nem maradhat hatalomban, az amerikai diplomácia próbálja puhítani az elnök szavait.
A diplomaták családjait már felszólították, minél hamarabb hagyják el a posztszovjet államot. Biden újabb amerikai csapatokat telepítene a régióba.
A Putyint évekig kritizáló amerikai liberális médiában most csak halkan zümmög a méltatlankodás, a republikánus ellenzék azonban lecsapott. A hirtelen bideni fordulat mögött elsősorban Jake Sullivant, az elnök régi segítőjét kell sejtenünk, aki immár nem szeretne visszatérni a klasszikus neoliberális külpolitikához, úgy, mint például Blinken külügyminiszter. Csakhogy ennek ára lehet, nem is kicsi.
Az orosz-német Északi Áramlat 2. gázvezeték sokkal nagyobb teret ad Oroszországnak az Ukrajnával szembeni nyomásgyakorlásra, az Egyesült Államok kormánya viszont most úgy látszik, mégsem érvényesíti a gazdasági szankciókat a projekt kivitelezőivel szemben. Ez a 2021 júniusa előtt esedékes Biden-Putyin csúcs előtt komoly orosz előny.
Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.
Körvonalazódik, milyen lesz a bideni USA külpolitikája: nagyobb nemzetközi jelenlét, belpolitikai szempontok figyelembevétele és határozottabb kiállás a demokrácia mellett. De miként érinti mindez az amerikai-magyar kapcsolatokat, főleg annak tudatában, hogy az új CIA-vezér autoriternek nevezte Orbánt?
Joe Biden akarata egyértelmű: az Obama-éra embereit akarja visszahozni a saját adminisztrációjába. Emiatt aztán Orbán kemény éveknek nézhet elébe: komoly kritikákra számíthat a populizmusellenes demokrata vezetéstől, és az sem kizárható, hogy jön a kitiltási botrány 2.0.