A belarusz elnök elmondása szerint mindent megtesz, amit a menekültek szeretnének, még ha az rossz is a lengyeleknek vagy a litvánoknak, de abban nem tud segíteni, hogy Németországba utazzanak, ezért háborút mégsem indíthat.

Hétfőn közel 45 percig tartó telefonbeszélgetést folytatott a francia és az orosz elnök. A telefonbeszélgetés során több témáról is beszélgetett a két államfő, így a belarusz-lengyel határon történt események mellett szó esett Ukrajnáról, illetve a Fekete-tengeren tapasztalt – az oroszok értelmezése szerinti – nyugati provokációról is.

Úgy néznek ki, mint a sima bevándorlók, de a feladatuk a minél durvább provokációk végrehajtása lehet a lengyel határőrség ellen. Fokozódik a helyzet a bialowezai erdőben.

A hétfőn a belarusz-lengyel határra terelt tömeg még mindig nem jutott át a határon, miközben a belarusz határőrök sem engedik vissza őket az országukba. Eközben a belaruszok immáron Litvánia felé is szállítanak Irakból és Afganisztánból származó migránsokat.

Újabb nagy ütközet a Belarusz és EU közötti hibrid háborúban, miután a belaruszok több ezer migránst kísértek és tereltek a lengyel határ mellé. Jelenleg patthelyzet alakult ki: a migránsok se Lengyelországba nem tudnak bejutni, a belarusz határőrök pedig nem engedik visszafordulni őket.

Mennyire nyomorítja meg az életet az, ha generációk óta kell félned az államtól? A Courage című dokumentumfilm egy színitársulat mindennapjain keresztül visz közelebb minket a belarusz diktatúra mindennapjaihoz.

A védelmi miniszter, Mariusz Błaszczak szerint emiatt arra van szükség, mert nő a nyomás a határon. A hétvégén 60-70 ember próbált illegálisan bejutni Lengyelországba a határőrség szerint.

Aljakszandr Lukasenka tagadta az emberi jogok megsértését, és azt is, hogy egy újságíró elhurcolásáért térítettek el egy utasszállító gépet. Indulatoktól sem mentes interjújában a belarusz elnök azt mondta, nincs miért bocsánatot kérnie, a börtöneik pedig nem rosszabbak, mint a britek vagy az amerikaiak.