A magyar abortusztörténet jóval viharosabb volt, mint a nálunk nyugodtabb évszázadot maguk mögött tudó népeké.
A világ közvéleményét hónapok óta az amerikai abortuszvita köti le, csakhogy közben a világ egyik legszigorúbb abortusztörvénye egy uniós tagállamban van.
A rendelkezés már elfogadása előtt nagy tiltakozást váltott ki 2020-ban, most visszavonását követelik a tragédia után.
Az Ipsos felmérése szerint a magyarok 79 százaléka engedélyezné bármikor vagy súlyosabb esetben a terhességmegszakítást, ami némileg a világátlag felett van. Malajzia kivételével minden országban legalább egy szűk többsége támogatja a legális abortuszt, a magyar számok az elmúlt években érdemben nem változtak.
Miután Lengyelországban életbe lépett Európa egyik legszigorúbb abortusztörvénye, a dán liberális Radikális Párt azt szeretné, ha Dánia ingyenes abortuszt biztosítana az arra rászoruló lengyel nőknek. A két ország között volt már abortuszturizmus: amíg Dánia 1973-ban nem liberalizálta a saját abortusztörvényét, dán nők jártak abortuszt csináltatni a szocialista Lengyelországba.
Eddig három okból lehetett Lengyelországban abortuszt végezni, most az Alkotmánybíróság határozatának kihirdetésével akkor már nem lehet, ha a magzat súlyos sérülése vagy betegsége vélelmezhető az orvos szerint. Országszerte tüntetések törtek ki, csütörtökre máris újakat hirdettek meg a szervezők.
Eggyel kevesebb okból lehet abortuszt végeztetni Lengyelországban az Alkotmánybíróság múlt heti döntésének köszönhetően, pedig ilyen okból eddig se volt valami sok. A tüntetésekről sokat olvasni a magyar sajtóban, de mit is mondott ki pontosan a lengyel AB, és min változtat ez a gyakorlatban? És hogyan döntött egy nagyon hasonló ügyben idén a magyar Alkotmánybíróság? Elmondjuk!