Szolnokon az Ukrajnában dúló háborúra hivatkozva nem tartottak meg egy 48-as honvéd hagyományőrző programot, de a Kárpátaljára bevonuló Horthy Miklós előtt lehet tisztelegni.

Az első magyar miniszterelnök nevéből kihagytak egy Y-t, az önkormányzat szerint az alázta meg Batthyány Lajos emlékét, aki a hibát észrevette.

16 millió forintba került a felelős magyar kormány miniszterelnökéről készített szobor, de egy betű lemaradt. A hivatalos átadó óta nem is került le a körbetekert nemzeti lobogó – írta laptársunk, az Ugytudjuk.hu.

Ljubov Nepop ukrán nagykövet is üzent a magyaroknak a nemzeti ünnep alkalmából.

A politika által foglyul ejtett történelmi emlékezetünkben nem mindig emlékszünk meg azokról, akik fontos szerepet töltöttek be egy esemény kapcsán. 1848 és az 1867-es kiegyezés kapcsán pedig egy megkerülhetetlen szereplő Nyáry Pál, akiről vélhetően idén is csak szülőfalujában fognak megemlékezni.

1848-ban egészen más forradalom söpört végig Európán, mint amilyen a 18. század végén Franciaországban tombolt.

Száztíz éve született a huszadik századi magyar történelem egyik legeredetibb politikai gondolkodója, Bibó István. Bár nevét számtalan intézmény, utca és park viseli, munkássága mégis zárványként van jelen a köztudatban. Születésnapja jó alkalom arra, hogy újra elővegyük és olvasgassuk műveit. Ajánlónkban öt írását mutatjuk be kedvcsinálóként.

A koronavírus miatt idén kicsit nyugisabb lesz a március 15-e, hiszen a politikai tömegrendezvényeket mind lefújták. De mit szólnak ehhez az emberek, hogyan fognak politikai rendezvények híján ünnepelni, és mit gondolnak, ejteni kéne-e a politikát más nemzeti ünnepeinken is? Videó.

Az Azonnali összeszedte azokat a közkeletű tévedéseket, mítoszokat 1848-1849, március 15-e és persze az akkori események főszereplői kapcsán, amelyeket a gyengélkedő magyar közoktatásnak harminc év alatt sem sikerült eloszlatnia.