Kiberhadsereggel csapna le Putyin az orosz internetre

Az internetet megfigyelő, és tevékenységeikről az államnak jelentő önkéntes csapatok, úgynevezett kiberdruzsinák létrehozásáról szóló törvényjavaslatot terjesztett be az orosz kormánypárt. De mit jelenthet ez az orosz internet számára?

November elején az orosz kormánypárt Egységes Oroszország képviselői egy úgynevezett „kiberdruzsinákról” szóló törvényjavaslatot terjesztettek a parlament alsóháza, a duma elé. A javaslat szerzői abban reménykednek, hogy az intézkedéssel sikerülne megfeleltetni az internetet a hatályos jogszabályoknak, valamint az illegális tartalmak levadászása is könnyebbé válna. A druzsinához pedig bárki csatlakozhatna, aki elmúlt már 18 éves,

írja az orosz ellenzéki Meduza.

De mik is azok a druzsinák?

A druzsina története még a Kijevi Rusz idejére nyúlik vissza, és a szláv „barát” szóból eredeztethető. A középkorban a druzsina egy adminisztratív terület haderejeként szolgált, később egyre inkább zsoldoskatonákat értettek alatta. Az ősi szláv hagyományt a Szovjetunió sem hagyta kárba veszni: Önkéntes Népi Druzsina néven tagjai, a druzsinnyikok 1955-ös megalakulásától kezdve a rendszerváltásig felelősek voltak a közrend fenntartásáért.

Ennyit a történeti háttérről, lássuk, a „kiberdruzsinnyikok” miben is ügyelnének az internet rendjére Oroszországban. Mivel a törvényjavaslat szövegezését még nem publikálták, nem tudni pontosan, az önkéntesek kinek is dolgoznának, hiszen az internetet Oroszországban számtalan állami szerv felügyeli a fentebb is említett Roszkomnadzor mellett. Eddig még az ügyészség is kivette a részét a munkából: sokszor úgynevezett kiberügyészek bejelentései alapján tiltattak le orosz weblapokat a bíróságok.

Nem könnyű ellenzéki honlapnak lenni

Oroszországban rendkívül tág az interneten terjedő illegális információról szóló törvény szövegezése. Ebbe bármi beletartozhat: háborús propaganda, vallási, faji és nacionalista gyűlöletkeltés, ellenségeskedés, valamint minden olyan egyéb információ, melynek terjesztése büntetőjogi lépéseket von maga után.

Utóbbi fogalom olyannyira tág, hogy az ügyészek erőszeretettel használják weblapok betiltására. Tavaly például a bíróságok nem kevesebb, mint 76 ezer szájt betiltását rendelték el, ez a szám pedig a kiberdruzsinnyikok közreműködésével tovább emelkedhet. Ellenzékieskedő weblapot betiltani pedig igazán könnyű Oroszországban:

A kiberdruzsinához már 2011 óta létezik hasonló szervezet Oroszországban: akkor Biztonságos Internet Liga néven jött létre egy nonprofit, ámde az államhoz közel álló szervezet. Ennek egyenes következménye lehet a druzsinákról szóló törvényjavaslat.