Mik vezettek több mint 60 ezer elégedetlen ember kormányellenes tüntetéshez Prágában?

2022.09.05. 09:00

2022 szeptember 3-án több tízezer ember vonult a Vencel térre, hogy kifejezze félelmét az energiaválsággal kapcsolatban és, hogy kormánnyal együtt lecseréljék a Nemzeti Múzeum épületén lobogó ukrán zászlót csehre. Vajon mi vezetett idáig és mennyiben befolyásolhatják a közelgő önkormányzati választásokat a történtek?

Mik vezettek több mint 60 ezer elégedetlen ember kormányellenes tüntetéshez Prágában?

A cseh kormánykoalíció szorosan az EU-val az energiaszuverenitás fele halad, az átlagemberek félnek a téltől, a növekvő infációtól és az energiaválságtól, illetve úgy érzik, hogy sérülnek a csehek érdekei, a kormány magára hagyta őket.

A megmozdulást szeptember elsején, csütörtökön jelentették be az esemény szervezői, Ladislav Vrabel és Jiří Havel, akik politikailag függetlennek mondják magukat. A Facebook-event hamar meg is telt érdeklődő kattintásokkal. A tüntetésen megszólaltatottak a szélsőjobboldali SPD, a Trikolora (TSS), valamint a Kommunista (KSČM) párt tagjai és szimpatizánsai voltak.

Petr Fiala miniszterelnök viszont nem válaszolt a meghívására, pedig a szervezők tájékoztatása szerint felkérték, hogy megvédje kormányzata intézkedéseit. Közlésében egy putyinista populista megmozdulásnak nevezte a demonstrációt, amiben a Kreml dezinformációs törekvései végezték az aknamunkát.

A legfontosabb pontok között szerepelt, hogy követelik a jelenlegi kormány mielőbbi távozását, az energiaválság hatásainak enyhítését és addigi politikai irányvonal okozta károk, az eladósodás veszélyének csökkentését.

Emellett felszólaltak a hazai ipar megmentése mellett is, az eladósodástól ugyanis egyre többen tartanak Csehországban, ami a magas alapanyagárak, az egekbe szökő infálció és üzemanyagárak miatt is egyre több országban jelent gondot.

Ezért olyan szerződések aláírását követelték, amik biztosítanák az alacsony árú gázszolgáltatást, különös tekintettel Oroszországra.

Mindezek mellett fontos szerepet kapott a katonai semlegesség iránti kérelem is, ami egyértelműen mutatta, hogy ez nemcsak egy kormányellenes, hanem NATO- és EU-ellenes tüntetés volt. A több tízezreket megmozgató tüntetésen jól demonstrálja a felvetést, hogy

a SPOLU túl messzire ment Ukrajna hadi támogatásában, a kormánykoalíciónak változtatnia kell a katonai segítségnyújtáson és helyette inkább a hazai vállalkozókat és az átlag cseheket kéne megsegítenie.

Andrej Babis, az ANO pártvezetője, aki egyértelműen abban érdekelt, hogy a történtekből politikai előny kovácsoljon magának és most éppen az ellenzéki pártjának, osztotta meg az oldalán azt az erős mondatot, amit Jiří Mašek ANO-s képviselő üzent Fialának: 

„Minden kritikusodat oroszbarát csótánynak állítod be! De ezek az emberek egyszerűen csak féltik a jövőjüket."

Csehország az elsők között volt, akik kezdeményezték az EU és az USA átfogó szankcióit Oroszországgal szemben. A cél persze az volt, hogy nyomást gyakoroljanak Putyinra és ezzel minél hamarabb véget vessenek az ukrajnai háborúnak, ami viszont még mindig folytatódni látszik. A szankcióknak tehát, így, hogy a sokadik hónapba léptünk már, az európai polgárok is megisszák a levét. 

A legnagyobb hazai adománygyűjtések szervezői szerint Csehországból az orosz invázió kezdete óta eltelt fél év alatt több mint 4 milliárd koronát küldött Ukrajna támogatására, de továbbra is készek hozzájárulni az ország anyagi finanszírozásához. Az sem titok, Ukrajna a pénzt nemcsak a háborús áldozatok és menekültek megsegítésére, hanem az ukrán hadsereg fegyvereinek és felszerelésének pótlására is fordítja.

Mindemellett a kormánykoalíció háború alatt mindezidáig 3,8 milliárd korona értékű katonai felszerelést biztosított Ukrajnának.

Érdekes, hogy mindezért pont egy nappal később, szeptember 4-én fejezték ki hálájukat Csehország felé a prágai ukrán menekültek. Az ország támogatására és befogadó hozzáállására egy Vencel téri felvonulással emlékeztek meg. 

Ivan Bartos Facebook-oldalán közzétett posztjában úgy nyilatkozik a kormányellenes megmozdulás során történtekről, hogy

„nem akar minden megjelenő tüntetőt Kreml-pártinak látni, habár az nyilvánvaló, hogy a Kreml és a szélsőségesek kihasználják a jelenlegi nehéz helyzetet és a bizonytalan időket a társadalom megosztására, és a tüntetés szervezői között is sokan voltak ilyenek…” „…ugyanakkor nem hajlandó elbagatellizálni az emberek energiaválsággal kapcsolatos félelmeit, sok olyan átlagember, család és kereskedő van, aki aggódik az elkövetkező hónapok kilátásai, valamint az emelkedő árak és számlák láttán…”

Csehországban ugyanis nemcsak a sör ára szökött az egekbe, hanem a villanyszámla is. A legdrágább villamosenergiát használja fel az ország, ami az egyik vesszőparipája volt az ellenzéknek, az SPD-nek és az ANO-nak a parlamenti bizalmatlansági indítvány kapcsán, amit végül sikeresen túlélt a SPOLU.

Petr Fiala júniusi exkluzív beszédben határozottan kijelentette az embereknek, hogy ők tényleg senkit nem fognak az út szélén hagyni,

a cseh állam ugyanis azért van itt, hogy segítő kezet nyújtson minden ember számára egy ilyen rendkívüli helyzetben.

Fiala azt is hozzátette,

hogy ettől függetlenül tisztában van az emberek félelmeivel a növekvő számlák kapcsán, de ő úgy véli, hogy a kormánykoalíció mindent együtt fog megoldani a cseh társadalommal.

a cseh miniszterelnök éppen ezért 3 fontos területet prioritozált:

  1. elegendő gázt biztosítani a következő télre;
  2. minél kevésbé függeni a Kreml szeszélyeitől, végül pedig az teljes energiafüggetlenség elérése;
  3. valamint segíteni az cseh embereknek és a helyi cégeknek megbirkózni a következő hónapokban az energiaár-sokkokkal.

Ez a bejelntés azonban elég soványra sikerült, ugyanis már ekkor, azaz 2022 júniusában sokan gondolták úgy, hogy túl későn kezdett el felkészülni és adekvát választ adni a kormány a közelgő energiaválságra.

Mindeközben Fialáék nagy intenzitással segítették az ukrán hadsereget a háborúban, lobbiztak az EU-ban az európai energiaszuvernitás ügyében, készültek az EU elnökségre és felkaroltak több száz ukrán menekültet.

Csehország emellett ugyanis júliustól hat hónapra tölti be az EU soroselnöki tisztségét, amire szintén nagyon sok figyelmet fordított az utóbbi hónapokban a kormány. Ilyenkor merül fel a kritika, hogy talán sokkal többet foglalkozott Csehország Brüsszellel, mint amennyit kellett volna, és az emberek életének megkönnyítését idehaza kellett volna lekommunikálni, nem az uniós arénában.

Vít Rakušan (STAN) belügyminiszter augusztusi beszéde alapján az ideglenes vízumok elbírálása egyébként jól halad – 424 ukrán menekültből eddig 302 személy kapott speciális tartózkodási vízumot Csehországban. 

Valamit valamiért: egekbe szökő energiaárak és az energiafüggetlenség elérése 

Ha az első két feladat akadályait jól is veszi a kormány, a cseh emberek érdekei valahogy elmismásolásra kerültek. A szeptember 3-ára megszervezett tüntetés azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a harmadik feladat kissé nehezen megy a kormány számára.

Ez hamar ki is bukott, 2022 júliusában már az ötödik legdrágább villamosenergiát használta fel Prága. A prágai villamos energia nyers költsége (41 eurócent/kWh) a vásárlóerő-paritáson való kifejezés nélkül is az ötödik legmagasabb volt Európában, csak London, Koppenhága, Róma és Amszterdam előzte meg.

A proléma ott gyökerezik, hogy míg a csehek hatalmas energiaszámlákat fizetnek, miközben az ország továbbra Európában a legnagyobb, a világon pedig az egyik legnagyobb energiaexportőr. Ezt az ellnzék úgy artikulálta, hogy a míg a kisemberek szenvednek, addig a SPOLU megtömi nagy vállalatok zsebeit.

Habár ez most különösen szembetűnő, mégsem jelent egyedi problémát az országban. Az ellenzéki narratíva azért ér el könnyen az emberekhez, mert a cseheket jóval nagyobb adó terheli általanánosságban, mint az uniós országok állampolgárait. Csehországban az adók, különösen az ÁFA a villamosenergia árának 24 százalékát teszik ki. Ez az EU-ban átlagosan 18 százalék körül mozog. 

A SPOLU folyamatosan verte vissza az SPD és ANO támadását a parlamentben, azonban érdemi segítségnyújtás nem igazán történt társadalmi szinten. Az ellenzék élesen bírálta Fialát, szerintük a jelenlegi kormány képtelen kezelni a válsághelyzetet – a SPOLU elégtelenre vizsgázott menedzsmentből.

Amíg ugyanis a drága LNG-projekten dolgozik a kormány külföldön, addig Európában – a 2022 júliusi háztartási energiaárak indexe alapján – Csehországban a legmagasabbak a villamosenergia-árak. Azt pedig nem feltétlen kifizetődő gondolni, hogy támogatás nélkül – de magasabb költségek mellett – sokáig tűrik odahaza az emberek.

Az átlagos áramfelhasználás Prágában 2022 júliusában beállt a 52,15 eurócent/kWh-ra, ami elég jó ahhoz, hogy Európa legdrágább villamosenergiáját állítsa elő Csehország, megelőzve ezzel Londont is (51,85 eurócent/kWh).

Összehasonlítva Csehországot a V4-es szomszédokkal, az áram költsége az országban több mint 60 százalékkal magasabb, mint Lengyelországban (31,83 eurócent/kWh), több mint kétszerese Szlovákiának (23,51 eurócent/kWh), és több mint háromszorosa mint Magyarországon (16,20 eurócent/kWh).

A kormányzat részéről érkezett válasz erre, Fiala azt írta a Twitteren, hogy

„A kormány 66 milliárd CZK-t különít el a háztartások és a vállalatok megsegítésére a következő fűtési szezonban”.

Ennek ellenére és ezzel egyidőben az energiaszámlák azonban csakolyan intenzitással nőnek, mint Fiala felelősségátruházó kommunikációja. Fiala megjegyezte, hogy az áremelkedés annak is köszönhető, hogy egy szétrombolt és teljesen fonákjára fordított gazdasági rendszert örököltek az előző kormányól. Az való igaz, hogy

a cseh államadósság olyan mértékben nőtt a Babiš-kormány alatt, mint még soha, ami hozzájárult a példátlanul magas árakhoz;

az mégis kérdéses, hogy a SPOLU látja-e a saját elhibázott gazdasági helyreállítását a koronavírus és az ukrajnai háború kapcsán. Amikor ugyanis arról beszél Fiala, hogy Babiš kiszolgáltatta az országot, és a Kreml játékszere lett az ANO, amit ők helyrebillentettek, akkor ezzel a beszéddel sok segítséget nem kap egy átlag cseh, hogy kifizesse ennek az energiadiverzifikációnak a plusz költségét.

Miloš Zeman cseh elnök és nyiltan ANO-szimpatizáns ezzel szemben úgy véli, hogy az energiaválság elsődleges oka az EU és a cseh kormány által is támogatott „zöld fanatizmus”, ami csak adósságba veri Európát. 

A több demokrácia mindenkinek jó, de miért az átlagember fizeti meg az árát?

A káoszt tehát igenis a kormány nem megfelelő helytállása okozta, későn is reagáltak és talán alá is becsülték a krízist. A félelmek elhatalmasodásáért pedig minden bizonnyal a kormány rossz, vagy inkább nem éppen megfelelő kommunikációja vezetett.

„Nem azért vagyunk itt, hogy megkérdőjelezzük a félelmeiket, hanem hogy biztosítsuk őket arról, hogy nekik nem kell félniük.”

– jegyezte meg posztjában Bartos.

Ebből egyértelműen kijön, hogy a kormánykoalíció egy része biztosan elismeri az eddigi hibás válságkezelését, legalábbis azt a részt biztosan, hogy rosszul kommunikáltak.

A kormányt ugyanis sokszor éri az az ellenzéki kritika is, hogy kettős mércét alkalmaz az ukrán menekültek és a cseh állampolgárok, a szavazóival szemben. A cseheket elhanyagolja a válságkezelési folyamatban. A rossz kommunikációt az ellenzék megfelelően ki is használja – a koronavírus óta a legszerencsétlenebbül járó csoportot a cseh kis- és középvállalkozók felkarolásának hiányán lovagolnak. 

A kormányt egyébként a rezsit támogató kormánycsomag késői bejelentése miatt is sok kritika érte, kétségtelenül jogosan.

Fiala augusztus 25-én jelentette be, hogy 177 milliárd CZK-t bocsátanak az állampolgárok megsegítésére, amit úgy kell érteni, hogy minden háztartás átlagosan 15 ezer CZK-t kaphat.

Emellett sokan lehívhatják az 5000 CZK gyermektámogatást is, és a módosított lakhatási támogatások is megannyi családnak jelenthetnek segítséget. Igen, ám ezek a kezek későn értékeztek, ahogy az is komoly vita tárgyát képezi, hogy a gyermekkel nem rendelkező családok mennyire tudnak élni ezekkel a juttatásokkal.

A legnagyobb probléma az információhiánnyal pedig az, hogy félő, hogy utat engedhet az orosz dezinformációs csatornáknak. A SPD és az ANO felkarolja az oroszpárti hangokat, a két párt ugyanis rendre enged az orosz hangoknak az EU-s és amerikai szankciókat lejárató kampányában, aminek helye leginkább a közösségi média felületei.

Így a média és sokszor a nem megfelelő kormányzati kommunikáció is táptalaja a kritikának; eszköz az ellenzék kezében, amivel egészen ügyesen sarokba szorítja a jelenlegi csej kormány annak demokratikus mivoltámak megkérdőjelezésével.

Tomio Okamura, SPD pártvezető lovagolta meg a leginkább a tüntetést. Facebook oldalán úgy nyilatkozott, hogy 

Az SPD komoly aggodalmát fejezi ki annak kapcsán, hogy Fiala miniszterelnök (ODS) lényegében nyilvánosan és minden bizonyíték nélkül azzal vádolta meg a tegnapi tüntetés 70 000 résztvevőjét, hogy egy idegen hatalommal együttműködve megy szembe hazánk érdekeivel. Az SPD számára a Petr Fiala kormánya által diktatórikusan kialakított jelenlegi helyzet teljesen elfogadhatatlan: ha egy polgár nem ért egyet a kormány politikájával, a kormány politikusai és a velük szövetséges újságírók automatikusan oroszbarátnak vádolják."

Bartos elég egyértelműen belátta, hogy látja a tényleges tettek hiányát.

„…a legfontosabb, hogy az embereknek tudniuk kell, hogy az ő oldalukon állunk, függetlenül attól, hogy kire szavaztak, vagy hogy milyen társadalmi-gazdasági csoporthoz tartoznak. Hogy az ő érdekükben cselekszünk. Hogy figyelünk. Ami így is van, de ezt minden nap világossá kell tennünk szavakkal és tettekkel.”

– írta Bartos a Facebook-posztjában.

Sorozatos öngólok kelepcéjében ragadva: a Doziméter-ügy és Bohuslav Svoboda személye

A kormányt mindössze néhány nappal a cseh EU-elnökség kezdete előtt érte nagyon komoly vád korrupció gyanújával, ami egész hamar valósággá is vált.

A gyanú a prágai tömegközlekedési vállalatot érintette, ami a kormánykoalíció első nagyobb korrupciós botrányává vált Csehországban. Az ügyben érintett Petr Gazdík oktatási miniszter lemondott, miután a rendőrség pedig tizenhárom politikust vett őrizetbe, köztük őt is.

Mellette a prágai fővárosi önkormányzathoz köthető politikusokat és vállalkozók milliárdokat mostak ki a fővárosból. Az ügyben a SPOLU-ból a STAN és a TOP09 politikusai is érintettek, de a SPOLU nagy szerencséjére az ANO-ból is említhetők nevek, ami csak újfent nem meglepő.

A koalíciót alkotó Kalózok mégis csendben nézik, ahogy lejáratja magát a SPOLU. A szeptember 2-án meglebegtetett bizalmatlansági indítvány alkalmával sem hátráltak ki az ODS és Fiala mögül. Arra a kérdésre, hogy miért nem tette meg ezt az a párt, amelyik a legharsányabban tiltakozott a Babis-kormány korrupciós ügyei ellen a 2021-es parlamenti választások idején, annyit válaszolt Jiří Pek, plzeni Kalózpárti politikus, hogy

ez azért nem kérdéses, mert összvissz négy személlyel a parlamenti alsóházban meg van kötve a kezük.

A legnagyobb hiba, amit Fiala elkövethet hitelveszteség terén, hogy az öt kormánypárt vezetőjének megbeszélését követően úgy nyilatkozott, hogy nem lát okot kormányátalakításra.

Sőt a szeptemberi önkormányzati választáson szintén egy korrupciós üggyel megáldott személyt indít, akit már egyszer eltávolítottak emiatt a posztjából.

Ezek után nemcsak az válik kérdésessé a szavazó számára, hogy mennyire akarja az ODS megtartani Prágát, hanem az is, hogy a SPOLU egyáltalán kormányon akar-e maradni a továbbiakban.

Vélhető ugyanis, hogy a demokrácia megszilárdítása és a Babiš-kormány túlkapásai ellen szerveződő kormánykoalíció lassan hitelét veszíti, főleg ha egy korrupciós botrány közepén egy szintén korrupcióval vádolt főpolgármestert akarnak a pozícióra alkalmasnak jelölni. Ez a szeptemberi választások során bizonyosan elválik.

A kérdés tehát az, hogy megmarad-e a kormány társadalmi támogatottsága miután a parlamenti bizalma egy hajszálon múlt

Ha az ellenzéket kérdezzük, akkor egyértelműen nem. A SPOLU hitelességét nemcsak maga a kormánykoalíció ássa alá, hanem az ellenzék is aktívan sározza azt.

A szeptember 2-án túlélt parlamenti bizalmatlansági indítvány után Fiala arról meggyőződhetett, hogy nem hátráltak ki sem a Kalózok, sem más a koalíciót alkotó pártok, ami egy erős kohéziót mutat a SPOLU-ban.

A bizalmatlansági indítványnak azonban inkább szimbolikus jelentősége volt, mintsem sportértéke, hisz a 200 fős Képviselőházban az ellenzék kevesebb, egészen pontosan 92 széket kapott, a sikeres kormányleváltáshoz pedig 101 szavazatra lett volna szükség.

A kabinet túlélése azonban nem feltétlen mutat egyenes arányosságot a szavazók véleményével. A parlamenti bizalmatlansági indítvány – a Képviselőházi eredményeket leszámítva – a szeptember 23-24-én zajló önkormányzati és választások során kerül igazán megmérettetésre.

Amennyiben az ellenzékből az ANO Babišsal az élen meglovagolja a kormánykoalíció jelenleg is tovább mélyülő hitelességi válságát, amit a SPOLU átél még az is benne van a pakliban, hogy nagyobb győzelemmel jön vissza az ország élére, mint amekkorát arathatott volna a 2021 szeptemberében lezajló parlamenti választások alkalmával.

Amennyiben a kormánykoalíció mögül nem hátrálnak ki a kis pártok, akkor ehhez azonban szüksége lesz az SPD-re is, amely lehetséges együttműködés jelenleg abszolút reálisnak tekinthető.

Így igazából a SPOLU fennmaradása a választókon múlik, az amit Fiala is egyértelműen lát akkor, amikor azt nyilatkozza, hogy a cseheknek majd értékek között kell választania és mérlegelnie a kormány valódi munkáját szeptemberben.

hogy amennyiben a polgárok látták az ellenzék gyűlöletorgiáit a képviselőházban, akkor eljönnek az önkormányzati választásokra, és szavazatukkal megerősítik azt a változást, amit Csehország a tavaly [2021] őszi képviselőházi választásokon indított el."

– nyilatkozta Petr Fiala a bizalmatlansági indítvány bukását követően.

Tudván, hogy a SPOLU számláján mégis jóval több van, mint kellene, az nem feltétlen célravezető, de legalábbis rosszul is elsülhet, hogy a kampány-szlogen még mindig ugyanaz: a Babiš-kormány a populista és korrupt múltat jelképezi (amiben a volt kormányfő meglehetősen rosszul menedzselte a koronavírust és a gazdasági helyreállítást), ők pedig a demokrácia hírnökei.  

Tomio Okamura meglovagolva a SPOLU-ban megrogyó bizalmat meglehetősen intenzív és aktív kampányba kezdett, aminek erős löketet adhat a kormányellenes tüntetés. Narratívájában Fiala elbukott, mint miniszterelnök, a SPOLU mint kormánykoalíció öngyilkosságot követett el azzal, hogy nem tudta kezelni a belső problémákat.

„A polgárok magas részvételének valódi okai [nem az oroszpártiság, hanem] ezek voltak a tegnapi tüntetésen. Az SPD az Alsóházban nem szavazott bizalmat a kormánynak, az elégedetlen polgárok pedig a tegnapi tüntetésen fejezték ki bizalmatlanságukat."

– írta Okamaura a Facebook oldalán, aki mostantól a vidéket a nyakába veszi, mint egyszerű ember folytatja a kampányát Fialával szemben, így akarja megnyeri a vidéki városokat szeptemberben.

Az tény, hogy egy relatíve szétbombázott gazdasági rendszert megörökölve elég nehéz érdemi eredményeket elérni egy háború kellős közepén, az azonban már inkább kérdéses, hogy az erre való képességet és annak hitelességét megőrizheti-e Fiala és a koalíció egésze.

„Egy olyan válság, amelynek megvan a lehetősége arra, hogy közelebb hozzon minket egymáshoz, nem pedig távolabbra. A demokrácia inkább gyengül, mint erősödik. És hogy az életmódunkat és a körülöttünk lévő világot olyan módon ferdítse el, ahogyan azt soha nem akartuk. Ezt kell és fogjuk megakadályozni. Meg tudunk birkózni ezzel a válsággal. A megoldások nem olyan egyértelműek és egyszerűek, mint ahogy azt egyesek állítják, de léteznek. És meg is fognak történni.”

– írta Bartos a Facebook-oldalán.

Hogy ezek a törekvések – a további többségi támogatottsággal – beteljesíthetők-e a SPOLU által, az majd közelgő önkormányzati választások során eldől.

NYITÓKÉP: Kormányellenes megmozdulás és a Kommunisták / Komunistická strana Čech a Moravy, Facebook

Papp Zsanett Gréta
Papp Zsanett Gréta az Azonnali gyakornoka

Nemzetközi kapcsolatok alapszakos diplomáját az ELTE-n szerezte, jelenleg a Károly Egyetem soraiban koptatja billentyűzetét. A geopolitika mellett sörkedvelő, állatbarát, otthonra pedig Lille után Prágában talált, egyébként meg Grönland nagy szerelmese. 

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Van még itt cikk a témában

Kommentek