Az elszálló inflációval vége lehet a jó világnak és az olcsó cseh sörexportnak

2022.09.01. 21:00

Az növekvő energiaáraknak köszönhetően minimum 28 forinttal emelkedik a Pilsner ára októbertől.

Az elszálló inflációval vége lehet a jó világnak és az olcsó cseh sörexportnak

A hivatalos bejelentés augusztus 29-én érkezett a Pilsenský Prazdrojtól, vagyis a legnagyobb cseh sörgyártól.

A Pilsner Urquelle-t gyártó világhírű cég nyilvánossá tette, hogy a legtöbb termékének korsónkénti ára átlagosan 1,7 CZK-val, azaz durván 30 HUF-tal emelkedik október 1-től, ami másfélszer annyi, mint a 2022 márciusában megemelt ár.

 Mivel a plzeni gyár a mintaadó, a Staropramen és a Budvar sörgyárak is bejelentették az áremelést.

Az okok természetesen hasonlóak: ahogy egyre jobban nőnek az energiaárak (több mint 20 százalékkal magasabbak mint a háború előtt) az üzemanyagárak mellett, úgy egyre kivitelezhetetlenebbé válik az eredeti áron eladni a sört, és ez nem csupán a belföldi piacot érinti, hanem a cseh sörexportot is.

A cseh üzem a világ több mint 50 országába exportál Pilsner Urquell sört, és vezető szerepet tölt be a régió gyártói között. 2020 egy rekord év volt a cég számára, a Plzeňský Prazdroj 11 millió hektoliter sört értékesített Csehországban és külföldön, tehát 4,2 százalákkal többet, mint 2019-ben. Ennek a koronavírus okozta gazdasági leállás vetett véget.

Nemcsak finom, de olcsó is

– tartotta a mondás a cseh sörröl eddig legalábbis, különös tekintettel a Pilsner Urquelle-re. Csehország ugyanis az olcsó sör hazája volt egészen az ukrajnai háború eredményeként elszálló hatalmas inflációig.

2022 márciusában korsónként átlagosan 1 CZK-val, ami akkor már majdnem 17 HUF-t jelentett, nőtt a Pilsner Urquelle összes termékének ára. Ez érintette a cég teljes portfólióját, tehát minden márkát, amit Plzeň városában gyártanak és/vagy csomagolnak. így tehát a Pilsner Urquell, Radegast, Gambrinus, Vekopopovický Kozel és Birell értékesítését.

Azonban nem ez volt az első eset, hogy a termelési költségek változásával kénytelen volt árat emelni a híres cseh cég.

2021 októberében ugyanis már 3 százalékkal, ami körülbelül akkor 0,47 CZK-t jelentett, megemelték a sör árát. Ez akkor a koronavírus eredményeként megcsappant vagy el is vágott ellátási láncok és a piac bizonytalansága miatt vált esedékessé.

Mindezt tovább tetézte a tény, hogy mind az éttermek, mind pedig a sörözők kénytelenek voltak bezárni, és a Babis-kormány szigorú és hosszú lezárása nagymértékű forgalomvisszaesést eredményezett, amit az emberek már értelmetlennek gondoltak a végére.

A koronavírus és annak cseh kezelése miatt az eladás tehát jelentősen megcsappant csakúgy külföldön, mint a hazai piacon.

A cseh közvéleményben már ekkor elterjedt a poén, hogy forradalommal viccelődnek az emberek, habár ezt a százalékos emelkedést nehéz volt igazán megérezni, tekintve, hogy a cseh sörözők bezárása sokkal inkább érintette nehezen az embereket, mint hogy pár CZK-val többe kerül a sör.

Nem igazán tesz jót sörnek, ha a két termelőorzság mezőgazdasági termékek helyett hadiiparra áll át

A 2022 február 24-én kirobbant ukrajnai háborúval ez a trend folytatódni látszik, és nem is alacsony intenzitással. Hogy mik ennek az okai?

A legfontosabb a világgazdaság összetettsége és az országok egymásra utaltsága. Ezzel jobban megérthető, hogy miért válthatott ki 

Oroszország ukrajnai inváziója olyan jelentős dominóhatást, hogy az infláció sem a mezőgazdasági nyersanyagok árait,  sem az élelmiszertermékek keresletét és kínálatát nem kíméli.

Ezt pedig tetézik a nyugati szankciók Oroszországgal szemben, ami egyfajta töredezett világgazdaság felé billent minket.

Így érhető tetten, hogy az Oroszországgal szemben meghozott nemzetközi szankciók következtében nemcsak az energiaárak emelkednek, hanem a gabonafélék, a csomagolás, valamint a logisztika költségei is folyamatosan és egyre nagyobb mértékben emelkednek. 

A RaboResearch (másnéven Rabobank) 2022 márciusi, azaz majdhogynem közvetlenül a háború kitörése után kihozott jelentése szerint

már a kezdetekben előrlátható volt, hogy a gabona, így az árpa ára Nyugat-Európában annyit fog emelkedni, hogy az előző évhez képest nagyjából 50 százalékkal magasabb áron kerül majd eladásra.

Ez jelentős hatással van a malátagyártókra is, főleg azokra, amelyek a legnagyobb mértékben Ukrajnából importálták a mezőgazdasági takarmányt.

És akkor itt következik egy újabb probléma: minden idők legmelegebb nyara. Ez persze plusz költséget és rizikófaktort jelent a sörtermelés szempontjából.

Az akkori jelentésben ugyanis azzal még nem is számoltak, hogy augusztusban egész Európát ekkora mértékben sújtja majd a nyári szárazság és az aszály, ami már nem csupán a kontinens termelőit érinti, hanem még a Kínai Népöztársaság is megszenvedi az elmúlt évek legszárazabb nyarát.  

Arról nem is beszélve, hogy a megnövekedő termelésre még pluszban rájön az egyre inkább növekvő logisztikai költség is az olajárak magasan lebegtetése következtében.

Végül a világpiacra történő szállítás is rizikós. Az esetleges félelem, hogy megakadályozzák a fekete-tengeri kikötőkből való exportot, úgyszintén növeli a hozzáadott költségeket.

A helyzet ugyanis azért problémás, mert Orszország és Ukrajna a világ árpaellátmányának mintegy 30 százalékát állították elő. Ukrajna a maga 20 százalékával a világ öt legnagyobb árpatermelőjének egyike.

Mivel a két ország háborúzik, a gabonatermelés leállt, Oroszország pedig a nyugati szankciókra válaszul sokáig elzárta a maradék ukrán gabonaexprortot.

A kínálat csökkenésével értelemszerűen drágul a sör, a gabona (sörárpa) ugyanis a sörkészítés kulcsfontosságú összetevője. Így tehát képtelenség a nedűt olyan áron előteremteni, mint azt a nemzetközi piac totális átrendeződése előtt megtehettük.

Rossz hír a sörkedvelőknek: fixen nemzetközi áraemelkedéssel kell számolni

Már a koronavírus okozta inflációval szemben is nehéz lehetett talpon maradni a vállalkozások számára, azonban a háború miatt a sörgyárak áramelés nélkül már biztosan nem tudnak tovább működni, amit Csehországon kívül más országok nagy vállalatai is sorra jelentenek be. 

Szintén meglepetést okozott a Heineken bejelentése, azonban a cég elmondása alapján egyszerűen sincs más út, az árakat pedig még tovább kell majd emelniük.

Fergus Fitzgerald, az Egyesült Királyság keleti partján található Adnams sörfőzde termelési igazgatója szerint az árpa áránál nagyobb mértékben már csak energiaköltségek emelik a sör árát. Ebben pedig Európában Csehország a legsikeresebb.

„Ha sört szeretnél a kocsmába szállítani, azért plusz üzemanyagárat kell fizetned. Amikor a kocsmába ér a termék, akkor pedig az energiaköltségeid nőnek meg nagyon. Tehát ez egyfajta felhalmozódó költség...” 

Fitzgerald azt is hozzátette, hogy a nagyobb európai cégekhez hasonlóan az Adnamsnak is emelnie kell az árait, ami valószínűleg 2022 karácsonyakor lesz esedékes. Az üzletember attól tart, hogy mind az ügyfelei, mind a fogyasztók olcsóbb alternatíva felé kacsintgatnak majd.

Prágában a legtöbb kocsmában átlagosan 50 CZK lehetett sört kapni a háború előtt, ami a koronavírust megelőzően még pokoli árnak számított volna egy korsó Kozel barnáért. Jelenleg az árak úgy elszöktek, hogy a belvárosban ritka az eset, ha 55 CZK alatt kap az ember egy korsóval, sőt már inkább a 60 CZK feletti árak jellemzők. Ez még tovább fog nőni a következő hónapokban. 

NYITÓKÉP: Már átlagosan 69 CZK a sör Prágában és ez még tovább fog nőni

FOTÓ: Papp Zsanett Gréta, Azonnali 

Papp Zsanett Gréta
Papp Zsanett Gréta az Azonnali gyakornoka

Nemzetközi kapcsolatok alapszakos diplomáját az ELTE-n szerezte, jelenleg a Károly Egyetem soraiban koptatja billentyűzetét. A geopolitika mellett sörkedvelő, állatbarát, otthonra pedig Lille után Prágában talált, egyébként meg Grönland nagy szerelmese. 

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek