Egyre inkább meggyűlik Putyin baja a Balti államokkal, miután már Észtország is megszabadulna a „szovjet örökségtől”

2022.08.18. 12:55

Miután Litvánia oroszellenes szankciókkal szorítja sarokba Ororszországot, Lettország pedig népirtásnak nevezte az ukrajnai háborút, Észtország az oroszajkúakat vette célpontba. Mi történik a Balti országokkal az ukrajnai háború kontextusában?

Egyre inkább meggyűlik Putyin baja a Balti államokkal, miután már Észtország is megszabadulna a „szovjet örökségtől”

A poszt-szovjet régió egyik kritikus csoportja a Balti országokat tömöríti: Észtországgal, Litvániával és Lettországgal. 

A balti államok történelmileg és területileg is nagymértékben függnek Ororszországtól. Ettől függetlenül a szuverenitásukat folyamatosan erősítették a történelem során. Mivel legnagyobb részben oroszajkú lakossággal rendelkeznek és korábban a „nagy orosz birodalom" részét képezték,

ezért Moszkva lépten-nyomon úgy véli, hogy a Balti országok csak korlátozott vagy módosított szuverenitással rendelkeznek,

amelyet – legalábbis bizonyos mértékig – Oroszország érdekeinek megfelelően kellene korlátozniuk.

2015-ben Ororszország újraírta volna a történelmet, mint azt sokszor teszi, ekkor ugyanis felülvizsgálta volna a balti államok függetlenségéről szóló 1991-es megállapodás jogszerűségét. Ez a lépés persze szimbolikus volt – Ororszországnak ugyanis semmilyen joga nincs az akkori megállapodásokat felülírni –, arról árulkodott, hogy szélesebb és hivatalos körökben az orosz meggyőződés értelmében a balti országok még mindig Moszkva lekötelezettjei, tehát

a szabadságért cserébe a balti országok még mindig tartoznak az ororszoknak valamivel, amit Moszka majd behajt egyszer. 

Lettország szerint ők aztán semmivel nem tartoznak Moszkvának, mi több készek szakítani a szovjet hagyományokkal is

2022 májusában oroszellenes tüntetők tömege vonult utcára Rigában, hogy egyszerre skandálja a „Megszabadulni a szovjet örökségtől!” jelmondatot. A megmozdulást követően egy hónap sem telt el, hogy Lettország parlamenti képviselői is elkezdjék máshogy keretezni az ukrajnai háborút. 

Lettország törvényhozása 2022 augusztásában hivatalosan is „a terrorizmus támogatójának” nyilvánította Oroszországot. A parlament által közzétett közleménye szerint a Putyini Oroszország tettei „az ukrán néppel szembeni népirtással" érnek fel.

A szöveget a 100 fős parlamentben mind a 67 jelenlevő parlamenti képviselő támogatta

Oroszország

„a szenvedést és a megfélemlítést használja eszközként az ukrán nép és a fegyveres erők moráljának gyengítésére, valamint az állam működésének megbénítására, midezt anak érdekében, hogy megszállja Ukrajnát.”

áll a parlamenti nyilatkozatban.

Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter háláját fejezte ki az augusztusi lettországi bejelentésért, és úgy fogalmazott, hogy

a ország nyilatkozata már „időszerű volt”.

A képviselők emellett megvádolták Moszkvát, hogy nemzetközileg tiltott lőszereket vet be a félelemkeltésre és a civilek megölésére. Épp ezért nem álltak meg a lettországi jogi álláspontnál, hanem más európai országokat is felszólítottak arra, hogy hasonló formában kiejezzék ugyanezt az álláspontjukat.

Oroszország általánosságban tagadja, hogy csapatai civileket céloznak Ukrajnában, és kitart amellett, hogy nem háborúról, hanem „különleges katonai műveletről”van szó.

Amit Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője annyival egészített ki, hogy a lett nyilatkozatnak nincs más lényegi mondanivalója, mint az oroszok felé érzett zsigeri idegengyűlölet.

Lettország meglehetősen defenzív reakciója az ukrajnai háború kapcsán az Oroszországgal szemben növekvő európai feszültségek közepette erősödik.

„Nincs okunk azt hinni, hogy Oroszország változtatni fog a viselkedésén"

– mondta Artis Pabriks Lettország védelmi miniszter.

Lettország kiáll amellett is, hogy az orosz inváziót „a fehérorosz rezsim támogatásával és részvételével”hajtották végre, és további szankciókat sürgetett Minszk ellen.

A lett kormány emellett be kívánja vezetni a kötelező sorkatonaságot is az országban.

A polgároknak tilos bármilyen rendezvényt tartaniuk a szovjet hadsereg vagy Lettország második világháború utáni megszállására emlékeztető emlékmű közelében. Lettország parlamentje Észtországhoz csatlakozva felszólította az Európai Uniót, hogy ne adjon ki turistavízumot orosz és fehérorosz állampolgároknak, ami korlátozhatja az ártatlan civilek utazási jogait, ami további feszültségeket eredményezhet.

Litvánia szankciókkal zárják el Moszkva orosz szárazföldi hozzáférését Kalinyingrádhoz

A Balti országokra folyamatos fenyegetést jelent Ororszország, a régió ugyanis fontos ütközőzónát és tengeri kijutást biztosít Moszka számára. A probléma ott kezdődik, ha ezek az oszágok az ororsz nyomás helyett a Nyugathoz (EU és NATO) fordulnak. Ezt az ukrajnai háborúval el is érte Putyin, mindhárom poszt-szovjet állam a Baltikumban elfordulva Ororszországtól, az EU-val és a NATO-hoz való közeledéssel igyekszik biztonságát garantálni.   

Litvánia 2022 júniusában jelentette, hogy megtiltják a szankciókkal sújtotta orosz áruk Kalinyingrádba Litvánián, azaz a Suwalki-folyosón történő szállítását.

Suwalki-folyosó, térkép 

Suwalki-folyosó, térkép 

Fotó: Wikimedia Commons

Kalinyingrád egy kis orosz terület, amely Lengyelország és Litvánia között, a Balti-tenger partján fekszik. Habár el van vágva az orosz szárazföldtől, ez az egyetleg pont, amiről Oroszország kijuthat a Balti-tengerre, épp ezért olyan nagy ennek a pici területnek geostratágiai jelentősége.

Az alig félmillió lakosú orosz oblaszt Litvánia és Lengyelország között helyezkedik el, és Moszkvától mintegy 1300 km-re van. A Szovjetunió a második világháború után követelte Németországtól, és azóta Moszkva irányítja.

Kalinyingrád ezzel Oroszország elsüllyeszthetetlen repülőgép-hordozójává, előretolt Trójai falovává vált mélyen a NATO területén.

A Suwalki-folyosó lezárásával Litvánia sarokba szorította Oroszországot, ugyanis a stratégiai lépéssel elzárta Ororszország szárazföldi kikötőjéhez való hozzáférést.

Az ukrajnai háború miatt már amúgy is jelentősen feszült Oroszország és a NATO közötti feszültség tovább fokozódhat Kalinyingrád elzárása miatt, amely egy kis orosz terület, amely Lengyelország és Litvánia között, a Balti-tenger partján fekszik, és el van vágva az orosz szárazföldtől.

Ez a litván döntés az olajat és a finomított olajtermékeket, valamint minden olyan technológiát érint, ami katonai célokra használható. A listán szereplő termékek között szerepel még cement, az építőanyagok és a fémáruk is.

Az viszont egyértelmű, hogy itt nem az olajtrazitról van szó, a Kalinyingrádba irányuló árutranzit stopjával Litvánia ugyanis az erejét fitogtatta és az állami szuverenitását akarta hangsúlyozni

Litvánia Ororszországgal szembeni szankciója ugyanis azután lett hivatalos, hogy június 8-án az orosz Duma, vagyis az orosz parlament alsóháza megvitatta Litvánia függetlenségének Szovjetunió általi elismerését és annak visszavonását. A Vilnius és Moszkva közötti feszültségek fokozódása ezután kezdődött igazán. 

NATO-hadgyakorlat a Suwalki-folyosó közelében 2017-ben. 

NATO-hadgyakorlat a Suwalki-folyosó közelében 2017-ben. 

Fotó: Flickr

Habár a szankció egyértelműen aláássa az EU és Oroszország között 2003 áprilisában aláírt megállapodást, miszerint a kalinyingrádi személyek és áruk Litvánián keresztül vonattal szabadon mehetnek Oroszországba,

Josep Borell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője mégis fennhangon támogatta Litvánia döntését, mondván, hogy az ország helyesen hajtja végre az uniós szankciókat.

Borellt az sem hatotta meg, hogy

az orosz felsőház egyik szenátora, Andrej Klimov felszólította az EU-t, hogy  „korrigálja Vilnius arcátlan kis mutatványát”, vagyis Kalinyingrád blokád alá vételét.

Ahogy az sem igazán verte ki a biztosítékot Borellnél, hogy

az orosz Biztonsági Tanács vezetője, Nyikolaj Patrusev,  aki nem mellesleg a Föderációs Tanács állami szuverenitással foglalkozó bizottságát vezeti kijelentette, hogy az orosz reakció és intézkedések igen súlyos következményeket fognak mérni Litvánia lakosságára.

Moszkva a blokádra tehát nagyon hevesen reagált. 

Az okok egyértelműek: a litván kormány az egyik legerősebb álláspontot képviseli Európában az ukrajnai háború kapcsán. Az oroszellenesség egyértelmű.

Litvánia volt az egyik első ország, amely lezárta légterét az orosz repülőgépek elől, és az első uniós állam, amely felfüggesztette az összes orosz gázimportot. 2022 mjusában a litván törvényhozók egyhangúlag elfogadták azt a bizonyos határozatot, amelyben Oroszországot „terrorista államnak” nyilvánították.

Észtország sem rest: prevenció gyanánt megkezdi a szovjet-kori háborús emlékművek eltávolítását

közölte a BBC augusztus 16-án.

Észtország azért döntött úgy, hogy a közterületekről eltávolítja azokat, mert a kormány szerint ezzel próbálják megakadályozni, hogy Oroszország ukrajnai inváziója 

nagyobb ellenségeskedést szítson az észt társadalomban, mint ami már eddig is van; és feltépjenek régi sebeket.

Észtország attól tart, hogy Oroszország ukrajnai háborúja különösen Narvában kavarhat nagy feszültséget, a város, ami amúgy Észtország harmadik legnagyobb városa, mintegy 60 ezer fős lakosságának 97 százaléka oroszajkú.

Ezért augusztus 16-án az Oroszországgal határos Narva városában lévő ikonikus T-34-es tankot az Észt Hadi Múzeumba vittek át. A replika tankot kedd reggeli elszállítása során a nyilvánosság hozzáférését korlátozták, a műemlék körüli területhez, valamint más helyi műemlékekhez nemlehetett hozzáférni. 

Narva vs Ivangorod. A város, amit az EU orosz városának hívnak. Észtország balra, míg Oroszország jobbra látható a képen.

Narva vs Ivangorod. A város, amit az EU orosz városának hívnak. Észtország balra, míg Oroszország jobbra látható a képen.

Fotó: Wikimedia Commons

Kaja Kallas miniszterelnök nyilatkozatában kijelentette, hogy

kormánya „nem engedi meg Oroszországnak azt a lehetőséget, hogy a múltat ​​felhasználva megzavarja az észtországi békét”.

Hozzátette azt is, hogy

„Tekintettel a narvai emlékművek körüli növekvő feszültség és zűrzavar sebességére, gyorsan kell cselekednünk a közrend és a belső biztonság érdekében.”

Urmas Reinsalu külügyminiszter elmondta, hogy

az ilyen emlékműveket az orosz megszállás dicsőítésére állítottak, és nincs helyük Észtország közterében.

A T-34-es harckocsi parádéja mellett az ország a második világháborús temetőt is „semleges sírjellel” látja el. Az utóbbi kapcsán az észt kormány elismerte, hogy ez már feszültséget okozhat, ami egyébként be is teljesült.

Oroszország ugyanis a tervezet kapcsán felháborodását fejezte ki

„Természetesen felháborító a történelem elleni háború, ráadásul a közös történelemmel és az emlékművek megsemmisítésével azok számára, akik megmentették Európát a fasizmustól”

mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője.

Ha ez még nem lenne elég, lassan az észtországi oroszok tömeges felháborodására is számítani lehet, Észtország ugyanis közel 50 ezer orosz állampolgárnak kiadott észt vízumot is visszavon. Mindezt a lépést a külügyminiszter azért tartja legitimnek, mert szerinte 

„el kell ismernünk, hogy az orosz társadalom általában véve passzív erkölcsi felelősséget visel az atrocitásokért, amelyek Ukrajnában történnek jelenleg.”

mondta Reinsalu.

A másik két balti állam is hasonlóan jár el, Lettország, Litvánia és mellettük még Csehország is nagyrészt leállította az oroszok vízumkiadását. Finnország 10 százalékra csökkenti az oroszoknak kiadott vízumok számát.

NYITÓKÉP: NATO-gyakorlat a Suwalki-folyósó körül 2017-ben / Flickr

Papp Zsanett Gréta
Papp Zsanett Gréta az Azonnali gyakornoka

Nemzetközi kapcsolatok alapszakos diplomáját az ELTE-n szerezte, jelenleg a Károly Egyetem soraiban koptatja billentyűzetét. A geopolitika mellett sörkedvelő, állatbarát, otthonra pedig Lille után Prágában talált, egyébként meg Grönland nagy szerelmese. 

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Van még itt cikk a témában

Kommentek