Az orosz szakiji légitámaszpont megtámadása sokkal több kárt okozott, mint néhány harci repülőgép megkárosodását

2022.08.11. 14:12

Úgy tűnik, hogy legalább 8 orosz harci repülőgép sérült meg vagy semmisült meg a krími Szakij légibázis elleni támadás során, legalábbbis a közzétett műholdfelvételek szerint. Oroszország viszont még mindig tagadja az összehangolt stratégiai támadást és logisztikai károkat.

Az orosz szakiji légitámaszpont megtámadása sokkal több kárt okozott, mint néhány harci repülőgép megkárosodását

Megszégyenító támadássorozat érte az orosz haderőt augusztus 9-én Ororszország szakiji légitámaszpontjánál, ami mélyen az orosz hátországban, a 2014-ben annektált Krím-félszigeten, az ukrán "határtól" 200 kilométerre található. A Krím-félsziget nemzetközileg még mindig Ukrajna részeként elismert terület.

A támadás bizonyára váratlanul érte a stratégiai támaszpont haderejét, ugyanis, ahogy információ hiáyában a védekezésre, úgy válaszcsapása sem volt esély.

Erre valószínűleg azért nem számítottak az oroszok, mert Kijev a Krím-félsziget közelébe eddig nem ért el. Ennek nemcsak stratégiai okai lehetnek, hanem a (nyilvánosan ugyan soha ki nem mondott) politikai belenyugvás is a félsziget elvesztésébe. A 2014-es anexió óta az oroszok gyakorlatilag katonai támaszponttá alakították a félszigetet.

Az orosz védelmi minisztérium épp ezért mindössze csak annyit közölt, hogy felszálló füst látható a szakiji strandról, miután robbanások hallatszottak a krími Novofedorivka közelében lévő katonai légibázis irányából, 2022. augusztus 9-én, kedden.Közleményük szerint "llőszerek robbanása okozott tüzet egy katonai légi támaszponton az Oroszországhoz csatolt Krím-félszigeten kedden, de nem voltak se áldozatok, se károk az ott állomásozó harci repülőgépek esetében".

Moszkva tehát zsigerből tagadta, de minimum elhallgatta, hogy orosz harci repülőgépek semmisültek meg a robbanás során, miközben egyébként Kijev már augusztus 9-én kijelentette, hogy nagyjából 10 orosz gép kárt szenvedhetett a robbanás során.

A saccolást pontosítva, augusztus 10-én, szerdán késő este az ukrán légierő közölte, hogy legalább 9 orosz repülőgép megsemmisült a drámai robbanásokat követően a szakiji légibázison. Emellett 1 ember halálát, 14 sebesült és több tucat közeli ház megrongálódását is jelezték. A jelentős károkat megerősítik a videók is, illetve Szergej Akszjonov, a megszállt Krím oroszok által kinevezett vezetőjének nyilatkozata, miszerint a fentebbi adatok mellett még 252 embert átköltöztettek, és 62 lakóházban keletkezett kár.

Zelenszkij augusztus 10-ei, szerda esti beszédében utalt a támadásra.

„A megszállók egyetlen nap alatt 10 harci repülőgépet vesztettek el: kilencet a Krím-félszigeten és még egyet Zaporizzsja irányában." 

Azt is hozzátette, hogy

„...a megszállók [oroszok] emellett újabb veszteségeket szenvedtek páncélozott járművek, lőszerraktárak és logisztikai útvonalak tekintetében".

Az augusztus 11-én közzétett felvételek legitimálják mindezt, legalább 8 darab harci repülőgép sértült/semmisült meg a támadás során. 

Az amerikai Planet Labs által készített képeken nagy kiterjedésű felperzselt föld és a kifutópálya sérülései láthatók a katonai repülőgépek elszenesedett maradványai mellett.

A fotókat augusztus 9-én reggel 8 óra körül - körülbelül négy órával azelőtt, hogy a légi katasztrófa bekövetkezett volna - készítette a magán műhold-üzemeltető, majd ezt megismételte augusztus 10-én délután 4 óra környékén. 

A amerikai műholdfelvételen a megsemmisült Szakij légitámaszpont és a legalább 8 darab megsérült orosz hadirepülő látható Krímben, 2022. augusztus 10-én, az ukrán légitámadást követő napon
A amerikai műholdfelvételen a megsemmisült Szakij légitámaszpont és a legalább 8 darab megsérült orosz hadirepülő látható Krímben, 2022. augusztus 10-én, az ukrán légitámadást követő napon Fotó: Planet Labs PBC/ a képet átvette a Reuters és a Guardian

Az orosz hadvezetés a robbanást még mindig balesetnek állítja be, máskülönben hatalmas vereséget kellene elkönyvelniük. Moszkva így igyekszik a támaszpontot stabilizálni, több kevesebb sikerrel.

Az ukrán hadsereg kezdetben nyilvánosan nem vállalta fel a felelősséget, egyedül azt közölték, hogy partizánok is részt vehettek a támadásban.

Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó közvetlenül a támadást követően azt mondta, hogy a robbanásokat vagy ukrán gyártmányú nagy hatótávolságú fegyverek okozták, vagy a Krímben tevékenykedő ukrán gerillák okozhatták. Az előbbi valószínűségét többen is próbálják analizálni.

A brit védelmi miniszter, Ben Wallace a BBC-nek például azt mondta, hogy az Egyesült Királyság még mindig próbálja megállapítani a légibázison történt robbanásokkal kapcsolatos tényeket. A történések során nem valószínű, hogy nyugati fegyverek is érintettek lennének, a légibázis az ukrán fegyveres erők célpontja volt. Viszgálják a felvetést is, hogy a támadást az amerikai gyártmányú nagy hatótávolságú fegyverek okozhatták-e vagy sem. 

Miután azonban a világ figyelme miatt kiderült, hogy az akció stratégiailag igen előnyös helyzetbe hozhatja Ukrajnát, a kijevi légihaderő némi vonakodás után, de magára vállalta a történéseket.

Ez kétértelműséget szül, azaz míg Kijev hallgat, az ukrán légierő felvállalta, hogy képes volt ilyen mélyen az orosz vonalak mögé csapást mérni.

Oleh Zhdanov ukrán katonai elemző megmagyarázta, hogy Ukrajna két okból sem egyenes a történések kapcsán:

  • egyfelől elősegíti a nemzetközi zavarodottságot az alkalmazott eszközökkel kapcsolatban, széles körű találgatásokra ad okot, hogy Kijev hogyan volt képes ilyen összehangolt stratégiai csapást mérni az orosz támaszpontra,
  • másrészt mivel az orosz invázió februári kezdete óta ez az első támadás a 2014-ben oroszok álltal megszállt Krím területen, így érthető okokból egy nagyobb válaszcsapástól félve, inkább óvatosan fogalmaz. 

Az ukrán támadást erősíti meg, hogy a krími Szakij légibázison Szu-30M vadászgépek, Szu-24-es bombázók és Il-76-os szállítógépek állomásoznak, amelyeket az orosz hadsereg rendszeresen használt az Ukrajna elleni rakétacsapások indítására, valamint a Fekete-tenger és annak környékén való járőrözésre. 

Épp ezért az egyértelmű, hogy nem balesetről van szó, Jójárt Krisztián katonai elemző elmondta a 168.hu-nak: egyből látszik a videófelvételről, hogy egy összehangolt támadásról volt szó, amiben az oroszok komoly veszteséget szenvedtek, a két robbanás ugyanis egymástól nagy távolságra, nagyjából egyszerre történik, tehát az egyik spontán robbanás nem tudta volna beindítani a másikat.

Ukrán különleges erők bevetésen.

Ukrán különleges erők bevetésen.

Fotó: PICRYL.com

Ukrajna egyértelműen az ororsz hadsereg stratégiai megbénítására tett kísérletet, és sikerült is eredményeket elérnie: komolyan roncsolta Ororszország logisztikai vonalait, ami háború idején az egyik legnagyobb csapás, hisz destabilizálja a hadsereget.

Eliot Higgins a Bellingcat nyílt forráskódú oknyomozó weboldal alapítója és igazgatója épp ezért augusztus 11-én azt kommentelte, hogy

az is egyértelműen kijelenthető: nincs még egy olyan eset a háború utóbbi időszakában, amikor Oroszország ennyi légi eszközt veszített volna el egy nap alatt.

Papp Zsanett Gréta
Papp Zsanett Gréta az Azonnali gyakornoka

Nemzetközi kapcsolatok alapszakos diplomáját az ELTE-n szerezte, jelenleg a Károly Egyetem soraiban koptatja billentyűzetét. A geopolitika mellett sörkedvelő, állatbarát, otthonra pedig Lille után Prágában talált, egyébként meg Grönland nagy szerelmese. 

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek