Késésre hivatkozva utasította vissza Libanon az első ukrán mezőgazdasági-exportot, ami aztán Törökországban kötött ki

2022.08.11. 11:30

Az ukrán gabonaszállító hajónak elvileg azért kellett másik kikötőt keresnie a kirakodáshoz, mert az államcsőd szélén álló Libanon késésre hivatkozva elutasította az ukrán kukoricaszállítmányt. Elhisszük ezt?

Késésre hivatkozva utasította vissza Libanon az első ukrán mezőgazdasági-exportot, ami aztán Törökországban kötött ki

Az ukrajnai háború miatt feltartóztatott mezőgazdasági rakományt szállító hajók csak augusztus elején kaptak engedélyt arra, hogy elhagyják az ország fekete-tengeri kikötőit. Az orosz invázió óta az első mezőgazdasági szállítmány augusztus 1-jén hagyta el Ukrajnát.

A Razoni öt hónapos késéssel akarta leszállítani Libanonnak a kért kukoricaszállítmányt. 

Augusztus 7-én 26 ezer tonna kukoricaexport érkezett Libanon/ Tripoli kikötőjébe, azonban az ország hirtelen elállt a vásárlástól. 

Libanoni tisztviselők azt mondták, hogy az export február 24-re volt beígérve, de az indulás a napokkal később kitört háború miatt természetesen elmaradt. Az libanoni ukrajnai nagykövetség facebook-posztja alapján úgy tudjuk, hogy a hajó elmondása szerint azért állt el Libanon a vásárlástól, mert

a gabonaexportnak 5 hónappal korábban kellett volna megérkeznie, ehelyett a hajó augusztus 7-én kötött ki. 

Az embereknek azonban szüksége van a mezőgazdasági szállítmányokra. Az álláspont így annak tudatában, hogy Libanonra 2022-ben is rendesen rájár a rúd, a megmaradt gabonamezők termésének nagy része ugyanis a nyári hőségben meggyulladt, a tűzzel pedig odalett a termés erre az évre, igen visszás. 

Libanon a modernkori történetének legsúlyosabb gazdasági válságát szenvedi jelenleg, a libanoni font több mint 90%-os értékveszteségével az ország az államcsőd szélén lavírozik. A nagyjából 2019 végén kezdődő élelmezési krízishelyzet ma a lakosság háromnegyedét kényszerítette mélyszegénységbe. 

Csakúgy, ahogy a mélyen meggyökerező korrupció, a rossz gazdálkodás sem kedvez a gazdasági összeomlásnak. Mindezt pedig a 2020 augusztusában bekövetkezett hatalmas bejrúti robbanás eseményei súlyosbították csak igazán, ekkor ugyanis nemcsak Bejrút kikötője, de az ország fő gabonafélét termelő mezői is tönkrementek. 

Ha az ország ilyen ramaty belpolitikai köryezetben elutasítja az ukrán kukoricaimportot, akkor nemcsak a totális gazdasági összeomlás felé vezeti az országot, de biztosan fellázadnak az emberek is és megdöntik a fenálló rendszert. Épp ezért nem valószínű, hogy ekkora kockázatot felvállalna a politikai vezetés, főleg annak tudatában, hogy a Razoni késésének oka nem volt azonnal világos

A hajónak ugyanis vasárnap délelőtt 10 óra körül kellett volna Tripoli északi kikötőjébe érkeznie, ezzel elletétben a Razoni késést jelentett Libanon felé és minden bizonnyal időben kikötött Törökországban.

Ali Hamie libanoni közlekedési miniszter a Twitteren azt írta, hogy

a hajó, „amelynek a hírek szerint a libanoni Tripoli kikötőjébe kellett volna érkeznie", megváltoztatta a státuszát is egy nappal a szállítmáyozás előtt.

Hamie az Associated Press megkeresésére viszont nem volt hajlandó bővebben nyilatkozni.

Mindenesetre a híreket megerősítette a Marine Traffic, amely a hajóforgalmat és a tengeren tartózkodó hajók helyzetét figyeli.

A Marine Traffic látta a Sierra Leone zászló alatt közlekedő Razonit a Földközi-tengeren augusztus 7-én. A hajó reggel 10 órakor Törökország közelében horgonyzott le.

Emellett a Marine Traffic azt is jelentette, hogy a hajó szombaton valóban "megrendelésre" státuszt állított be, ami azt jelenti, hogy a hajó arra vár, hogy a Libanonnak eladták a rakomány megrendelhető volt egy nappal az eladás előtt.

Törökország felügyeli és az ENSZ-szel karöltve sikerre vezeti az Ukrajna és az Oroszországv közötti gabonaegyezményt. 

Törökország felügyeli és az ENSZ-szel karöltve sikerre vezeti az Ukrajna és az Oroszországv közötti gabonaegyezményt. 

Fotó: Wikimedia Commons

A gabonaszállító hajó mindenesetre 

augusztus 8-án végül Törökországban kötött ki.

Ez egyébként legális, ugyanis az Ukrajna és Oroszország között kötött megállapodás értelmében Ororszországnak három (aránylag) biztonságos kikötőt biztosítania, de minimum szabadon kell hagynia Ukrajnában a gabonafélék külföldi szállítására.

A háborús felek közötti megállapodást az ENSZ és Törökország közvetítette és vezette sikerre 2022 júliusában.

A megállapodás viszont csak félig sikertörténet, hogy a négy ország ezentúl garantálja a három fekete-tengeri hajózási folyosó biztosítását, elkerülve ezzel egy teljes élelmezési válságot, azonban Oroszországot mindez kicsit sem sarkallja a háború békés lezárására. 

Mindenesetre a Reuters és Ukrajna védelmi minisztériuma által kiadott információk alapján:

augusztus 1-je óta 7 hajón megközelítőleg 243 ezer tonna kukorica hagyta el az ukrán kikötőket és került gazdasági forgalomba.

Nyitókép: Rakodó hajók a bejrúti kikötőben / Jo Kassis, Pexels.com

Papp Zsanett Gréta
Papp Zsanett Gréta az Azonnali gyakornoka

Nemzetközi kapcsolatok alapszakos diplomáját az ELTE-n szerezte, jelenleg a Károly Egyetem soraiban koptatja billentyűzetét. A geopolitika mellett sörkedvelő, állatbarát, otthonra pedig Lille után Prágában talált, egyébként meg Grönland nagy szerelmese. 

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek