Még a kazahok sem értik, mit miért csinál az elnök

Szerző: Aradi Péter
2022.08.04. 12:31

Amióta február 24-én kitört az ukrán-orosz háború, kevesen intettek be olyan látványosan Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, mint kazah kollégája, Kaszim-Zsomart Tokajev. A beintések közül ráadásul nem egy különösen kínosra sikeredett, legalábbis orosz szemszögből, úgyhogy az utóbbi időben egyre többen találgatják, vajon mire készülnek a kazahok.

Még a kazahok sem értik, mit miért csinál az elnök

A találgatások között szerepel, hogy látva Oroszország gyengeségét, a kazah vezető igyekszik megragadni a pillanatot, amire a közeljövőben még egyszer aligha lesz lehetősége, és megpróbálja csökkenteni az orosz függést.

Mindezt már csak azért is megteheti, mert Kína annyit fektetett be az országban, hogy aligha hagyná, hogy az oroszok romba döntsék Kazahsztánt, és nem mellesleg ott van az Egyesült Államok is, aminek egyrészt szintén dollármilliárdos befektetései vannak a Kaszpi-tenger partjánál található olajmezőkben, másrészt a tisztségviselői szintén látványosan

elkezdtek fel-feltünedezni a régióban.

Ahogy a Wall Street Journal emlékeztetett: amerikai tisztviselők április óta többször is a környéken jártak. Kazahsztánba utazott többek között Uzra Zeya, Joe Biden elnök emberi jogokért felelős biztosa, Donald Lu helyettes külügyminiszter és Erik Kurilla hadseregtábornok, az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának újonnan kinevezett vezetője.

Ahogy korábban Oroszország szakértő szerzőnk, Vigóczki Máté György is írta, az ország hozzáállása azért különösen érdekes, mert miután a KBSZSZ rendteremtő missziója kellett ahhoz, hogy sikerüljön megfékezni a januári zavargásokat. Az orosz hadsereget ráadásul maga Tokajev, kazah elnök hívta be az országba.

Ezek után sokan azt feltételezték, hogy Kazahsztán annyira le lesz kötelezve Oroszországnak, hogy teljesen beszűkül a mozgástere,

vagy bábállamként folytatja.

Az aggodalom nem volt alaptalan, hiszen Putyin minden lehetőséget megragadott, hogy a zavargásokat valahogy többek között a 2014-es ukrajnai eseményekkel állítsa párhuzamba.

Az orosz elnök olyan jeleket látott, amilyen jelek a 2014-es ukrajnai fordulat idején is láthatóak voltak, és kijelentette, hogy a kazah államnak a nemzetközi terrorizmussal kellett szembenéznie, és hogy mindenféle rejtélyes, belső és külső destruktív erők megpróbálták kihasználni az üzemanyagár-emelés által kiváltott spontán tüntetéseket, hogy megdöntsék a kazah államiságot.

Az oroszok, már csak Tokajev, kazah elnök elejtett megjegyzései alapján is, nagyon úgy tűnik, hogy azt várták volna, hogy Kazahsztán teljes mellszélességgel beáll mögéjük a háborúban, azonban Tokajev mindent megtesz azért, nehogy csak véletlenül is egy kalap alá vegyék az országát Oroszországgal vagy Belarusszal.

„Egyesek eltorzítják a helyzetet, és azt állítják, hogy Oroszország mentette meg Kazahsztánt. Kazahsztánnak pedig ezért meg kéne hajolnia Oroszország előtt, és örökké szolgálnia kéne. Csakhogy én úgy gondolom, hogy ezek az érvek nem, hogy nem állnak meg,

hanem távol állnak a valóságtól" 

reagált erre Tokajev.

A kijelentését pedig, mint ahogy említettük már egy sor olyan lépés előzte meg, és követte is, amik közül több nagyon kellemetlen volt Oroszországnak, és volt olyan, amik kellemetlen volt kifejezetten Putyinnak is.

Acélból voltak az idegek

Tokajev és Putyin

Tokajev és Putyin

Fotó: Kreml

A legkellemetlenebb pillanat kétségkívül az volt, amikor június 15-18 között rendezett Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon (SPIEF) Tokajev határozottan kijelentette, hogy nem fogja elismerni sem a Luhanszki, sem a Donyecki Köztársaságot. A dolog már csak azért is nagyon érdekes volt, mert a színpadon

ott ücsörgött mellette Vlagyimir Putyin is.

A pódiumbeszélgetés egy pontján Putyin azzal próbált visszavágni, és megalázni Tokajevet, hogy látszólag belezavarodott a kazah politikus nevébe.

Pedig a kazah elnök

kezdettől fogva igyekezett manőverezni.

Amikor március másodikán ENSZ Közgyűlés elsöprő többséggel marasztalta el Oroszországot az Ukrajna elleni agresszió miatt, Kazahsztán csak tartózkodott. Az április 7-i ENSZ-szavazáson, aminek a tétje az volt, hogy Oroszországot felfüggesztik-e az Emberi Jogi Tanácsban, Kazahsztán már aközött a 24 ország között volt, amelyek nemmel szavaztak az Egyesült Államok vezette kezdeményezésre.

„A kormányunk mindent megtesz, hogy semlegesnek tűnjön. Tokajevék nem szólhatnak be Oroszországnak, de nyíltan nem is támogathatják, mert a legtöbb kazah hevesen elítéli az orosz agressziót” – jósolta korábban az Azonnalinak Ainura, aki többek között az ENSZ kommunikációs szakértőjeként dolgozott, és akivel a zavargások idején is tartottuk a kapcsolatot.

A kazah kormány aztán a januári zavargások ellenére is simán megengedte, hogy március 6-án a régió legnagyobb háborúellenes tüntetését szervezzék meg Almatiban, Kazahsztán legnagyobb városában, az ország egykori fővárosában, amin a beszámolók szerint közel ötezren vettek részt.

Ha ez nem lett volna elég, április 10-én aztán fesztivált is rendeztek a háború ukrán áldozatainak megsegítésére. A fesztiválon, amellett persze, hogy koncerteket tartottak, minden az ukrán zászló színeiben pompázott, és nemcsak egyszerűen pénzt gyűjtöttek az áldozatoknak, hanem olyan pólót is lehetett kapni, amin

az orosz hadsereget elküldik a fenébe.

Néhány nappal később, április 14-én a kazahok már útnak is indították az első repülőgépet, ami 28,2 tonna gyógyszert szállított Lengyelországon keresztül Ukrajnába, és egy nappal később már indult a második gép is.

A kazah elnökség első kabinetfőnök-helyettese, Timur Szulejmenov aztán egy májusi washingtoni eseményen már odáig merészkedett, hogy kijelentse, az ukrajnai helyzet nem „különleges katonai művelet”, ahogyan azt a Kreml szereti hangoztatni,

hanem bizony régivágású háború.

Mindezt legutóbb azzal fejelték meg, hogy július elején Kazahsztán kilépett a Független Államok Közösségének 1995-ös, az Államközi Monetáris Bizottságról szóló megállapodásából.

Az oroszok egyetlen dolgot nem tudtak szó nélkül elnézni Kazahsztánnak, amikor Tokajev bejelentette, hogy egy Charles Michellel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnökével folytatott telefonbeszélgetésben felvetette, hogy kész olajat és gázt szállítani az Európai Uniónak.

Oroszország erre válaszul az elmúlt hónapokban kétszer is leállította a Kaszpi-tengeri csővezetéket, amely Kazahsztán olajexportjának mintegy 80 százalékát szállítja, júliusban pedig egy orosz bíróság elrendelte, hogy a vezeték tevékenységét 30 napra függesszék fel a környezetvédelem állítólagos megsértése miatt, bár ezt néhány nappal később visszavonták.

Azért megpróbálnak felkészülni

Fotó: Ainura / Azonnali

A dolog a Wall Street Journal cikke szerint rögtön riadalmat váltott ki Nur-Szultánban. Július 7-én Tokajev elnök utasította országa olajipari vállalatait, hogy új szállítási útvonalakat dolgozzanak ki, amik elkerülik Oroszországot.

A közép-ázsiai elnökök egyébként, valószínűleg éppen ezért is, több összejövetelt is tartottak az utóbbi időben, hogy egy, a barátságról, a jószomszédságról és a Közép-Ázsia fejlesztéséért folytatott együttműködésről szóló szerződést írjanak alá.

A dolog egyelőre nem sült el a legjobban, mert Tádzsikisztán és Türkmenisztán egyelőre kifarolt a dologból, de az Eurasianetnek nyilatkozó egyik magas szintű diplomáciai forrás azt mondta, ez még nem jelenti a mélyebb regionális kohézióról szóló álmok végét.

Mindemellett Kazahsztán úgy döntött, hogy hiába rontotta le az idei 3,9 százalékról 2,1 százalékra a gazdasági növekedési előrejelzését, további 441 milliárd tengével, azaz

körülbelül egymilliárd dollárral növelte

a 2022-re tervezett hadi kiadásait. A kormány eredetileg 859 milliárd tengét szánt volna a katonai, rendészeti és segélyszolgálatokra, szóval a növekedés jelentős.

Ahogy szintén az Eurasianet írja, az összeget a Nemzetőrség és a Honvédelmi Minisztérium égisze alatt működő különleges erők egységeinek számának növelésére, valamint további felszerelések, köztük katonai szállító repülőgépek beszerzésére kívánják fordítják, emellett nem kizárt, hogy akár 40 százalékkal is emelhetik a katonák fizetését.

A védelmi kiadások növelésének jelentőségét jól jelzi, hogy a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet információi szerint a szomszédos Üzbegisztán 2018-ban, az utolsó fellelhető adatok 1,4 milliárd dollárnak megfelelő összeget költött védelemre.

A Wall Street Journal mindezek után arra jutott, hogy Tokajev azon fáradozik, hogy sikerüljön egyenlő távolságot tartania Oroszországtól, Kínától és az Egyesült Államoktól, és így biztosítsa azt, hogy ha Putyin folytatná a Szovjetunió felélesztésével kapcsolatos terveit, akkor elég erős szövetségeseket tudjon felmutatni.

A kazahoknak jó okuk lehet félni Vlagyimir Putyintól, az orosz elnök ugyanis már 2014-ben, a Krím annektálása után kijelentette, hogy Kazahsztán

valójában csak egy kreált ország,

ahogy Ukrajnával kapcsolatban is többször kijelentette, hogy valójában csak Lenin hozta létre, Oroszország és Ukrajna lakossága egyetlen nép.

Ainura márciusban még azért aggódott, hogy az orosz állam megszállja a kazah médiát, és sokan ugyanúgy Putyin hazugságainak az áldozatai lesznek, ahogy Oroszországban. A félelem jogos volt, viszont az orosz propagandának mégsem sikerült teljesen legyalulnia Kazahsztánt.

Ahogy korábban írtuk, a Demoscope közvélemény-kutatása alapján a válaszadók 39 százaléka támogatta csak Oroszországot, igaz, az ukránokat is mindössze csak 9,5 százalék, 46 százalék viszont az orosz nyomás ellenére is semleges tudott maradni. A menekültek befogadását ráadásul közel 60 százalék szívesen támogatta. A dologhoz, persze, tudni kell, hogy az ország lakosságának majdnem ötöde orosz etnikumú.

Annak sem örülnek a kazahok, hogy az orosz politikusok az utóbbi időben

rendszeresen náciknak nevezik őket.

Emlékeztetőül, ugye, Putyin is tartja magát ahhoz az elméletéhez, hogy ő valójában azért támadta meg Ukrajnát, hogy nácitlanítsa az országot, és megvédje az ottani orosz kisebbséget.

Sőt, miután idén hivatalosan költségmegtakarítás miatt elmaradt Kazahsztánban a győzelem napja ünnepség is, orosz szakértők és véleményvezérek sora kérdőjelezte meg Kazahsztán létjogosultságát.

Tigran Keosayan orosz rendező és tévéműsor-vezető úgy fenyegetőzött, hogy megnézhetik, mi történik Ukrajnában, ha valaki hálátlan. Keosayan egyébként annak a Margarita Simonyannak a férje, aki a Kreml irányítása alatt álló RT műsorszolgáltató és propagandagépezet vezetője.

Nem az oroszoknál áll a zászló

Fotó: Ainura / Azonnali

Az amerikaiak, mint korábban írtuk, többmilliárd dollárt fektetettek be a Kaszpi-tengernél található olajmezőkbe, és lelkesen járnak a régióba, látva, hogy Oroszország nem tud egyszerre Ukrajnával és Belső-Ázsiával is foglalkozni.

A kazahsztáni kínai nagykövetség közlése szerint Kína 2005 és 2020 között szintén milliárdokat, egészen pontosan 19,2 milliárd dollárt fektetett be az országban, ahol jelenleg is 56 projektjük fut további közel 24,5 milliárd értékben. 2013-ban ráadásul a kínaiak 8,33 százalékos részesedést szereztek a kashagani olajmezőben is, és azt se felejtsük el, hogy Hszi Csin-ping egy kazahsztáni látogatása során jelentette be – szintén 2013-ban – az Egy Övezet Egy Út programját.

A China Railway Express csak 2021-ben 15 000 konténerszállító tehervonatot küldött Kazahsztánon keresztül Európába, ami 29 százalékos növekedés 2020-hoz képest. Ezzel összefüggésben Kína az ország keleti határában építi a világ egyik legnagyobb szárazföldi világkereskedelmi csomópontját, de délen van például cementgyáruk is.

Szóval Kínának is fontos Kazahsztán.

Oroszország-szakértő szerzőnk szerint is a még konszolidálódó hatalom külpolitikai lépései összességében a semlegességet, semmint oldalválasztást célozza meg.

Érdekes, hogy az Al Jazeerának egy Almatiban élő névtelenséget kérő üzletember mindezekkel a véleményekkel ellentétben egy jól megszervezett politikai színjátéknak tartja az egészet, amelynek célja

a Nyugat figyelmének elterelése.

„Ez nem más, mint a Kazahsztán elleni szankciók elkerülése érdekében megrendezett színjáték. Rengeteg orosz nyitott irodát Kazahsztánban, és innen próbálja meg vezetni az üzletet, hogy így kerülje meg a szankciókat.”

Egy kazah elemzővel azon a véleményen vannak, hogy ezt a tervet Putyin és Tokajev még egy februári moszkvai látogatáson dolgozták ki. „Az volt a feladat, hogy Tokajevet egy független és merész politikusnak, diplomatának állítsák be, aki bátran képes önálló politikai lépéseket tenni” – mondta Dimash Alzhanov az Azattyk Rádiónak.

Megkérdeztük Ainurát is, hogyan látják ők a helyzetet, mit mondanak az emberek Tokajevről. Ő egyébként már korábban azt mondta, hogy Tokajev szerinte ügyes, nagy tapasztalattal rendelkező diplomata. 

Most azt mondta, az elnök viselkedése

egyelőre rejtély számukra is.

„Szerintem egyébként megértette, hogy a szoros orosz kapcsolatok megölhetik Kazahsztánt. Ami fontos még, hogy jól láthatóan nem szeretné, ha mi is Belarusz sorsára jutnánk. Látod, mi történik náluk?” – magyarázta az Azonnalinak.

NYITÓKÉP: Tokajev és Putyin / Kremlin

Aradi Péter
Aradi Péter Az Azonnali újságírója

Szeret futni, írni, olvasni, utazni. Mindenhol és mindenben leginkább az érdekli, ami így vagy úgy, de nagyon csúnyán elromlott.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek