Kína eddig még „csak” irányított katonai hadművelettel reagált Pelosi amerikai politikus tajvani látogatására

2022.08.02. 20:39

Nancy Patricia Pelosi tájváni látogatását követően Kína védelmi minisztere kijelentette: irányított katonai hadműletekbe kezd Tajvan közelében. Itt az ideje felkészülni egy újabb háborúra?

Kína eddig még „csak” irányított katonai hadművelettel reagált Pelosi amerikai politikus tajvani látogatására

Nancy Patricia Pelosi, az Egyesült Államok Képviselőházának elnökének augusztus 2-i tájváni látogatása nemcsak a médiában kavart nagy port, a vizit újraírhatja Washington és Peking eddig sem fényes kétoldalú kapcsolatait. De hogyan és miért került Pelosi Tajvanra?

A politikus gépe magyar idő szerint kedd késő délután landolt. A tajvani megálló egyébként már kezdetektől fogva igen megosztó eleme volt a polittikusnő Ázsia-körútjának. 

Egészen július 31-ig pont ezért Tajvan nem szerepelt az útitervében.

Eddig Szingapúrban és Malajziában járt, illetve Dél-Koreában és Japánban is megállt. Pelosi viszont mégis úgy gondolta, hogy egy ukrajnai háború sem elég ahhoz, hogy az USA átgondolja az eddigi külpolitikai narratíváját, ő meg akarja nézni Tajvant

Pelosi mint az emberi jogok megtestesült amerikai védőszentje 

Egyébként nemcsak azért megosztó Pelosi tajvani útja, mert

az amerikai Fehér Ház nem támogatta, hanem mert az elmúlt 25 évben ez az első magas rangú amerikai tisztviselő által tett látogatás is Tajvanon.

Pelosiról tudniillik, hogy nagy múltra visszavezethető ellenséges kapcsolata van Pekinggel, az amerikai kormány harmadik legmagasabb rangú tisztviselője ugyanis a Kínai Népköztársaság igen régi kritikusa a magas rangú politikai karrierje mellett. 

Pelosi alapvetően amúgy a Demokrata Párt egyik vezető személyisége, régóta éles hangon bírálja a kínai vezetést, csakúgy, ahogy elítéli az országot az emberi jogok szempontjából is. Korábban már találkozott demokráciapárti disszidensekkel, és ellátogatott a Tiananmen térre, hogy megemlékezzen az 1989-es mészárlás áldozatairól. A politikus eredetileg amúgy 2022 áprilisában tervezett Tajvanra látogatni, de elhalasztotta az utazást, miután pozitív lett a Covid-19 tesztje.

Nancy Pelosi kifejezetten kiáll Tajvan mellett, az ukrajnai háború pedig csak ráerősített a retorikájára, miszerint 

fontos az USA számára, hogy kifejezze támogatását Tajvan felé, amit a terület – habár nem rendelkezik államisággal a nemzetközi rendszerben – természetesen tárt karokkal fogad.

John Kirby egyébként szemléltette, hogy Newt Gingrich republikánus képviselőházi elnök is ellátogatott Tajvanra, 1997-ben, emellett pedig az sem figyelmen kívül hagyható, hogy más amerikai törvényhozók is jártak Tajvanon még a 2022-es év elején. Ez mutat egyfajta egyetértést a két politikai tömb között, a Tajvan-ügy ugyanis nem a legmegosztóbb kérdés az amerikai belpolitikában.

A döntés viszont annak ellenére felkavarta az amerikai közvéleményt és osztotta meg az amerikai kongresszus tagjait, hogy amúgy az USA-ban erős kétpárti támogatása van Tajvannak. Uborkaszezon ide vagy oda, a vízionált tajvani látogatás diplomáciai fejfájást okozott a Fehér Házban is.

Joe Biden amerikai elnök az Ázsiai-körutat megelőző héten például azt mondta, hogy még az amerikai hadsereg szerint sem a legfrappánsabb ötlet Pelosi tajvani látogatása,

de nem volt mit tenni, a  Fehér Ház ugyanis tiszteletben tartja az amerikai kongresszus függetlenségét. Pelosinak tehát „joga van Tajvanra látogatni”, hisz ő „saját döntéseket hozhat”. 

Mi alapvetően a baj ezzel a látogatással azon kívül, hogy egy amerikai lépte meg? 

Ahogy azt Hua Csunying kínai külügyminisztériumi szóvivő elmondta, a látogatás természetesen érzékenyen érinti Kínát, épp ezért érdemes azt többször is átgondolni annak tudatában, hogy

„az amerikai fél viselni fogja a felelősséget és meg fogja fizetni az árat Kína szuverenitásának és kollektív biztonságának aláásásáért” 

– fenyegetőzött.

Kína ezek után természetesen többször is figyelmeztette az amerikai félt, hogy amennyiben Pelosi beteszi a lábát Tajvanra, azaz a kínai fenségterületre, akkor igazán pórul jár. Tajvan ugyanis hiába autonóm sziget a maga módján, Kína még mind a mai napig igényt tart rá, azt csupán egy szakadár tartománynak tekinti.

Ettől függetlenül Tajvan prógálgatja a szárnyait, az elmúlt években pedig különösen nagy intenzitással építette ki a gazdasági és dilpmáciai kapcsolatait különböző régióban szerte a világon, különösen az EU országaival. 

A probléma az, hogy az USA, mint persze számtalanszor a történelemben, teljes ignorenciával kezelte a kínai fenyegetőzést. Ebből is látszik, hogy még egy ukrajnai háború sem elég ahhoz, hogy az amerikai külpolitika reflektáljon az eddig is kevésbé bevált eszközeire.

Csak a szakmázás kedvéért, az USA ebben a párbeszédben ugyanis Tajvan területére belépve nemcsak Kína államiságát, a nemzetközi kapcsolatok egyik legalapvető és csak igazán kivéles helyzetben megszeghető elvét szegi meg, de Kína területi egységét is megsérti, Tajvan ugyanis hivatalosan még mindig Kína része, ha már politikailag más is a helyzet.

Mindenesetre a korai jelzések ellenére Perosi tehát mégis letette a lábát Tajvanon. Ezzel pedig elindult az a lavina, ami ki tudja hol áll meg, s kit hogyan talál el. 

Hát akkor ha harc, hát legyen harc 

Ahogy Pelosi landolt, Kína azzal a lendülettel harci repülőgéeket küldött ahhoz a válaszvonalhoz, ami a Tajvani-szorosban helyezkedik el és ez az informális válaszvonal a kínai szárazföld és Tajvan között.

Persze mindez csupán védelmi előkészület, az fontos és igazán veszélyes rész az kínai hadseregtől jött, az ugyanis éleslövészetet tartott, ami után a kínai hadsereg keleti parancsnoksága egy videót tett közzé az interneten, amelyben azt állította, hogy Kína végső soron készen áll egy háborúra Tajvan területén. Kína ugyanis katonailag  

„teljes mértékben felkészült minden eshetőségre."

A hab a tortán az, hogy a Kínai Népköztársaság védelmi minisztere ezt követően kijelentette:

irányított katonai hadműletekbe kezd Tajvan közelében, tehát a sziget közvetlen környezetében.

Hogy ez mit jelent pontosan Kína esetében azt valószínűleg maga a védelmi miniszter sem tudja. Mindenesetre Tajvan sem rest a felfegyverzésben, s úgy építi fel a védelmi rendszerét, mintha csak várta volna a pillanatot, hogy végre megmutathassa a világnak, milye van. 

A tajvani védelmi minisztérium ezt követően azt is közölte, hogy teljes mértékben átlátja a sziget közelében zajló kínai katonai tevékenységeket, és eltökélt szándéka, hogy megvédje magát bármilyen kínai fenyegetéssel szemben.

Itt az ideje felkészülni egy újabb háborúra?

Hogy kitör-e a háború Kína és Tajvan között azt egyelőre nem lehet megjósolni. Az esélyek persze ugyanúgy jelen vannak, mint Ukrajna-Oroszország esetében is igaz csak megbújva, de tettenérthetők voltak.

Ukrajna esetében Ororszország például „különleges hadműveleteknek” nevezte az ukrajnai háborút, ami kísértetiesen hasonlít a most a kínaiak által felvett narratívára, vagyis az irányított/célzott katonai hadműveletre. 

Az mindenesetre biztos, hogy az irányított katonai hadműveletek egyelőre nem jelentenek objektív fenyegetést, mint amekkorát szólnak, habár a kínai és orosz narratíva hasonlósága miatt, illetve, hogy egyelőre semmit nem lehet tudni a részletekről, nagy a biztonsági dilemma, csakúgy ahogyan a biztonsági színház is.

Kína védelmi minisztériuma ugyanis semmilyen információt nem tett közzé azzal kapcsolatban, hogy a célzott vagy másnéven irányított katonai hadműveletek milyen eszközöket és operációkat tartalmaznak, illetve, hogy azok elkülönülnek-e a kína hadsereg keleti parancsnoksága által eddig már meghirdetett gyakorlatoktól.

Az eddigi hírek mindenesetre azt alátámasztják, hogy ha még nem is tör ki egyelőre háború a két fél között, az amerikai politikus felkavaró látogatás azt azért már elérte, hogy a kínai hadsereg éles hadgyakorlatokat és egyéb korábban még nem végzett próbagyakorlatokat tartson Tajvan környékén és a sziget közelében augusztus 4-7. között.

NYITÓKÉP: Nancy Patricia Pelosi 2006-ban // Wikimedia Commons

Papp Zsanett Gréta
Papp Zsanett Gréta az Azonnali gyakornoka

Nemzetközi kapcsolatok alapszakos diplomáját az ELTE-n szerezte, jelenleg a Károly Egyetem soraiban koptatja billentyűzetét. A geopolitika mellett sörkedvelő, állatbarát, otthonra pedig Lille után Prágában talált, egyébként meg Grönland nagy szerelmese. 

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek