Több személy ellen indult eljárás a katatüntetések miatt, ez a teendő

Szerző: Cserdi Dóra
2022.07.31. 13:05

A rendőrség megkeresésünkre azt írta, hogy jogellenes gyűléseken tette meg a szükséges intézkedéseket. A TASZ ugyanakkor azt válaszolta az Azonnalinak, hogy a spontán demonstrációk nem számítanak jogellenes cselekménynek.

Több személy ellen indult eljárás a katatüntetések miatt, ez a teendő

Hetek óta tartanak tüntetések Budapesten a rezsinövekedés és az új katatörvény miatt. A jogszabályváltozás érinti a futárokat is, így a „Futárok a KATA-ért” csoport már kétszer demonstrált a fővárosban.

Ezek úgy zajlottak, hogy miután a szervezők bejelentették az események végét, a tömeg egy része nem ment haza. A spontán demonstrációknak végül mindkét alkalommal - múlt héten többek között az Olimpiai parknál, most hétfőn pedig az Oktogonnál - rendőrségi igazoltatás és oszlatás vetett véget.

Az eseményekkel kapcsolatban kérdeztük a rendőrséget és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezetet is.

A rendőrség álláspontja

Mint a rendőrség közölte az Azonnalival, a 2022. július 18-i gyűlést 07.00 óra és 09.00 óra közötti időszakra jelentették be a Margit híd pesti hídfőjéhez.

„A gyűlés bejelentője a gyűlést 09.00 órakor befejezetté nyilvánította, aki ezt követően távozott a helyszínről. A korábbi, bejelentett gyűlésen résztvevők egy csoportja elindult a Nyugati térre, majd a város több pontját is érintve az Olimpiai parkhoz vonult. Ezzel egy időben a korábbi bejelentett, de befejezetté nyilvánított gyűlés résztvevőinek egy másik csoportja a Margit hídon maradt, akik teljes szélességében lezárták a hidat, ezzel akadályozták a forgalmat. A bejelentett gyűlést követően a rendőrség mindkét helyszínen, a Margit hídon és az Olimpiai parknál is a jogellenes gyűlés résztvevőivel szemben megtette a szükséges intézkedéseket” – írta lapunknak a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

A 2022. július 25-i gyűlésről pedig azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a bejelentő 19 óra és 20 óra 30 perc közötti időre jelentett be az eseményt a Margit híd pesti hídfőjéhez.

„Majd a gyűlés résztvevői a bejelentett gyűlés részeként a Kossuth térre vonultak. A bejelentő a gyűlést 20 óra 49 perckor befejezetté nyilvánította. Ezt követően a korábban bejelentett gyűlésen résztvevők egy csoportja az Alkotmány utcán át a Nyugati térre, majd az Oktogon irányába vonultak. A rendőrség az immáron jogellenes gyűlés résztvevőivel szemben az Oktogonnál az intézkedést megkezdte és a szükséges intézkedéseket végrehajtotta” – tették hozzá.

TASZ: a spontán tüntetés nem jogellenes

Hegyi Szabolcs, a TASZ szakértője szerint viszonylag gyakori, hogy a bejelentett események végével, azaz miután a szervezők bemondják, hogy a tüntetést befejezettnek tekintik, a demonstrálók egy része nem távozik a helyszínről.

„Ezzel a gyűlés átfordul egy új tüntetésbe. Formailag tehát ez egy másik esemény, aminek nincs szervezője, sem vezetője, és így bejelentve sincs, de ez nem jelenti azt, hogy a résztvevők jogellenes cselekményt követnek el” – mondta Hegyi az Azonnalinak.

A szakember szerint ugyanakkor a spontán, nem bejelentett tüntetéseket is védi a gyülekezési jog.

„A rendőrségnek ez persze nehezített terep, mert nincs információja arról, hogy a tiltakozók hol és meddig akarják a jogaikat gyakorolni, de ettől függetlenül ugyanúgy köteles többek között kísérni a menetet, biztosítani a közlekedést és terelni a forgalmat”

– tette hozzá.

Mint elmondta, egy nem bejelentett tüntetést csak akkor oszlathatnak fel a hatóságok, ha az jogsértővé vagy erőszakossá válik, esetleg olyan zavart okoz, ami ellehetetleníti a forgalmat.

„Ehhez képest azt látjuk ebben a két esetben is, hogy a rendőrség egy darabig eleget tesz a gyűlés biztosításával kapcsolatos kötelezettségeinek, követi a résztvevőket, majd egy ponton úgy dönt, elég volt, és oszlatni kezdi a tömeget. Anélkül azonban, hogy az intézkedésnek a gyülekezési törvényben meghatározott feltételei fennállnának” – fogalmazott.

Egyébként azt is kérdeztük a rendőrségtől, hogy pontosan mire hivatkozva kezdtek intézkedni a két spontán demonstráció alatt, de ezt a fenti közlésnél bővebben nem fejtették ki.

Kata tüntetések

Az Olimipai parknál a tüntetők egyébként egy olyan területen tartózkodtak, ahol épp nem akadályozták a forgalmat. Hegyi Szabolcsot is kérdeztük azzal kapcsolatban, hogy itt miért történhetett oszlatás.

„Egy régi, jól bevált módszer, hogy amikor a rendőrség úgy dönt, ebből elég volt, igazoltatni kezdik a résztvevőket. A hatósági fellépés pedig nyilván úgy hat a tüntetőkre, hogy azt érzik, rosszat tettek, és emiatt befejezik a demonstrációt. Pedig amíg nem erőszakosak, addig nem a tüntetők követnek el jogsértést, hanem a rendőrség, amikor önkényes döntést hoz és azt végrehajtja”

– mondta a TASZ munkatársa. 

Az Oktogonnál lévő intézkedéssel kapcsolatban hozzátette a szakember, hogy attól mert egy tüntetés zavarja a forgalmat, a törvény szerint még nem oszlatható fel a tömeg. „A közlekedési ok csak akkor áll fenn, ha a demonstráció ellehetetleníti a közlekedést, tehát ha a rendőrség másképp nem tudja biztosítani a forgalmat. „Sajnos gyakran előfordul, hogy nem csak ilyen esetekben kezdik meg az intézkedést, hanem éjszaka, mikor már alig járnak autók” – jelentette ki.

A szakértő azt is elmondta, ha a rendőrség úgy dönt, feloszlatja a tüntetést, előzetesen figyelmeztetnie kell a résztvevőket, hogy az esemény törvénytelenné vált, és többször fel kell szólítania a jelenlévőket a helyszín elhagyására.

„A rendőrségnek ezután elegendő időt és megfelelő útvonalat kell biztosítani a demonstrálóknak, hogy ezt megtehessék” – mondta Hegyi. A jogvédő szervezetnél már többször találkoztak azzal is, hogy ez mégsem történik meg minden esetben, és a rendőrség egyszercsak tömeges igazoltatásba kezd.

Problémák

Ahogy írtunk róla, az Olimipai Parknál lévő intézkedéskor a rendőrség nem tette nyilvánvalóvá, hogy a résztvevőknek el kell hagynia a helyszínt. Így az ott tartózkodók arra lettek figyelmesek, hogy a hatóságok bekerítették a tüntetőket, és utána már ők sem tudták elhagyni a parkot.

Lapunknak a helyszínen egy idős pár is jelezte, hogy ők nem demonstrálók, de elkérték a papírjaikat. Kérdeztük tőlük, hogy milyen okra hivatkozva igazoltatják őket, de azt felelték, hogy nem tudják.

"Ezért is fontos, hogy hangosbemondón közöljék, hogy oszlatásra fog sor kerülni. Ha ez nem történik meg, nem csupán a tüntetők, de azok is, akik véletlenül keveredtek a területre sem tudnak elmenni onnan. A tömeges igazoltatás következménye, hogy a rendőrség körbeállja a helyszínt, és addig senki nem mehet el, amíg tényleg nem igazoltatnak mindenkit, aki a területen belül van, függetlenül attól, hogy demonstráló vagy kívülálló" – mondta Hegyi Szabolcs. Ezekben az esetekben még fontosabb a jogorvoslat.

„Így az igazoltatott személy egyrészt a rendőrségi meghallgatáson, de legkésőbb a bíróságon el tudja mondani, nem is tüntetőként volt a helyszínen”

– tette hozzá.

Mit tehetünk?

A rendőri intézkedés jogszerűségét a helyszínen nem lehet megkérdőjelezni. Előfordulhat az is, hogy a rendőrök felajánlják a helyszíni bírságot, mivel az kisebb büntetéssel járna a tüntetőknek.

„Ha valaki ezt elfogadja, azzal lemond a jogorvoslati lehetőségről. Tanácsosabb tehát hagyni, hogy a rendőrség megtegye a feljelentést, eljárást indítson és akkor bíróság elé lehet vinni a szabálysértési ügyet, ott pedig ki lehet fejteni, hogy a résztvevők egy békés gyűlésen vettek részt és alkotmányos jogukat gyakorolták. Egyébként ez nem ügyvédköteles eljárás” – mondta Hegyi Szabolcs. Ha elmaradt az előzetes figyelmeztetés, az plusz érv lehet a jogellenes szabálysértési eljárás bizonyítására.

Többek ellen indult eljárás

A Budapesti Rendőr-főkapitányság megkeresésünkre azt írta, hogy 2022. július 18-án hétfőn, a bejelentett gyűlés befejezését követően a rendőrök több helyszínen, összesen hét főt állítottak elő.

„Öt főt szabálysértés továbbfolytatása, két főt szabálysértési körözés miatt. Tizenegy fővel szemben éltek a rendőrök szabálysértési feljelentéssel. Három fővel szemben gyülekezési joggal való visszaélés, nyolc fővel szemben a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt. A rendőrök a közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt egy fővel szemben helyszínbírságot, valamint egy fővel szemben helyszínbírságot és közigazgatási bírságot is kiszabtak” – közölték.

A tájékoztatás szerint a 2022. július 25-i bejelentett gyűlést követően a rendőrök nyolc esetben tettek szabálysértési feljelentést. „Három fővel szemben gyülekezési joggal visszaélés szabálysértés miatt, öt fővel szemben pedig közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt” – tették hozzá.

NYITÓKÉP: Azonnali/Cserdi Dóra

Cserdi Dóra
Cserdi Dóra újságíró

Szerkesztő-újságíró.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek