A pénz beszél - de ki dönti el, mit mond?

Gyakori kérdés, amikor a fenntarthatóbb jövőt célzó, ahhoz szükséges változásokról, változtatásokról gondolkodunk, hogy azoknak alulról kellene szerveződniük, vagy fentről lefelé működhetnének érdemben.

Gyakori kérdés, amikor a fenntarthatóbb jövőt célzó, ahhoz szükséges változásokról, változtatásokról gondolkodunk, hogy azoknak alulról kellene szerveződniük (ha holnaptól senki nem venne eldobható műanyag-palackban forgalmazott vizet, idővel nem fűződne senkinek érdeke a gyártásához), vagy fentről lefelé (ha holnaptól minden gyártó és forgalmazó lebomló csomagolásban dobná piacra a termékét, a vásárlónak nem maradna más választása, mint fogyasztásával a fenntarthatóságot támogatni) működhetnének érdemben. Létezik vajon jó válasz erre a kérdésre, vagy magán a kérdésen érdemes kicsit mélyebben elgondolkodnunk?

A zöldebb jövőhöz vezető út

Hogyan festene a fenti kérdésre adott válaszunk, ha a „vagy”szót „és”-re cserélnénk? Képzeljük csak el: mi, egyes emberek elkezdjük alaposabban mérlegelni a fenntarthatóság szempontjait a hétköznapi döntéseinkben, miközben ugyanezt megteszik azok a döntéshozók is, akiknek az értékpreferenciáin lényegesen több múlik, mint több apró ember sokszor aprónak tűnő döntésein.

Egy ilyen gondolatkísérlet eredményeképp egy olyan közösség képe is kirajzolódhat előttünk, melynek tagjai egy közös cél érdekében, közösen tesznek ugyanazt az eredményt célzó erőfeszítéseket. Mindeközben pedig természetesen nem szeretnénk a naivitás csapdájába esni: pontosan tudjuk, hogy a gyártás, a termelés, a források elosztása feltételeinek kérdéseiben azért végülis a legtöbbször valahogy mégiscsak a pénz fog dönteni.

De mit tudunk erről a pénzről? Kié, ki dönt róla, és mi történik vele? És mit tehet ezen a fronton egy, hasonló értékek mentén szerveződő közösség?

Ismerd meg az értékalapú bankolást!

A jó hír, hogy már létezik egy ilyen közösség: a Global Alliance for Banking on Values (GABV), vagyis az értékalapú bankok szövetsége. Ennek a nemzetközi szervezetnek a 40 országban jelen lévő 67 tagja egyetért abban, hogy a bankolás pozitív változások eszköze is lehet. Ennek érdekében egy olyan, fenntarthatóbb és befogadóbb pénzügyi rendszer kialakításán dolgoznak, mely többek közt az éghajlati válság megoldására is kínálhat válaszokat. Azok az ügyfelek pedig, akik pénzügyeiket a helyi GABV-tagokra bízzák, az értékalapon bankolók közösségének tagjaként vállalják saját felelősségüket a fenti kérdésekben.

A GABV tagjai olyan pénzügyi szervezetek, melyek betéteseik vagyonának kezelése során a vegytisztán monetáris eredmények helyett az azok segítségével létrehozott társadalmi és környezeti haszon mentén értékelik sikerüket - üzletpolitikájuk így elért eredményeiből pedig a helyi civil szféra, és az általuk vállaltak támogatásán keresztül a teljes társadalom részesülhet.

Amikor szolgáltatókat választunk az életünk különböző területeinek intézésére, akkor erről is döntést hozunk: a pénz tulajdonképpen így beszél, és mi döntjük el, hogy mit mond. Választott szolgáltatónk működését a pénzünkkel támogatjuk, vagyis választásunkkal az általunk preferált szolgáltató által képviselt értékek és célok támogatásáról is döntünk. Ez nem csak azt jelenti, hogy azzal, hogy melyik étterem, kávézó, net- és telefonszolgáltató, drogéria vagy bank mellett döntünk, arról is szavazunk, kinek a fennmaradását, fejlődését segítjük. A legtöbb szervezet ugyanis mára, a fentiek mellett nyilvánvalóan közösséget is épít: egy vegán, fair trade reggelizőhelyen teljesen más értékek mentén szerveződő közönséget találunk, mint egy megváltozott munkaképességű embertársainkat foglalkoztató ebédmenüs, vagy egy vacsorára argentín steakeket kínáló bisztróban. Amikor a pénzünk használatáról döntünk, sokkal mélyebb, strukturális változásokban is gondolkodhatunk.

A Te pénzed mit csinál a bankban?

Te milyen üzenetet fogalmaztál meg a fentiek alapján a választott pénzintézeteddel kapcsolatban, akár tudatosan, akár ösztönösen, vagy valamilyen, vélt vagy valós kényszerből? Tudtad például, amikor erről döntést hoztál, hogy már Magyarországon is elérhető az értékalapú és közösségi bankolás?

A GABV egyetlen magyar tagjaként a a MagNet Bank valóban elkötelezett az értékalapú bankolás és a közösségi értékek mellett. Ahogy a többi GABV-tag pénzügyi szervezet, úgy a MagNet Bank is biztosítja ügyfelei számára a pénzügyeiket érintő döntéseik önálló meghozatalának lehetőségét. Az egyetlen értékalapú, hazai bank ügyfelei péládul maguk rendelkeznek arról, a bank éves nyereségének 10%-val melyik civil szervezetet kívánják támogatni, illetve melyik nonprofit kezdeményezés számláján írják jóvá a segítő bankkártyás vásárlásaik után keletkező adományokat.

2021-ben 11.499 ügyfél 13.118.561 forint felajánlásáról rendelkezett, amiből a programban résztvevő nonprofit szervezetek

•  260 kulturális eseményt valósítottak meg több, mint 20.000 ember részvételével,
•  legalább 6 megye 133 településén 165.000-nél több család és rászoruló kapott segítséget,
•  1232 gyermek és felnőtt vehetett részt képzésen, tanfolyamon, terápiás foglalkozáson, fejlesztésen,
•  1222 alkalommal kaptak jogi és érdekvédelmi tanácsadást azok, akiknek erre szükségük volt,
•  10.757 fogyatékkal élő és ép ember jutott számára megfelelő sportolási lehetőséghez
•  13.099 alkalommal segítettek szakértők és önkéntesek lelki segélyvonalon és chatszolgáltatáson keresztül.

A 2022. évi Közösségi Adományozási Programba (KAP) 120 db pályázatot küldtek be olyan nonprofit szervezetek, akik a társadalmat és a környezetet jobbító ügyeken dolgoznak. Közülük 40+ kiválasztott szervezet javára rendlekezhetnek szeptemberben a MagNet Bank ügyfelei, a rendelkezésükből megvalósított projektek „hasznát” pedig teljes társadalmunk élvezheti majd. Ha szeretnéd, hogy a jövőben a Te pénzed is zöld, hazai és közösségi történetekről meséljen, Videobankunkon keresztül percek alatt megnyithatod MagNet Házhozszámládat, ezt követően pedig az itthon egyedülálló, különleges ügyféljogok mellé pedig egy fát is kapsz a MagNet Tölgyesben!

NYITÓKÉP: Mónus Márton