Észak-Macedónia elérkezett a sokadik történelmi pillanatához, de közben nagyon elege van belőle

Észak-Macedónia megkezdheti az uniós csatlakozási tárgyalásokat. A Balkán viszont nem most van a legkönnyebben gyúrható állapotában.

Újabb történelmi pillanathoz érkezett a kicsi, vitatott múlttal, nyelvvel és kultúrával bíró Észak-Macedónia. Szkopje úgy került közelebb az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez, hogy közben az ország egy része azt harsogta a főváros utcáin, hogy köszönik, de tizenhét év uniós tagjelölti státusz és a Preszpa-egyezmény után, nem kérnek az Európai Unióból a macedón identitás kontójára.

Szkopje csak várt, egyezkedett és várt

Észak-Macedónia 2005 decemberében kapta meg az EU tagjelölti státuszát, a csatlakozási tárgyalásokat viszont azóta sem tudta megkezdeni. A balkáni államok közt jelenleg is számtalan területi és nemzeti indentitással kapcsolatos viszály van, és ez alól Szkopje sem kivétel.

Miután 1991-ben felvették a Macedónia nevet, Görögországban attól tartottak, hogy az elnevezés miatt idővel területi vitájuk lehet Szkopjéval a görög, Makedónia tartományról. Athén ezért évekig blokkolta többek között Észak-Macedónia EU és NATO-csatlakozását.

A konfliktust csak 2018-ra sikerült rendezni. A Preszpa-egyezmény aláírása után két évvel az ország zöld lámpát kapott a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez, 2020-tól viszont Szófia vétózta Észak-Macedónia uniós ambícióit nyelvi és történelmi nézetkülönbségek miatt.

Bulgária álláspontja szerint Szkopje ellopja a történelmét, a macedón nyelvet pedig a bolgár egy dialektusának tekintik. Az ország ezek mellet az Észak-Macedóniában élő bolgár kisebbség helyzetét is kifogásolja.

Üdv a kiábrándultak klubjában!

Az EU évek óta ígérget a Balkánnak, az országok többségével azonban nem történt releváns előrelépés az integrációs folyamatok megkezdésében. Az unió az elmúlt időszakban bár kifejezetten elzárkózott a keleti terjeszkedéstől, az ukrajnai orosz invázió most mégis ösztönzően hatott több tagállam állásfoglalására.

Csakhogy Brüsszel jelenleg nem a legkönnyebben gyúrható állapotában nyúlna vissza a Balkánért.

Ahogy a régió országai egyre távolabb érezték magukat az uniótól, úgy erősödtek a különböző nacionalista nézetek, illetve nőtt az orosz befolyás a térségben: Bosznia-Hercegovina a legmélyebb politikai és etnikai válságát éli a délszláv háború óta, a szerb lakosság többsége már inkább ellenzi a hazájuk uniós csatlakozását, Koszovó elismeréséről pedig tárgyalni sem hajlandók.

A francia javaslattal Észak-Macedónia is elérkezhetett a ponthoz, amikor úgy tűnt, már nem képes több kompromisszumot leerőszakolni a torkán egy brüsszeli ígéretért. A helyzetet tetőzte az is, hogy amíg nincs egyezség a Szófia-Szkopje vitában, Albánia sem tud előrelépést tenni az uniós integrációs folyamatokban, hiszen Tirana és Szkopje csatlakozási tárgyalásai kötik egymást.

Francia javaslat

Az EU  pár hete egy javaslattal finomhangolt volna a Bulgária és Észak-Macedónia közti vitán a hathónapos francia elnökség végén, így a bolgár parlament június 24-én megszavazta Észak-Macedónia és Albánia EU-s csatlakozásáról szóló tárgyalások vétójának feloldását.

Persze, bizonyos feltételek mellett.

Az egyeztetések megkezdéséért cserébe, Szófia azt kérte Szkopjétól, hogy hivatalosan ismerje el a nyelve bolgár gyökereit, foglalja alkotmányba az országban élő bolgár kisebbséget, a Bulgária elleni „gyűlöletbeszédet” pedig szüntessék be.

Az első uniós tervezetet elfogadhatatlannak minősítette Dimitar Kovacsevszki. A macedón miniszterelnök a változtatások mellett garanciákat követelt arra, hogy Bulgária ne szabhasson ki újabb kritériumokat Szkopje felé. Közölte továbbá a saját feltételeiket is: kérték a macedón nyelv és identitás egyértelmű védelmét, a történelmi kérdések mellőzését, illetve mint elmondta, Észak-Macedónia csak a csatlakozási tárgyalások megkezdése után módosítana az alkotmányán a bolgár kisebbségről.

Túl keserű a pirula

A francia javaslat eddig nemhogy nem hozta közelebb egymáshoz Szófiát és Szkopjét, de politikai nyugtalanságot is okozott mindkét balkáni államban. Miután Kovacsevszki azt közölte július elején, hogy nyitottak az időközben elkészült új, módosított tervezetre, tüntetéssorozat indult Észak-Macedóniában. A bolgárokkal való egyezkedés több releváns szervezet és az állampolgárok egy jelentős részének ellenállását váltotta ki az államban.

Македонија не е на продажба!
Ултиматум, НЕ благодарам. pic.twitter.com/wVuzRVQsHe

— ХаНа* (@HaNa_Taurus666) July 12, 2022

A demonstrációk élére a legnagyobb ellenzéki észak-macedón párt, a VMRO-DPMNE állt be. Álláspontjuk szerint Brüsszel a bolgár nacionalisták oldalán van, Bulgária pedig törekedni fog a macedón történelem és identitás megváltoztatására a tárgyalások során, és mint közölték, ezek az országuk „bolgárosításához” vezetnek majd.

A tüntetések egyébként az erőszaktól sem voltak mentesek. A beszámolók szerint több személy és rendőr megsérült, a VMRO-DPMNE vezetője, Hrisztijan Mickoszki pedig egy fegyveres férfiról tett közzé fotót két hete. Állítása szerint meg akarták gyilkolni az egyik felvonuláson.

Апелирам до сите граѓани кои сакаат да изразат незадоволство преку протест, тоа право да го искористат на демократски начин и притоа да не дозволат да бидат изманипулирани како што беа некои други и да нападнат полициски службеници или витални објекти. pic.twitter.com/mA8vJ7T067

— Oliver Spasovski (@o_spasovski) July 6, 2022

A macedón közgyűlés ennek ellenére szombaton elfogadta a francia javaslatot, kedden pedig megtörtént az első kormányközi konferencia is Brüsszelben. A találkozón az észak-macedón kormány, és több uniós vezető is történelmi pillanatnak nevezte, hogy megkezdhetik a csatlakozási tárgyalásokat. 

Денес е денот кога отпочнуваме да пишуваме ново поглавје во македонската историја. Поглавје на забрзан развој, просперитет и стабилност. Од денес па натаму, одиме само напред и нагоре. ????????????????

➡️ https://t.co/2ITbPoQnex pic.twitter.com/CEymRJeFNk

— Dimitar Kovachevski (@DKovachevski) July 19, 2022

A tagálammá válás viszont Szkopjénak még sok időbe, a helyi nacionalistáknak pedig rengeteg keserű pirulába kerülhet. A csatlakozásért Észak-Macedóniának már biztosan változtatnia kell a történelemkönyvein és az alkotmányán. Ez utóbbi lépéshez viszont a VMRO-DPMNE támogatása is szükséges, Mickoszkiék viszont már jelezték, nem szavazzák meg az alkotmánymódosítást. Ha így tesznek, Szkopje ismét elakadhat a tárgyalásokkal. 

A keddi ülésről egyébként derűsen számolt be Kovacsevszki, Ursula von der Leyen, és számtalan más uniós politikus, köztük Várhelyi Olivér is. A sok boldog bejegyzés ellenére a macedón közvélemény hangulata korántsem nevezhető ünnepinek. A helyiek nemtetszését tetőzi, hogy Szófia pár napja kiadott egy közleményt, amiben többek között idézőjelbe tették az észak-macedón nyelvet.

Nyugati vezetők, ismerős helyzetek, történelmi pillanatok

Ha a „történelmi pillanat” euforiája nem is, egy déjà vu érzés könnyen hatalmába keríthette a helyieket az utóbbi pár hétben. Mielőtt elfogadták volna a javaslatot, Észak-Macedónia számtalan lelkesítő és ösztönző gesztust kapott a nyugati vezetőktől. Ezekhez hasonló ígéreteket azonban már korábban is hallottak.

Négy éve, a Preszpa-egyezmény aláírása után, többek között Angela Merkel korábbi német és Sebastian Kurz volt osztrák kancellár is ellátogatott Szkopjéba, ahol azt üzenték a lakosságnak, helyük van az EU-ban, így arra biztatták őket, fogadják el az országuk új nevét.

Most ismét erőteljesebbé vált az uniós nyomás a javaslat elfogadása miatt Észak-Macedóniában. Korábban Szkopjébe látogatott Olaf Soltz német kancellár, majd néhány héttel később Charles Michel is. Az Európai Tanács elnöke július elején megpróbálta meggyőzni a macedón társadalmat és ellenzéket arról, hogy az EU támogatja azt a javaslatot, ami elindítaná a csatlakozási tárgyalások első szakaszát. A német kancellár a tüntetések alatt még egy nyílt levelet is írt az ország állampolgárainak. Mint közölte, véleménye szerint a francia tervezet elfogadása megnyitja Szkopje útját az EU-csatlakozás előtt. Hozzátette, megérti és osztja a lakosság frusztrációit, de mint írta, Németország szeretné, ha Észak-Macedónia az EU tagja lenne.

Emmanuel Macron francia elnök korábban szintén a macedón emberekhez fordult a helyzettel kapcsolatban, amiben a kompromisszumok elfogadására biztatta őket.

Természetesen épp „egy történelmi pillanatban”.

NYITÓKÉP: Dimitar Kovacsevszki Twitter-oldala