Mesterséges intelligencia: menő magyar fejlesztései is vannak már

Szerző: Kömlődi Ferenc
2022.07.03. 08:00

Workshopot tartott a hazai mesterségesintelligencia-fejlesztéseknek közösségi platformot biztosító MI Koalíció. Honnan jött, mi ma az MI, mi nem, mik a koalíció céljai. Gyenge gépi értelem, nyelvtechnológia és robotok.

Mesterséges intelligencia: menő magyar fejlesztései is vannak már

A mesterségesintelligencia-kutatás, az MI az utóbbi tíz-tizenöt évben vált nagyon trendivé, ma a kvantumszámítások, a kiterjesztett és a virtuális valóság (AR, VR), a robotika és a drónok, az 5G, a 3D nyomtatás és a szervesen kapcsolódó bioprinting, a mostanában éppen gyengélkedő blokklánc/kriptovaluták mellett az infokommunikációs technológiák egyik legizgalmasabb, legdinamikusabban fejlődő és leginkább a jövőbe mutató szakterülete.

Mesterséges intelligencia a fantáziában és a valóságban

Nem volt mindig így. A diszciplína hivatalosan 1956-ban született – ekkor gyűltek össze a New Hampshire állambeli Darthmouth College-ban a gépi értelem témakörével foglalkozó jeles kutatók, köztük Marvin Minsky és John McCarthy, és vitatták meg a teendőket, tűztek ki fényes célokat. Mindeközben kitalálták a tudományág nevét is, ekkortól beszélünk mesterséges intelligenciáról (artificial intelligence, AI). A név sajnos nem a legszerencsésebb, mert óhatatlanul a „természetesre” asszociálunk, és egyből annak ellentéteként gondoljuk, látjuk.

A hipotetikus ellentét későbbiekben hozzá- és főként hozzá nem értők, például hollywoodi rendezők egész sora –Terminátor-filmek, de Stanley Kubrick zseniális mozitörténeti mérföldköve, 2001 – Űrodüsszeiája is –, cyberpunk- és sci-fi szerzők számára jelentett kimeríthetetlen ihletforrást.

Az átlagember tudatában máig ezek a disztópikus képek élnek az MI-ről: öntudatra ébredt gonosz gépek, rendszerek, hálózatok, mind a Homo sapienset akarja elpusztítani, leradírozni a Föld színéről. Ezek az alkotások rengeteget ártottak a szakterület megítélésének, ismeretterjesztő előadásokon az előadóknak még ma is azzal kell kezdeniük, hogy felejtsük el a filmeket, elvileg persze ez is egy lehetőség, de egyrészt távoli még az „igazi” gépi értelem, másrészt az MI mögött mindig emberek állnak, és ha eljön az ő koruk, a két faj szimbiózisban fog fejlődni, harmadrészt, az általános mesterséges intelligencia (artificial general intelligence, AGI) a kutatásoknak csak egy szegmense.

A jelen és a közeljövő nem erről, hanem a „gyenge MI-ről”, egy-egy szűk, jól számszerűsíthető és keretek közé zárható területre, például képfelismerésre vagy az energiafelhasználás előrejelzésére (szélerőművek gazdaságossága stb.) specializált algoritmusokról, szoftverekről, rendszerekről szól.

Az MI a hétköznapok nélkülözhetetlen részévé is vált: okostelefonunkon több app mesterséges intelligenciát használ, a Google keresője és fordítója is az, minden területen ott van. MI-vel persze 1956 előtt is foglalkoztak, az értelmes gép mítosza már az ókori görögöknél megjelent, a 20. század első felében pedig a számítástudomány olyan nagyságai, mint a gépi értelem tesztjét és az univerzális számítógép elméletét kidolgozó, Alan Turing és a sejtautomata alapjait lerakó Neumann János is mélységeiben vizsgálták az akkor még nem nevesített témát.

De mi is tulajdonképpen ez a téma?

Szinte ahány szakkönyv, annyi definíció. Az sem segít, hogy egyelőre az emberi agy működéséről sem tudunk mindent, ezért a gépi másolat elkészítése is bőven meghaladja a tudomány és a technológia jelenlegi állását.  Az agy pedig nem azonos az elmével, mint ahogy a tudatosság, az intelligencia és az értelem is ugyan hasonló, de mégis eltérő fogalmak. Mindezt együtt, plusz empátiát, kreativitást, érzelmeket kellene leképezni egy általános mesterséges intelligenciában, aztán én- és öntudat és így tovább, mert ha egy chatbot mosolyog, attól még nincsenek érzelmei. Pont ezek azok az emberi tulajdonságok, amelyekhez a mai gépeknek tényleg lövésük sincs.

Az MI Koalíció workshopot tartott a hazai mesterségesintelligencia-fejlesztésekről.

Az MI Koalíció workshopot tartott a hazai mesterségesintelligencia-fejlesztésekről.

Persze ettől még alkotnak, festenek, verset írnak, zenét szereznek, egyik-másik minőségi mű, egyelőre azonban ezen a területen nincs semmiféle áttörés. A mesterséges intelligencia három állapota, evolúciós szintje különböztethető meg: az első, a jelen a „gyenge MI” kora, aztán jöhet valamikor (több kutató szerint soha, de legyünk optimisták) a velünk azonos értelmi szinten álló AGI, majd az abból kifejlődő, emberi tudattal kvázi értelmezhetetlen, felfoghatatlan szuperintelligencia.

Az AGI vagy szingularitással, vagy anélkül valósul meg, de a szingularitás annyira fokozatosan, lépésről lépésre is végbe mehet, hogy észre sem vesszük, csak konstatáljuk, mennyire okos az új személyi asszisztens.

A közelmúlt és a jelen MI-forradalmát, a „gyenge változat” áttörését és szép eredményeit a drasztikusan megnőtt, szinte a végtelenbe tartó számítási kapacitások és az adatrobbanás hatására brutálisan felpörgött gépi tanulás, a mélytanulás (deep learning) tette lehetővé. Ezek a rendszerek szakterületükön, megfelelő tanulással, gyakorlással, következtetéseket vonnak le az adatokból, adatalapú döntéseket hoznak, előrejelzéseket készítenek. Matematikát, logikát, algoritmusokat és tapasztalataikat – a megtanultakat, az átvizsgált felfoghatatlan mennyiségű adatot használva – mintázatokat találnak, információt nyernek ki az adatokból, szimulálják az érvelést.

Az MI Koalíció workshopot tartott a hazai mesterségesintelligencia-fejlesztésekről.

Az MI Koalíció workshopot tartott a hazai mesterségesintelligencia-fejlesztésekről.

Az inputot nagyon gyorsan és pontosan dolgozzák fel, hozzáadott értéket tartalmazó outputot hoznak ki belőle. Egyre összetettebb feladatokat képesek megoldani, az önvezető járművek rájuk alapulnak, az orvosi diagnosztikában kulcsszerephez jutnak, a teljes automatizációt elhozó ipar 4.0 elképzelhetetlen nélkülük. A mai technológiai motorjai közé tartoznak. Túl a tetszetős elméleteken, a lesz vagy nem lesz AGI dilemmán, a gazdasági növekedés (talán szükséges, talán nem) fokozásához, társadalmi problémák, például az északnyugati félteke lakosságának elöregedésének kezelésében és – sajnos – nem utolsósorban katonai, hadászati célok megvalósításában nagyon konkrét mesterségesintelligencia-alkalmazások segíthetnek.

Cseppet sem véletlen, hogy az USA kormánya, különösen a Pentagonhoz tartozó DARPA már a kezdetektől lelkesen támogatta az ezirányú fejlesztéseket, aztán időnként elzárták, majd megnyitották, aztán ismét elzárták, és megint megnyitották a pénzcsapokat, lásd „MI-tél” és „MI tavasz.” Most dől a pénz, és úgy tűnik, nyár van.

Mesterséges intelligencia a gyakorlatban

Az USA mellett más országok is felismertél a területben rejlő potenciált, igaz, az MI-robbanást látva, nagyon nem is tehettek volna másként, csak lúzerállamok jövőstratégiájában nincs ma mesterséges intelligencia. A következő évek, évtizedek ezen a téren is az Egyesült Államok és Kína versengéséről fognak szólni, a kutatásfejlesztések jelenállapotának figyelembe vételével, Oroszország nem fogja forradalmasítani az MI-t. A két szuperhatalomhoz képest nagy a lemaradásuk, a szintén mögöttük kullogó EU is bőven előttük jár.

Magyarország célja, hogy az MI-fejlesztések és alkalmazások területén az európai élvonalba kerüljön, fontos tagja legyen a nemzetközi mesterségesintelligencia-közösségnek.

E célok jegyében, a Digitális Jólét Program keretében, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére alakult meg 2018-ban a hazai műhelyek, ökoszisztémák szakmai és konzultációs fóruma, az MI Koalíció, a témakörrel foglalkozó gazdasági, akadémiai és kormányzati szereplőket összekötő, együttműködő közösségi platform, amely a minisztériummal közösen dolgozta ki a 2020-2030 közötti időszakot lefedő Mesterséges Intelligencia Stratégiát, és meg is kezdte annak ütemterv szerinti végrehajtását.

Az MI Koalíció workshopot tartott a hazai mesterségesintelligencia-fejlesztésekről.

Az MI Koalíció workshopot tartott a hazai mesterségesintelligencia-fejlesztésekről.

A Koalíció jelenébe szerdai szakmai workshopjukon kaptunk betekintést a BME-n és a SZTAKI (Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet) Mesterséges Intelligencia Nemzeti Labor Innovációs és Demonstrációs Terében. Délelőtt rövid előadásokat hallottunk. Dr. Solymár Károly Balázs helyettes államtitkár köszöntötte az egybegyűlteket, majd ismertette a kormányzati célkitűzéseket: a teljes foglalkoztatottsághoz egymillió MI-hez értő, képzett munkaerő kell, azonosítani kell az ágazati alkalmazásokat, az MI-nek köszönhető növekedés GDP-ben mérhetően érje el a 15 százalékot. Kiemelte a HPC-k, a nagyteljesítményű számítógépek, szuperszámítógépek szerepét.

A tagsághoz 369 szervezet, 999-nél több szakértő tartozik, évi három szakmai napot rendeznek, kiállításokkal, projekttémáik száma száznál több, vannak munkacsoportjaik, van podcastjuk, angol nyelvű heti hírlevelük, folyamatosan bővülnek a nemzetközi kapcsolatok, a Nemzeti Laborokban változatos technológiákat fejlesztenek, gőzerővel dolgoznak az alkalmazásokon, és természetesen támogatják a többi hasonló koalíciót – mondta el Jakab Roland, az MI Koalíció elnöke.

Levandovszky János, a BME tudományos és innovációs rektorhelyettese az évszázadokon keresztüli értékteremtés szemszögéből ismertette az egyetemet. Kiemelte a mesterséges intelligencia és az egyetemi innovációs ökoszisztéma közötti párhuzamokat: belső reprezentáció, tanulás, a tanulás céljától függő optimalizálás, ipari hasznosulás. A digitális kapacitások társadalmi, termelési és üzleti rendszerekkel történő integrálása nagymértékű teljesítőképesség- és életciklus-növekedéshez vezet – emelte ki, majd bemutatta a Műegyetem MI-portfólióját és -értékláncát: mélytanulásos környezetérzékelést és -szabályozást, idegháló-alkalmazásokat, gépi látásos gyógyszeripari kutatást, MI-alapú prediktív karbantartást, és a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazását a BME működésében.

Az MI Koalíció workshopot tartott a hazai mesterségesintelligencia-fejlesztésekről.

Az MI Koalíció workshopot tartott a hazai mesterségesintelligencia-fejlesztésekről.

Benczúr András, az MI Lab szakmai vezetője az ebéd utáni workshopokról (HPC, energetika, nyelvtechnológia, ügyfélkapcsolat-automatizálás) beszélt, chatbot-alapú időpontfoglalással szemléltetve, emelte ki az MI ember-gép kommunikációban betöltött szerepét, röviden bemutatta a HuSpaCy magyar nyelvi elemzőláncot, koronavírus-járvány és MI kapcsolatát. Ipar 4.0-ról, robotikáról és autonóm rendszerekről is beszélt. Boa László, az MI Koalíció szakmai vezetője célokat és feladatokat ismertetett, majd felvezette a workshopokat. A nemzetközi kapcsolatokról szóló a közvetlen EU-forrásokhoz való hozzáférést volt hivatott bemutatni, a kormányzati, adminisztrációs közegből ismert dodonai rövidítésekkel (MFOI, NKFIH) – praktikus útmutatás pályázóknak.

Joggal tulajdonított kitüntetett jelentőséget az MI egyik leglátványosabban fejlődő területének, a nyelvtechnológiának – egy Google kutató odáig ment, hogy az egyik modellben egyenesen az „öntudatra ébredést” látta –, mások pedig az OpenAI GPT-X rendszerében vélnek hasonlót felfedezni.

Kétségtelen tény, hogy a legfejlettebb modellek a „gyenge MI” mai legmagasabb szintjét képviselik. Egy másik közismert Mi-alkalmazásról, az ügyfélkapu-automatizálástól elmondta, hogy mire jó, mik a lehetőségek és a korlátok. Beszélt még a magyar Komondor szuperszámítógépről és a mesterséges intelligencia egyre inkább kulcsfontosságúvá váló energetikai hasznosításáról.

Az előadásokat és a büféebédet követően, elméleti ismertetés és felvezetés után mindenki átment a SZTAKI-ba, az MI Lab által prezentált konkrét megvalósulásokat nézni. Főként robotkarokat, változatos funkcióban: a talán legeredetibb portrét rajzolt, egy másik az integrált ember-robot együttműködő állomást volt hivatott szemléltetni: a rendszer szerelés közbeni gép-operátor ütközésekre figyelmeztet.

„A robot ikermodelljének megjelenítése kiterjesztett valóságban történhet. Az operátor így zavartalanul láthatja időben a szerelés során esetlegesen előforduló ütközéseket” – áll a projekt ismertetőjében.

Egy harmadik robot présgép kábelsaruval történő autonóm kiszolgálását demonstrálta. A lánctalpakon görgő miniatűr negyedik – nem kar, hanem pici járgány – talán a mozgást, és ha tényleg azt, akkor hibátlanul tette. Volt még holografikus mikroszkóp, valósidejű Lidar-kameraérzékelő fúzió, kronológiai és biológiai életkorbecslő algoritmus, orvosi képalkotással generált adatok 3D-s megjelenítése Hololens-2 szemüveggel, adatvizualizáció, a Lidarral történő drónkövetés viszont elmaradt. Figyelemmel kísérem az MI Koalíció eredményeit, hogy sikerül-e a terveket, célokat valósággá váltaniuk. Az érdeklődőknek ajánlom az MI Kihívás abszolválását.

Kömlődi Ferenc
Kömlődi Ferenc állandó szerző

Jövőkutató, mesterségesintelligencia-evangelista, író, képalkotó, világutazó, macskaimádó, született gourmand.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek