A majomhimlő terjedése nem jelent nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetet, de továbbra is figyelemmel kell kísérni

Nem mi találtuk ezt ki, az Egészségügyi Világszervezet mondja, miután egy bizottsági ülésen áttekintették a helyzetet.

A WHO rendkívüli bizottsági ülést hívott össze június 23-án, csütörtökön, hogy megvitassák a majomhimlő-járvány súlyosságát. A találkozó eredményét viszont csak néhány nappal később, június 25-én, szombaton hirdették ki.

A járvány eszerint jelenleg nem jelent nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetet, azonban mint írják, a bizottság összehívásának a ténye is jól mutatja, hogy a majomhimlő nemzetközi terjedését

nem lehet egy vállrándítással elintézni.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója már csütörtökön figyelmeztetett, hogy bár eddig többnyire férfiak fertőztek meg más férfiakat a vírussal, fennáll a kockázata, hogy immunhiányos személyeknél, terhes nőknél és gyerekeknél súlyos megbetegedéseket okozhat.

Az egészségügyi dolgozók is veszélyben vannak, ha nem viselnek megfelelő egyéni védőfelszerelést.

Az utolsó, június 24-i hírek szerint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint május óta

39 országban azonosították a majomhimlőt.

Világszerte több mint 1600 azonosított, valamint 1500 feltételezett esetet regisztráltak. Akkor diagnosztizálták az első horvátországi majomhimlős esetet is. A férfi korábban Olaszországban és Spanyolországban is járt.

Az utolsó, június 16-i hírek szerint Magyarországon

6 majomhimlős esetet ismernek.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ arra kérte akkor a lakosságot, hogy aki majomhimlő gyanús tüneteket észlel magán, mielőbb forduljon orvoshoz.

Az utoljára azonosított magyar fertőzöttek egy 37 éves Somogy megyei férfi, egy 39 éves és egy 33 éves budapesti férfi, akik a majomhimlőre utaló tünetekkel maguk keresték fel a területileg illetékes egészségügyi szolgáltatót.

A betegek általános állapota kielégítő volt, kórházi kezelés szükségessége egyik esetben sem merült fel. A fertőzött személyek otthonukban tartózkodnak elkülönítve.

Ahogy Kemenesi Gábor, virológus, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi karának adjuntusa a vírus európai felbukkanásakor megjegyezte,  a majomhimlő újabb bizonyíték arra, hogy a fejlődő világ természeti értékeinek védelme, a zöld gondolkodás és környezettudatos cselekvés mennyire fontos lenne.

NYITÓKÉP: padrinan / Pixabay