Az interneten is elérhetők lesznek XII. Piusz pápa aktái

Bár a dokumentumokat 2020 márciusa óta a kutatók megnézhetik, de most Ferenc pápa a nagynyilvánosság számára is elérhetővé teszi őket.

Ferenc pápa elrendelte a nemrég megnyitott XII. Pius pápa archívumából származó 170 kötetnyi, zsidókkal kapcsolatos iratok online közzétételét - írta meg a Guardian.

A kezdeményezés hátterét a Piusz pápát övező vita adja: a második világháború alatt regnáló egyházi vezetőt ugyanis többen támadták amiatt, hogy nem állt ki elég erőteljesen a nácik ellen, még a Vatikán szerint a nemrég nyilvánosságra hozott akták azt bizonyítják, hogy a háttérben igen sokat tett a zsidó közösségért.

A 2700 ügyet tartalmazó archívum „azokat a segélykéréseket gyűjti össze, amelyeket zsidó emberek küldtek XII. Piusz pápának a náci és fasiszta zsidóüldözés kezdete után” - írta közleményében a Vatikán állami kapcsolatokért felelős titkára, Paul Richard Gallagher.

Bár a dokumentumok 2020 márciusa óta állnak a tudósok rendelkezésére, Ferenc pápa most azt kérte, hogy mindenki számára hozzáférhetőek legyenek.

Az archívum online elérhetővé tétele „lehetővé teszi, hogy a segítséget kérők leszármazottai a világ bármely pontján megtalálják szeretteik nyomait”

- áll a közleményben.

A dokumentáció 2700 dossziét tartalmaz zsidó csoportok és családok vatikáni segítségkéréseiről, akik közül sokan katolikusnak keresztelkedtek és már nem is voltak gyakorló zsidók.

Az akták a vatikáni államtitkárság archívumában voltak és pápai beavatkozásra irányuló kéréseket tartalmaznak a náci deportálások elkerülése, a koncentrációs táborokból való kiszabadulás vagy a családtagok felkutatásában való segítségnyújtás érdekében.

Az archívum tartalmából a Pulitzer-díjas történész, David Kertzer könyvet is írt The Pope at War címmel: ebből az derül ki, hogy a Vatikán leginkább a katolikus hitre áttért zsidókat, a katolikus-zsidó vegyes házasságok utódait vagy a katolikusokkal más módon rokonokat mentette meg.

Kertzer szerint Piusz vonakodott beavatkozni a zsidók érdekében vagy nyilvánosan elítélni a náci atrocitásokat, nehogy szembekerüljön Adolf Hitlerrel vagy Benito Mussolini olasz fasiszta diktátorral.

A L'Osservatore Romano című vatikáni lapnak írt cikkében Gallagher azt mondta, hogy az akták segítségkéréseket tartalmaznak, de az eredményekről nem sok információ található bennük.

„A kérések az államtitkárságra érkeztek, ahol a diplomáciai csatornákon megpróbáltak minden lehetséges segítséget megadni, figyelembe véve a globális politikai helyzet összetettségét” - írta Gallagher.

A vatikáni sajtóközleményben szereplő egyik levelet 1942-ben egy német egyetemista írta, aki egy spanyolországi koncentrációs táborból akart kiszabadulni.

„Kevés remény van azok számára, akiknek nincs külső segítségük”

- idézték az akkor 23 éves Werner Barascht.

A Vatikán archívumából nem derül ki további információ Baraschról, de az Egyesült Államok washingtoni Holokauszt Emlékmúzeumának kutatása szerint egy évvel a levél elküldése után szabadon engedték, és végül Kaliforniában telepedett le - közölte a Vatikán.

NYITÓKÉP: Flickr