Csempészekkel és baráti európai országokkal próbálhatja kijátszani a szankciókat Oroszország

Szerző: Kulcsár Árpád
2022.06.22. 07:59

Ha szankciók vannak, megjelennek a csempészek és a trükközés. És az EU-ban (egyelőre) nincs közösen koordinált védekezés ez ellen.

Csempészekkel és baráti európai országokkal próbálhatja kijátszani a szankciókat Oroszország

Európa példátlan számú gazdasági szankciót vetett be Moszkva ellen, hogy meggyengítse Oroszország gazdaságát, és arra kényszerítse Vlagyimir Putyint, hogy hagyjon fel ukrajnai háborújával.

 És a szankciók hatnak is, csakhogy Oroszországnak ennek ellenére szüksége van azokra a javakra, amelyek nélkülözhetetlenek a hazai katonai és civil gazdaság működéséhez. A Politicio arra hívja fel a figyelmet, hogy az oroszok így is találnak vevőket a betiltott árujaikhoz, ha kell, akkor a csempészethez folyamodnak.

 „Az én országomban úgy gondoljuk, hogy mindennek biztosnak kell lennie, hogy ne legyen lehetőség bármit becsempészni”

– mondta egy magas rangú EU-diplomata. „De… mi realisták vagyunk, és tudjuk, hogy ha lesznek szankciók, akkor mindig vannak körülöttük emberek, akik ki akarják kerülni őket… Nem lehet mindent ellenőrizni."

Amióta Oroszország 2014-ben annektálta a Krímet, és ez kiváltotta a szankciók első hullámát, Moszkva dolgozik önellátásának növelésén, de ez nem minden területen lehetséges. Könnyebb például saját sajtot készíteni, mint például mikrochipet előállítani.

Ez azt jelenti, hogy Oroszországnak szüksége lesz nyugati gyártású technológiára és gépekre, és a szankciók sújtják a szállítmányokat. Ezek a termékek létfontosságúak mind katonai, mind polgári felhasználáshoz, valamint az olaj- és gázexport fenntartásához olyan országokba, mint India, ahol nincs tiltás erre nézve.

„Oroszországnak égetően szüksége van chipekre, félvezető alkatrészekre és számos kulcsfontosságú nyersanyagra, például lítiumra, hogy folytassa a katonai felhasználáshoz szükséges fegyverrendszerek és elektromos akkumulátorok gyártását"

- mondta egy volt ukrán kereskedelmi tisztviselő. „Ezen kifinomult eszközök nélkül az orosz hadiipar gyakorlatilag megbénul.”

Oroszország az olaj- és gázinfrastruktúra nyugati forrásaira támaszkodik, ami Moszkva számára különösen problémássá teszi a cseppfolyósított földgáz (LNG) berendezések exportjának közelmúltbeli tilalmát. „A függőség nagyon nagy” – mondta Maria Shagina, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének tudományos munkatársa.

Moszkva ezek fényében megpróbálhatja megtalálni a leglazább exportellenőrzéseket az  az EU-ban. Ennek az az oka, hogy a blokkon belül minden országnak megvannak a saját nemzeti szokásai és szankciói, így egyes joghatóságok nem olyan hatékonyak, mint mások.

Shagina példaként Olaszországot említette, ahol „sok eset” fordult elő, hogy a 2014-es szankciók után Oroszországba szállítottak tiltott árut. „Németországgal, Olaszországgal, Görögországgal és Bulgáriával kapcsolatba hozható hajók” szintén kikötöttek a szankcionált krími kikötőkben – mondta.

Az EU-országok pedig a múltban nem voltak túl szigorúak a szankciók kikerülésének büntetésével kapcsolatban. Például miután 2015-ben és 2016-ban a Siemens gázturbinákat szállított Oroszországba, amelyek végül a Krímben kötöttek ki, az ügyészek állítólag nyomozást indítottak a Siemens egyes alkalmazottai ellen, de a nyomozás azóta sincs hír

„Eddig nem hallottunk a [Siemens] jogsértésének bármilyen jogi következményéről" - mondta Anna Fotyga európai parlamenti képviselő, Lengyelország egykori külügyminisztere. „Éppen ellenkezőleg, a Siemens évekig változatlanul megtartotta a telepítésért felelős vállalat részvényeit... Ezek az attitűdök azért lehetségesek, mert teljes mértékben konvergáltak Berlin Oroszország-politikájához." Hozzátette, hogy a Bizottság „nagyon jóindulatúan értékelte ezt az esetet".

A Siemens szóvivője azt válaszolta, hogy „cégkét, nem tekintenek ránk vádlottként, és soha nem is voltunk azok", hozzátéve, hogy "az eljárások... magánszemélyekre (részben korábbi alkalmazottakra) vonatkoznak", és a cég támogatja a szankciókat Oroszország ellen.

Az égetően szükséges külföldi készletek beszerzésének leállítása mellett a szankciók célja az orosz export európai piacának szűkítése. Moszkvának folytatnia kell az olyan nyersanyagok exportját, mint az olaj, a szén, az ásványok és a gabona, hogy ennek profitjából finanszírozhassa Ukrajna invázióját. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Putyin ravasz módokat találhat arra, hogy továbbra is benzint vagy más szankcionált árucikkeket, például szenet adjon el az EU-nak.

Az EU-tagországok június 3-án megállapodtak abban, hogy ez év végéig blokkolják az EU-ba irányuló orosz olajszállítmányokat, vagyis ketyeg az óra, hogy Oroszország átrendezze olajexportját.

Az egyik gyakori trükk a hajóról hajóra történő átszállítás, amikor például egy orosz hajó nemzetközi vizeken olajat rak ki egy második tartályhajóra, amely azután kiköt egy EU-s kikötőben, és felcímkézi az olajat, miszerint olyan országból származik, amely nem áll szankciók alatt. Egy másik trükk az, hogy a hajók kikapcsolják a helymeghatározókat, hogy elrejthessék tevékenységeiket. Ukrajna inváziója óta az orosz tankerek ezt gyakran alkalmazzák.

És bár a tudósok elvileg meg tudják határozni, honnan származik az olaj a geokémiai elemzés alapján, hitelesen le lehet tagadni, hiszen a kazah olaj és az orosz olaj meglehetősen hasonló, nehezen észrevehető a különbség.

A csalásokra az EU-ban is számítanak, márciusban az Európai Bizottság elindított egy online visszaélést bejelentő portált, amely arra ösztönzi az embereket, hogy jelentsék a feltételezett jogsértéseket.

A blokk azt is megfogalmazta, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók megszegését bűncselekménnyé kell nyilvánítani, hogy az EU kormányai könnyebben lefoglalhassák a szabályokat kibújó cégek és magánszemélyek vagyonát. Az „Oscar-hadművelet” névre keresztelt új kezdeményezés is folyamatban van, ez a vámrendszerek közös koordinálására vonatkozik. A cél az Europol, a Frontex és az Eurojust munkájának egyesítése, de végső soron ennek sikere az egyes országok bűnüldöző hatóságainak erőfeszítéseitől függ.

 A szakértők Magyarországot, Bulgáriát és az EU-n kívüli Balkánt – köztük az Oroszország-barát Szerbiát – nevezik potenciális gyenge láncszemnek a jogérvényesítés terén.

A kijátszás visszaszorítására tett újabb erőfeszítések ellenére nagy az esély arra, hogy a cinkos vagy cinikus kormányok és vállalkozások továbbra is azt biztosítják Putyinnak, amit akar.

De még ha Oroszország továbbra is tiltott árukat importál, Moszkvának továbbra is fizetnie kell, hogy megfelelő megoldást találjon. Azok az országok, amelyek kisegítik Moszkvát, „tudják, hogyan kell üzletet kötni” – mondta Francesco Giumelli, a hollandiai Groningeni Egyetem szankciószakértője, aki arra számít, hogy ezek azországok nem fognak azért olcsón szívességet tenni Putyinnak.

NYITÓKÉP: A Varzsuga orosz tankerhajó. Tuomas Romu/Wikimedia Commons

Kulcsár Árpád
Kulcsár Árpád az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek