Vajon csak a nevük, vagy a hatalmuk is visszatér a főispánoknak?

Szerző: Balogh Gábor
2022.06.21. 18:35

Főispánra módosítanák a kormánymegbízotti pozíció nevét egy, a kormány által benyújtott salátatörvénytervezetben. A Fidesz által kedvelt archaizáló szóhasználaton túl ez az önkormányzati hatáskörök további szűkítését is előkészítheti.

Vajon csak a nevük, vagy a hatalmuk is visszatér a főispánoknak?

A tervezet szerint (193. §) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényt módosítanák úgy, hogy a kormánymegbízottak hivatalos neve a jövőben főispán lenne. Az indoklás szerint a cél „a történelmi hagyományok tisztelete és újjáélesztése”.

„A főispán kifejezés visszaépítése a magyar jogrendbe lehetőséget teremt arra, hogy a mai magyar közigazgatás több szállal kötődjön a kommunizmus előtti magyar államigazgatás fogalmi készletéhez és ezáltal az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek” – fogalmaznak a dokumentumban.

A kormány valóban előszeretettel hoz vissza régebbi megnevezéseket. Ennek jegyében változtatták vissza a Legfelsőbb Bíróság nevét 2011-ben Kúriára, vagy kapta vissza 1945 előtti nevét 2020-ban Csanád-Csongrád megye.

A fenti döntésekhez hasonlóan a mostani változtatás is szenvedélyes emlékezetpolitikai csörtéket válthat ki. Ennek első lövését Karácsony Gergely már le is adta. A főpolgármester Facebook-posztjában azt írja: „Főispán. Öblögessük egy kicsit ezt a szót. És értsük meg az üzenetet, amit a kormány üzenni akar azzal, hogy a kormánymegbízottakat eztán majd így kell szólítani.”

A Fidesz kifejezetten szereti az ilyen vitákat, hiszen az identitáspolitikai kardozás remekül alkalmas arra, hogy elfedje a valós folyamatokat és szándékokat. Lehet, hogy ezúttal is.

Ám a historizáláson túl más is meghúzódhat a mostani jajvaslat mögött. A kormány (illetve előterjesztése nyomán a király, majd a kormányzó) által kinevezett főispán a tisztség 1950-es megszüntetéséig nem csak a helyi állami intézményrendszer nagy részét felügyelte, de a megyék és törvényhatósági jogú városok (nagy vonalakban a mai megyei jogú városoknak megfelelő jogállású települések) vezetésében is komoly szerepe volt.

Például ők voltak a megyei, illetve városi közgyűlések elnökei, illetve a helyi választott vezetők feje felett is számos esetben átnyúlhattak, ha azok a kormány bizonyos intézkedéseit nem, vagy nem megfelelően hajtották végre. Sőt,

széles fegyelmi hatáskörük is volt a törvényhatósági (mai szóhasználattal önkormányzati) tisztviselők felett, akár fel is függeszthették, vagy el is mozdíthatták őket.

A kormánymegbízottak fő feladata jelenleg a kormányhivatalok vezetése. Ezek is igen széles hatáskörrel rendelkeznek, ám az egykori főispáni hatalomhoz képest ez jóval szerényebb befolyást jelent. Az átnevezés mögött tehát akár a további központosítás, a megyei és megyei jogú városi önkormányzatok hatásköreinek újabb szűkítése is állhat.  

NYITÓKÉP: Az ispán a Lúdas Matyi című rajzfilmből

FORRÁS: filmarchiv.hu

Balogh Gábor
Balogh Gábor Az Azonnali újságírója

Kismartontól Gyimesbükkig, Árvától Pancsováig, a Scootertől a Slayerig, az Ismerős Arcoktól a Honeybeastig, Nyirőtől Spiróig, Reményik Sándortól Závada Péterig, az öreg Jászi Oszkártól a fiatal Szekfű Gyuláig, az Újpesttől...csak az Újpestig.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek