A Mindenki Magyarországa Mozgalom most fogja eldönteni, Márki-Zay Péterrel hogyan találkozunk a közeljövőben

Megebédelnek, aztán megvitatják, lesz-e most pártja az egykori miniszterelnök-jelöltnek, vagy sem.

Ha nagyon dramatizálni szeretnénk a dolgot, márpedig miért ne szeretnénk, akkor azt is mondhatjuk, hogy

most fog eldőlni Márki-Zay sorsa.

Az egykori miniszterelnökelnök-jelölt, Márki-Zay Péter egy hónappal ezelőtt, május közepén kijelentette, hogy szeretne pártot alapítani. A bejelentést mindenki, köztük mi is, kicsit meglepve fogadta, hiszen Hódmezővásárhely polgármestere azzal robbantotta be a motort, hogy nemcsak egy egyszerű pártocskát szeretne létrehozni, hanem ő a civilek pártját szeretné elindítani.

A dolog többek között azzal lepett meg mindenkit, hogy sikerült egy olyan, politikailag nonszensz ötletet megalkotnia, mint a civilek pártja. Ebben a cikkben próbáltuk megfejteni, vajon mit is jelent az egykori miniszterelnök-jelölt szemében az, hogy valaki civil. Az ő szemében, írta szerzőnk, az ellenzékváltás emberanyagát jelentik a civilek. Ha kicsit közelebbről szeretnénk vizsgálni, akkor azokról van szó, az ő mozgalmában dolgoztak a választás alatt. Csakhogy azóta kiderült, és ahogy sejteni lehetett,

nem mindenki csatlakozna.

Nem aratott sikert

A Mindenki Magyarországa Mozgalom június 18-án, szombaton dönt arról, hogyan folytassa a tevékenységét. Amikor Márki-Zay Péter május 16-án bejelentette, hogy létrehozza a civilek pártját, az MMM-esek is hevesen tiltakozni kezdtek. Mint Márki-Zay fogalmazott, egy olyan jobbközép irányultságú néppárt építésébe fogott bele, amelyben ott vannak a konzervatívok, a keresztények, a zöldek és a liberálisok is.

A pártalapítási szándékot azzal indokolta, hogy „a Mindenki Magyarországa Mozgalom, és az általa képviselt civilek

nagyon sok hátrányt szenvedtek a választások során

az ellenzéki együttműködésben amiatt”, hogy nem volt külön pártjuk.

„A pártalapítással kapcsolatos kérdésekre a Mindenki Magyarországa Mozgalom május végi tisztújításán tudunk pontot tenni” – magyarázta egykori miniszterelnök-jelölt, azonban Hadházy Ákostól kezdve, Gémesi Györgyön, Lukácsi Katalinon, Kész Zoltánon vagy Pálinkás Józsefen keresztül dr. Magyar Györgyig sokan kijelentették, hogy nem támogatják az ötletét.

Hadházy például a pártalapítás hírére úgy reagált: „Megpróbáltam őt lebeszélni egy új párt – szerintem – elsietett és nem kellően megalapozott bejelentésétől, a jelek szerint sikertelenül. Így ehhez a kezdeményezéséhez én nem fogok csatlakozni.”

Az idő elérkezett, most, június 18-án tartják a közgyűlést, és mindjárt kiderül, hogy Márki-Zay Péter körül máris felépül-e egy párt, vagy sem. A 2018-ban alapított Mindenki Magyarországa Mozgalom egyik alapítója és elnökségi tagja, Magyar György azt nyilatkozta, hogy személyes garanciát vállal arra, hogy

a mozgalomból nem lesz párt.

Magyar György egyébként korábban már azt is elmondta, hogy a mozgalom kifejezetten azért jött létre, hogy segítse és támogassa az ellenzéki együttműködést, és szerinte soha nem alakulhat át párttá.

„Én mint az alapítók egyike és ötletadója a leghatározottabban tiltakozom az ellen, hogy ebből a mozgalomból valaha is párt legyen” – nyilatkozta többek között az Inforádiónak.

Az Azonnalinak is sikerült elérnie Magyar Györgyöt, aki lapunknak csak annyit fűzött hozzá, hogy továbbra is fenntartja az állítását. A Mindenki Magyarországa Mozgalom június 18-án, szombaton ebéd után beszél arról – a közgyűlés bevonásával – hogyan folytassák. Márki-Zay Péterrel vagy Márki-Zay Péter nélkül, aki nem mellesleg a mozgalom elnöke.

A mozgalmat 2018-ban jegyezték be – ahogy az Azonnali elsőként észrevette. A civil szervezetek névjegyzékében fellelhető információk alapján, mint akkor írtuk, 2018. november 8-án vették nyilvántartásba őket. Az egyesület székhelye Magyar György ügyvéd irodája lett. Az ügyvéd már akkor is meglehetősen tapintatosan fogalmazott, mint mondta, az egyesület célja „a részvételi demokrácia erősítése, a helyi közéleti aktivitás előmozdítása, a magyar civil társadalom önszerveződésnek támogatása”, de további belső részletek feltárására ő nem jogosult.

Az egykori ügyvéd lapunknak most is csak annyit mondott, hogy az nem titok, hogy a mozgalom vezetésében azon dilemmáznak, alakuljon-e a mozgalomból egy párt vagy sem, azonban, egyrészt ezt nem a nyilvánosság előtt kell levezetni, másrészt – mint korábban is nyilatkozta – szerinte ennek most nincs itt az ideje.

Magyar szerint

az ellenzéki pártpolitizálás lejáratódott,

az ellenzéki pártoknak nincs gyökerük a társadalomban, ezért a civil aktivitás különösen fontos lenne. A Mindenki Magyarországa megmarad mozgalomnak. „A mozgalmat nem adjuk, ezt határozottan kijelenthetem, sőt ma már eljutottam odáig, hogy személyes garanciát vállalok arra, hogy az MMM-ből soha nem lesz párt.”

Született egy ígéret

Az Azonnali megkereste Márki-Zay Pétert is, aki kijelentette, hogy konszenzus van abban, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom nem alakul párttá. A május közepi kijelentését, hogy pártalapítással kapcsolatos kérdésekre a Mindenki Magyarországa Mozgalom május végi tisztújításán szeretne pontot tenni, annyira rosszul fogadták, hogy úgy tűnik, egy időre tényleg letett a gondolatról.

Az Azonnalinak azt mondta, megígérte, hogy vagy pártot alapítanak, vagy belépnek egybe, azonban a kérdés, mint magyarázta, most nem aktuális. „Én magam is számtalanszor kijelentettem, hogy az MMM nem alakul párttá” – tette hozzá. Előbb-utóbb viszont, mint folytatta,

kell egy tisztességes jobbközép párt,

amelyik kiáll a civilek mellett, ami biztosítja, hogy a civilek is részt vehessenek a politikában. Hogy ez mikorra várható, az bizonytalan. „Lehet, hogy még az idén” – mondta Márki-Zay az Azonnalinak, de ha idén nem is, tette még hozzá, a következő két évben mindenképpen.

A civilek emlegetése, mint ebben a cikkben írtuk, egy, már többször megpróbált, elhasznált és kikoptatott politikai termék, aminek soha semmi sikere nem volt még az elmúlt évtizedben, nem mozgatott meg tömegeket. A dolgot valószínűleg Márki-Zaynak is ismernie kell, viszont ha ismeri, akkor miért ragaszkodik a dologhoz, tették fel az elemzők a kérdést.

A beszélgetéseink alapján úgy tűnik, Márki-Zay Péter nagyon rosszul viselte, hogy szerinte nem vették teljesen emberszámba a pártok, miután megnyerte az előválasztást. A kampány bukásának egyik elemének tartják, hogy 2021-2022 telén rengeteg időt és energiát elvitt, hogy eldöntsék, Márki-Zay saját frakciót alapíthat-e vagy sem.

Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt meggyőződése az volt, hogy az ellenzéki pártokkal eddig azonosulni nem tudó, konzervatívok képviseletéhez szükséges lenne egy frakcióra, azonban később, mint ő maga fogalmazott, az ellenzéki egység érdekében hajlandó volt elengedni a dolgot.

A beszélgetőpartnereink, akik kérték, hogy a nevük ne jelenjen meg, mert a kijelentéseik nem tennék könnyebbé a közgyűlést, azt mondják, ezek után, és az után, hogy Donald Tusk is belengette, hogy ha Márki-Zaynak lenne pártja, azt

a legnagyobb szeretettel várnák az Európai Néppártban,

olyan bogarat ültettek el, amit már nem lehet csak úgy kipiszkálni.

A mostani közgyűlés legfontosabb kérdése információnk szerint az lesz, hogy átmegy-e egy olyan alapszabálymódosítási javaslat, ami szabályozza, hogy egy MMM-es tisztségviselő betölthet-e más posztot is, például egy pártelnöki posztot. Ennek értelmében, ha Márki-Zay pártot alapítania, akkor el kéne engednie az MMM-et.

Amikor erre rákérdeztünk, Magyar György, aki egyébként a leghevesebben bírálta Márki-Zay pártalapítási ötletét, azt mondta, hogy szeretnék konfliktusok nélkül, csendben lezárni ezt a kérdést.

Egy jobbközép párt dilemmája

Most az fog kiderülni, hogy Márki-Zay Péter, aki a beszélgetőpartnereink is legfinomabb módon legalább fanatikusként, egy jószándékú fanatikusként jellemeztek, vajon mennyire tudja mérsékelni magát.

Annak ugyanis már elég jelentős, rögzített történelme van, hogy az egykori miniszterelnök-jelölt

akár napok alatt is képes meggondolni magát a legfontosabb kérdésekben is.

Márki-Zay Péter a választási vereség másnapján, április 4-én kijelentette, hogy Hódmezővásárhelyre szeretne fókuszálni, hogy aztán egy héttel később előálljon a pártalapítási szándékával. Már akkor is azt mondta, szerinte fontos, hogy létrejöjjön egy jobbközép szavazóknak elfogadható néppárt, amely az Európai Néppárt hazai partnereként két év múlva elindul az EP-választáson.

Amikor Márki-Zay április 11-én kijelentette, hogy egy jobbközép néppárt építésén dolgozik, úgy számolt, hogy ebben simán belefér a 120 Kossuth Kör, a 27 ezer szavazatszámláló és a több tízezer aktivista is. Csakhogy Magyar György kijelentette, hogy a Márki-Zay Péter pártot akar alapítani, nem irányíthatja a mozgalmat, és nem használhatja fel a Kossuth köröket a pártalapítás részeiként.

A Political Capital választási szakértője, László Róbert kételkedik benne, hogy a civil szereplők épp most szeretnének a pártpolitizálásba közvetlenül bekapcsolódni, de a napokban valószínűleg kiderül, Márki-Zay Péter hogyan látja ezt. Még az sem kizárt, hogy elő lehet venni Lázár János egykori kijelentését, hogy Márki-Zay politikai hullává vált-e vagy sem.

NYITÓKÉP: Márki-Zay Péter / Facebook