LMBTQ hősből „fehér agresszor” lett 8 hónap alatt az első transznemű püspök

A progresszív közvélemény és a média hullámain gyorsan lehet magasra emelkedni, ám a haladás úttörőjéből egy pillanat alatt retrográd elnyomóvá válhat bárki.

Tavaly szeptemberben történelmi jelentőségű eseményként számolt be a világsajtó arról, hogy megválasztották a világ első transznemű püspökét. Megan Rohrer tiszteletes az Amerikai Evangéliumi Lutheránus Egyház kaliforniai és nevadai gyülekezeteinek vezetését vette át. (Az egyháznak intézményesen nincs köze az európai, illetve magyar evangélikus egyházhoz. 1987-ben jött létre, napjainkban mintegy 3 millió hívőt tömörít.) A házas, kétgyermekes lelkész egyből világsztár lett, többek közt a Cosmpolitan is készített vele interjút. Ebben elmondta: önmagára nézve sem a hímnemű („he”), sem a nőnemű („she”) személyes névmást nem használja, helyette a „nem bináris”, magukat egyik nemhez sem soroló emberekre használt „they” névmást részesíti előnyben. Ezt azzal indokolta, hogy még nem tudja, mit szeretne kezdeni a testével.

Hozzátette azt is, hogy új pozíciójában is szeretne olyan maradni, mint eddig. Nos, ez egyházának egy része szerint nem igazán sikerült.

Az LMBTQ mozgalom ikonjából ugyanis alig nyolc hónap leforgása alatt rasszista zsarnokká vált a szemükben.

A fordulat az AP hírügynökség szerint azzal kezdődött, hogy decemberben eltávolította egy spanyol ajkú gyülekezet lelkipásztorát. Nelson Rabell-Gonzalez tiszteletessel szemben 2019-től a közelmúltig több mint egy tucat panasz érkezett szóbeli zaklatás és fenyegetés miatt. Ám amikor tavaly év végén elbocsátották, nem részletezték a vétkeit, és nem is hallgatták meg, így az eljárást a lelkész szabálytalannak tartja.

Kirúgása felzaklatta gyülekezetét is. A döntést ráadásul egy közösségi ünnepen jelentették be, ahol a szószékre a hívek megdöbbenésére nem Rabell-Gonzalez, hanem Rohrer állt fel, hogy közölje: a lelki pásztorukat eltávolították. A püspök sejthette, hogy az intézkedés nem arat osztatlan sikert, hiszen

a beszámolók szerint „bizonsága miatt aggódva” golyóálló mellényben tartotta meg beszédét.

A védőfelszerelésre ugyan nem volt szükség, ám a botrány nem maradt el. A hívek közül többen hangos bekiabálásokkal fejezték ki nemtetszésüket, hogy megkérdezésük nélkül rúgták ki a vezetőjüket, aki szerintük „sokat küzdött a jogaikért”. Egy különösen felháborodott a család a sekrestyébe is követte a püspököt, akinek rendőrséggel fenyegetve sikerült csak távozásra bírnia őket.

A főként mexikói bevándorlókból álló gyülekezet ezt követően azzal vádolta meg Rohrert, hogy lelkészüket „a fehér uralom és a rendszerszintű rasszizmus” képviselőjeként távolította el. Az ügyben vizsgálat indult, melynek végén május 27-én az egyház vezetése lemondásra kérte a püspököt „átgondolatlan döntései” miatt.

Ahogyan az ilyen felháborodás-spirálok során lenni szokott, ez a nyilatkozat már nem nyugtatta le a kedélyeket. A spanyol ajkú gyülekezet közleményt adott ki, amelyben „gyengének és érzéketlennek” nevezték az egyházi állásfoglalást. Külön sérelmezték, hogy Rohrert nem mozdították el azonnal, csupán erre kérték, így 

szerintük lehetőséget adtak egy „fehér agresszornak”, hogy döntsön saját sorsáról.

Rohrer végül június elején magától távozott. Döntését a személyét ért „folyamatos vádaskodásokkal és zaklatásokkal” indokolta. Az egyház a kialakult konfliktusra természetesen az adekvát politikailag korrekt „megoldást” találta: érzékenyítő tréningeket tartanak és létrehoznak egy munkacsoportot, amely felülvizsgálja a működésüket.

NYITÓKÉP: Megan Rohrer az orlandói Pulse melegklub elleni terrortámadás áldozatainak megemlékezésén 2017-ben. 
FOTÓ: Pax Ahimsa Gethen/Wikipedia Commons