Csehország lehet az első V4-es ország, ahol engedélyezik a melegházasságot

2022.06.17. 18:25

A meleg és leszbikus párok bejegyzett élettársi kapcsolata mellett már házasságot is köthetnének Csehországban – amennyiben átmegy a parlamenten az törvénymódosító javaslat. Csehország lehet az első a visegrádi országok közül, ahol megnyílik a vasfüggöny az LMBTQI-jogokat illetően az EU nyugat- és kelet-európai tagállamai között.

Csehország lehet az első V4-es ország, ahol engedélyezik a melegházasságot

2022. június 7-én indítványt nyújtottak be a cseh képviselőházban, hogy módosítsák az ország polgári törvénykönyvét, ezzel lehetővé téve az azonos nemű párok házasságát. A cseh alsóházban ugyanis úgy gondolják, hogy ugyanolyan törvényes jogokat kell a homoszexuális párok számára is biztosítani, mint a heteroszexuálisoknak. 

A tervezetet a kormánykoalíció öt pártjából négy parlamenti képviselő, Josef Bernard (STAN), Markéta Pekarová Adamová (TOP 09), Olga Richterová (Pirati), Martin Baxa (ODS), valamint a legfőbbfő ellenzéki párt, az ANO egyik képviselője, Jana Pastuchová, terjesztette be.

Ezzel Csehország lenne az első olyan ország a volt keleti blokkból, amely legalizálná az azonos neműek házasságát.

Habár Csehország már eddig is kelet-közép-európai régió legprogresszívebb országa volt, az ILGA-EUROPE által készített szivárványtérkép, ami az LMBTQI emberek jogi, politikai és emberi jogi helyzetét tükrözi országos leosztásban, érdekes ellentmondásra hívta fel az ország figyelmet: 

Csehország jóval lemaradt Szlovákia, de még Magyarország mögött is.

2022-es adatok alapján a heteroszexuális és homoszexuális emberek közötti jogegyenlőség mindössze 26 százalékos Csehországban.

Ebben a V4 országok közül Szlovákia teljesít a legjobban, 34 százalékkal, de még meglepő módon Magyarország is lehagyja Csehországot a maga 30 százalékával.

A 13 százalékos Lengyelország teljesít a legrosszabbul, náluk még az egyre diszkriminatívabb Románia és Bulgária is jobb helyezést ért el a maguk 18 százalékával.

A cseh törvények jelenleg nemcsak tiltják a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló megkülönböztetést, de

Csehország 2006-ban legalizálta is a bejegyzett élettársi kapcsolatot (csehül: registrované partnerství) az azonos nemű párok számára, illetve a cseh alkotmánybíróság 2016-os döntése lehetővé tette számukra az örökbefogadást.

Ugyanakkor annak ellenére, hogy Csehország más országokhoz képest nem áll a legjobban az LMBTQI jogegyenlőség tekintetében, abszolút előremutató, hogy a legtöbben megreformálnák a jelenlegi törvényeket. Az ország lakossága ugyanis nyitott a melegek és leszbikusok felé, a csehek legnagyobb része, több mint 80 százaléka úgy is gondolja, hogy a melegeket el- és be kell fogadnia társadalomnak, mi több, egyenlő jogokat érdemelnek.

Prága nemzetközileg is híres az élénk LMBTQI közösségéről, a főváros külön ismert az éjszakai életéről és a melegbárjairól.

A közvélemény-kutatások 2020 óta ráadásul az azonos neműek házassága kapcsán is egyre nagyobb támogatottságról számolnak be:

a csehek több mint 67 százaléka támogatja az azonos neműek házasságának legalizálását az országban. 

Az azonos nemű párok jogainak javítása, a melegházasság kérdése azonban a magas társadalmi támogatottság ellenére is régóta várat magára.

2018. júniusában terjesztették először a parlament elé a melegházasságról szóló törvénymódosítás tervezetét.

Akkor a képviselőknek 1052 (!) napba telt, hogy egyáltalán megszavazzák a melegházasság legalizálásáról szóló törvényjavaslatot, és elindulhasson végre a hosszú jogalkotási procedúra.

A nagy nehezen megszavazott törvényjavaslat 2021. májusában, miután átment az első olvasaton, megrekedt a bizottságok szintjén. Csehországban ugyanis úgy néz ki a dolog, hogy miután az alsóház elfogad egy törvényjavaslatot, a szöveg csak utána kerül a parlamenti bizottságok elé, majd ha ők is jóváhagyják, jöhet a felsőházi szavazás.

Csakhogy a bizottságok ebben az esetben addig halogatták a napirendre vételt és a megszavazást, hogy végül feloszlott a parlament 2021. októberi országos választások előtt, ezzel pedig az egész kérdés ismét lekerült a napirendről. 

Ezt követően 2021. decemberében nem sikerült elfogadtatni a szenátusban azt a törvénymódosítást, amely arra kényszerítette volna a cseh bíróságokat, hogy elismerjék az azonos nemű párok külföldi örökbefogadását.

A dolog a híres snowboardos, Šárka Pančochová ügye során került reflektorfénybe, amikor is kiderült, hogy amennyiben Pančochová örökbefogadja amerikai felesége lányát, úgy Csehországba visszatérve elveszíti szülői jogait.

Ugyancsak 2021. decemberében az Európai Bíróság kimondta, hogy a szülői jogokat minden uniós tagállamban megkülönböztetés nélkül el kell ismerni, ideértve a külföldön örökbefogadó azonos nemű párokat is. A cseh jog ugyanis ezt nem ismeri el, így a cseh bíróságok is elutasítják az ilyen kérelmeket.

A melegházasság legalizálása még most is kérdéses, mivel Milos Zeman, Csehország államfője szinte rögtön a beterjesztést követően, június 7-én, éppen Novák Katalin magyar államfővel való találkozása után kijelentette:

ő aztán megvétózza a törvényt, ha azt a parlament elfogadja.

Zeman álláspontja kísértetiesen hasonlít a magyarországi narratívához. A cseh állam ugyanis hiába tette lehetővé az LMBTQI embereknek a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését, Zeman szerint a házasság egy olyan szent és sérthetetlen intézmény, amit magyar mintára alkotmányba is íratna, hogy

„a család az nem más, mint egy férfi és egy nő közötti kapcsolat. Pont."

mondta Zeman június 7-én, Novak Katalinnal való találkozását követően.

A nem mellesleg LMBTGI közösséggel kapcsolatos negatív és lenéző megjegyzéseiről híres Zeman valószínűleg nem fogja tudni megakadályozni a törvénymódosítás elfogadását, mivel az erős parlamenti támogatást élvez. Az esetleges elnöki vétót a törvényhozók egyszerű többségével ugyanis felül lehet bírálni. Zeman ráadásul a jövő januári elnökválasztás után elég valószínű, hogy távozik hivatalából.

A törvénymódosítás többségi parlamenti támogatásának csekély esélyét viszont megfelelően mutatja, hogy annak sikerességét még maga a tervezet elindítója is megkérdőjelezi. Martin Baxa kulturális miniszter és a Polgári Demokrata Párt (ODS) alelnöke ugyanis tisztában van a kérdés megosztó jellegével. 

„Teljes mértékben tiszteletben tartom azt a tényt, hogy erről az intézményről eltérő nézetek vannak, és hogy ebben a kérdésben mély a politikai pártok és a véleményáramok közötti szakadás”

mondta Baxa.

Az azonos neműek házásságát ellenző legkritikusabb hang azonban pontosan ODS saját koalíciós partnerétől érkezett,

a módosító javaslatot ugyanis a 23 képviselővel rendelkező Kereszténydemokraták (KDU-ČSL) egy képviselője sem írta alá.

„Hisszük, hogy mindenki egyenlő jogokat érdemel, függetlenül attól, hogy kit szeret. De nem fogjuk támogatni [az azonos neműek házasságát engedélyező törvényt]"

mondta a KDU-ČSL szóvivője.

Habár a KDU-ČSL szóvivője elmondta, hogy a párt képviselői „személyes meggyőződésük alapján" szabadon szavazhatnak a parlamentben, mégis érdemes leszögezni, hogy

„a házasság a KDU-ČSL számára az élet fontos része. A házasság, mint férfi és nő köteléke, egyedülálló kötelék, amely magában hordozza az új emberi élet kialakulásának lehetőségét. A házasság jelentése nem változtatható meg, de egyenlő törvényes jogokat akarunk adni mindenki számára".

Ahogy az várható volt, azután, hogy Marek Benda az ODS parlamenti párt elnöke korábban ellenezte az indítványt, az ellenzékben ülő szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) párt is egyöntetően ellenezte azt.

Az ANO egyes képviselői igencsak megosztottak a kérdésben. Azonban a törvényjavaslat többségi elfogadásához a 78 ANO-s képviselőből minimum 23-nak el kellene fogadnia ahhoz, hogy kompenzálják a kimaradó másik 23 KDU-ČSL parlamenti képviselőt. Ezt tetézi, hogy az ODS sem a legegységesebb a kérdést illetően, habár az igaz, hogy a kormánykoalíció vezető politikusai határozottan támogatják a javaslatot.

Az indítványt Baxa kulturális miniszter és Markéta Pekarová Adamová, a képviselőház elnöke, a kormánykoalíciós partner TOP 09 vezetője teljes vállszélességgel támogatta.

Egyelőre tehát nem világos, hogy a képviselőház mikor tárgyalja majd a kérdést. A helyi média beszámolói szerint a jövő hónapban a parlament elé terjeszthetik. Egyelőre viszont úgy tűnik, hogy nagyobb esély van arra, hogy ezúttal is elkaszálják a dolgot. Petr Fiala ugyanis nem prioritizálta a melegházasság legalizálását, így nem is várja el, hogy a kormánypárt tagjai egyöntetűen kiálljanak a javaslat mellett.

Ugyanakkor hiába tűnik valószínűtlennek, a tervezet beterjesztői most mégis bíznak abban, hogy a magas társadalmi támogatottság hatására ezúttal a törvényjavaslatról kialakult vita egyszerűbb és gyorsabb lesz, és hogy jogalkotók hamarosan szavazni fognak a törvényjavaslatról.

– tette hozzá Filip Milde, a Jsme Fer (We Are Fair), az LMBTQI jogokért küzdő helyi szervezetek koalíciójának szóvivője. 

NYITÓKÉP: A cseh Kalózpárt a 2018-as prágai Pride felvonulásán. FOTÓ: Aktron, Wikimedia Commons

Papp Zsanett Gréta
Papp Zsanett Gréta az Azonnali gyakornoka

Nemzetközi kapcsolatok alapszakos diplomáját az ELTE-n szerezte, jelenleg a Károly Egyetem soraiban koptatja billentyűzetét. A geopolitika mellett sörkedvelő, állatbarát, otthonra pedig Lille után Prágában talált, egyébként meg Grönland nagy szerelmese. 

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek