A Fidesznek azért nem kell Horn Gyula utca, mert megvédte a pártállamot, a Munkáspártnak meg azért, mert nem

A budapesti Horn Gyula utca terve nem csak a jobboldalon kavart komoly vihart, hanem a szélsőbaloldalon is.

A Fővárosi Közgyűlés múlt szerdai ülésén Karácsony Gergely előterjesztése nyomán több utcanévmódosítás között elfogadta azt is, hogy legyen Horn Gyula utca Budapesten. A volt miniszterelnökről a XIII. kerületi önkormányzat kezdeményezésére neveznek el egy sétányt a 2014-ben felállított szobra közelében, a Gyermek téren.

A fideszes képviselők elutasították a javaslatot. Ughy Attila kormánypárti képviselő szerint Horn Gyula az 1956-os forradalomban betöltött szerepe miatt „konfliktusos személyiség”. Ifj. Lomnici Zoltán „alkotmányjogász” szerint a közgyűlési határozat egyenesen Alaptörvényellenes, mivel „a hatályos jogszabályok értelmében nem lehet közterületet elnevezni olyan személyről, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett.”

A későbbi kormányfő a szabadságharc leverése után a köznyelvben pufajkásoknak hívott fegyveres megtorló karhatalomnál szolgált. Ezt maga is elismerte, ám ezt nem tartotta problémásnak, mivel szerinte akkoriban „a törvényes rendet védte”.

A magyar politikai folklór máig a közéleti cinizmus egyik csúcsteljesítményeként őrzi azt a mondatát, amelyet egy múltját firtató kérdésre vetett oda: „Karhatalmista voltam, na és?”

Karácsony Gergely viszont a vitában úgy fogalmazott: volt olyan pillanat, „amikor Horn Gyula a történelem rossz oldalán állt”, azonban a főpolgármester szerint politikai teljesítménye tiszteletre méltó, és a „bevallott bűnöket meg lehet bocsátani”.

Révész Sándor a hvg360-on megjelent cikkében mutatott rá Karácsony érvelésének ellentmondásaira. A publicista szerint ugyanis a bevallott bűnöket valóban meg lehet bocsátani,csakhogy Horn Gyulának "nem bevallott bűnei vannak, a tény elismerése nem jelenti a bűn bevallását". Azt, hogy karhatalmista volt, és később fontos posztokon szolgálta a diktatúrát, Horn sohasem gondolta elítélendő dolognak, amelyet meg kéne neki bocsátani – emlékeztett Révész. Ugyanakkor hozzátette: Horn Gyulának a magyar és a német rendszerváltásban komoly szerepe volt.

Vannak, akik éppen ezért akadtak ki azon, hogy közterület viselheti a nevét. A Munkáspárt hétfői közleményében tiltakozik a döntés ellen, mivel „egész egyszerűen több kárt okozott a magyar népnek, mint hasznot”.  Szerintük „Horn 1989-90-ben aktív részt vállalt a Magyar Népköztársaság államrendjének megdöntésében, a szocializmus felszámolásában”.

Hozzáteszik: 1994-98 között miniszterelnökként „a szó szoros értelmében kiárusította az országot. Külföldi kézre adta a bankokat, a kiskereskedelmet. Eladta a külföldi tőkének azokat a cégeket, amelyek a magyar lakosságot árammal, gázzal, vízzel látták el”. Thürmerék azt is felróják az egykori kormányfőnek, hogy „vezetése alatt az MSZP szövetségre lépett a liberális erőkkel. Koalíciót hozott létre a Szabad Demokraták Szövetségével, s ezzel lassú, de biztos pusztulásra kárhoztatta az MSZP-t”.

NYITÓKÉP: Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke egy oroszbarát demonstráción 2022 júniusában.

FOTÓ: munkaspart.hu