Hitelesek-e a pesti gettó fényképei?

Szerző: Pelle János
2022.06.04. 07:56

Jevgenyij Ananyjevics Haldej, a szovjet hadsereg fotósa több fontos, a pesti gettó tragédiáját megörökítő fotót készített 1945 januárjában Budapesten. A képek hitelessége azonban vitatott.

Hitelesek-e a pesti gettó fényképei?

A holokausztról áldozatai számához viszonyítva elenyészően kevés fénykép készült. Ezért is rendkívüli becsben állnak azok a zsidó túlélőket és halottakat ábrázoló fotók, melyeket Jevgenyij Ananyjevics Haldej (1917-1997) , a TASSZ, majd a szovjet hadsereg hivatalos fotósa,

„ a szovjet Capa” készített közvetlenül a pesti gettó felszabadításának napján, 1945 január 18-án.

Négy képről van szó, ebből az első közismert: egy középkorú házaspárt ábrázol, a kabátjukon nagyméretű sárga csillaggal, közvetlenül a felszabadulást követően. A másik három közül kettő sokkoló, és sokkal kevesebben ismerik. Ugyanazt a két, kombinéra vetkőztetett és agyonlőtt zsidó nőt ábrázolja, az egyik képen mellettük egy magába roskadt férfi is látható.

A negyedik kép pedig egy üzlethelyiséget ábrázol, benne agyonlőtt és felhalmozott zsidó halottakkal – ez utóbbi tény abból látszik, hogy az előtérben fekvő férfiholttest mellén Dávid-csillag látható.

Haldej képeit, azok hitelességét sokan elemezték. Leghíresebb, Berlinben készült fotójáról, a melynek címe: a Reichstag romjaira kitűzik a vörös zászlót, kiderült, hogy napokkal a harcok befejeződése, 1945 május nyolcadika után készült.

Beállított felvétel volt, állítólag a nagyméretű vörös lobogót is Haldej készítette egy asztalterítőből,

de így is a német fasizmus fölött aratott szovjet győzelem világszerte ismert ikonikus ábrázolásává vált.

Joggal merül fel a kérdés: mennyire voltak hitelesek a pesti gettó áldozatairól és túlélőiről készült fotók? Ezzel a témával foglalkozik Peter Pastor amerikai történész tanulmánya, mely a Holocaust and Genocide Studies című folyóirat 2022 tavaszi számában jelent meg, ezzel a címmel: Jevgenyij Haldej félrevezetése: a budapesti gettó képei a gettón kívül készültek, és hamisan értelmezték őket.

A nyolcvan évesen, 1997-ben, Moszkvában meghalt zsidó Haldej megjegyzéseket fűzött a pesti gettóban készült képeihez, melyek azonban nem felelnek meg a valóságnak. Ezek közül az elsőről, a leghíresebbről, a sárga csillagot viselő házaspár fotójáról ezt mesélte:

„A város már felszabadult, ők még mindig hordták a sárga csillagot. Rémültek voltak, azt hitték, német vagyok. Aztán jiddisül szóltam hozzájuk, a fénykép után odaléptem és letéptem róluk a csillagot. Amikor azt mondtam, Sálom alechem, az asszony sírva rám borult."

Az amerikai történész azonban nyilvánvalóvá teszi, hogy a híres kép nem a pesti gettóban, hanem attól jóval távolabb készült, a Ferencvárosban, a Ráday utcában. És valószínűleg nem is a felszabadulás napján, 1945 január 18-án, hanem egy héttel később, ugyanúgy, mint a Reichstag-fotó, amit ő maga nem tartott hamisításnak.

Bár Haldej elismerte a módosításokat, azt mondta róluk, hogy csak „hatásosabbá tették” a dokumentált eseményt.

Pastor felhívja a figyelmet arra, hogy a pár már tudatában volt annak, hogy felszabadult területen sétál, az arcukon nem látszik félelem.

Mivel az utcán friss hó látszik, és az időjárási adatok szerint csak január 24-én havazott (előzőleg január 5-e és 11-e között), valószínűleg január 24-én készült a fotó. De ha a kép a felszabadulás után készült, miért viselnek a kép szereplői sárga csillagot? A kérdésre a választ egy korabeli emlékezés adja meg.

Thassy Jenő, az ellenállási mozgalom részvevője, hogy 1945 január végén a Nemzeti Múzeum környékén (tehát nem messze a Ráday utcától) civilek csoportját látta, akiket oroszok tereltek

„Más civilek is jártak arra, de nem sétáltak, hanem mint mi is, szatyrokat és bőröndöket cipeltek. Többségük sárga csillagot viselt, abban a reményben, hogy a jelvény, mely néhány nappal azelőtt még halálos fenyegetést jelentett a számukra, most majd megvédi őket.”

Ugyanezt erősíti meg Fenyő Miksa január 19-i naplóbejegyzése, mely arról tanúskodik, hogy a zsidók az orosz katonáktól való félelmükben hordták tovább a sárga csillagot. A történész szerint ez állt az ikonikus kép hátterében, amit persze Haldej még évtizedek múlva sem ismert el.

Fotó: Fortepan

Szintén érdekes a kombinéra vetkőztetett és agyonlőtt két zsidó nőről, feltehetőleg anyáról és lányáról valóban január 18-án vagy 19-én készült két fotó. (Ez abból látszik, hogy nincs rajtuk hó.) A megrázó képek nem a gettóban készültek, hanem a Petőfi Sándor utca és a Pilvax-köz sarkán.

A két képet összehasonlitva Peter Pastor felhívja a figyelmet arra, hogy az ülő, magába roskadt férfialak, akit Haldej később a nők gyászoló hozzátartozójának (az asszony férjének és a lány apjának) nevezett, már nincs a képen. Ez valószínűsíti, hogy beállított képről van szó, bár a halottak kétségtelenül valóságosak.

Haldej gettó-képei először az Einikeit című jiddis nyelvű szovjet újságban, a Zsidó Antifasiszta Bizottság hivatalos lapjában jelentek meg, 1945 március harmadikán. A halott nők fotói alatt ez a szöveg állt: „Anya és lánya, akiket a németek 1944 végén agyonlőttek”.

2015-ben a halott nőket ábrázoló képek új értelmezést nyertek. A Rubicon címú lapban megjelent az egyik felvétel egy amerikai történésznő, Deborah S. Cornelius Kutyaszorítóban című cikkének illusztrációjaként. A kiadó, Rácz Árpád ezt a szöveget írta a kép alá: „Szovjet katonák által elkövetett nem erőszak áldozatai 1945 elején”.

Fotó: Fortepan

Ezzel az állítással vitatkozott Jalsovsky Katalin muzeológus a Fotóművészet 2016/3-as számában. Szerinte Haldej a nyilasok áldozatait örökítette meg. Peter Pastor szerint sem fér kétség ahhoz, hogy a két kép a nyilas terror áldozatait ábrázolja. Ezt bizonyítja, hogy az idősebb nő keze össze volt kötözve, a csuklóján zsinegmaradványok láthatók. A nyilasok kivégzési módszere volt az, hogy előbb levetkőztették az áldozataikat, majd összekötözték a kezüket, úgy lőtték agyon őket.

De hogyan kerültek a holttestek a Petőfi Sándor utcába? Nem valószínű, hogy ott végeztek a két zsidó nővel. Valószínű, hogy Haldej a Duna-parton, vagy a közeli,

Városház utca 14. alatti nyilasházban talált holttesteket vitette ki

a Petőfi Sándor utca és Pilvax-köz sarkára, hogy ott fotózza le őket. Vagyis ez is beállított kép volt. Végül az utolsó fotó, az üzlethelyiségben felhalmozott zsidó tetemek. Érdekes módon, ezt Haldej nem kommentálta, Ehhez már ő sem tudott mit hozzáfűzni.

NYITÓKÉP: Fortepan

Pelle János
Pelle János Vendégszerző

Történész, író.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek