Alapjog-e a lakhatás? Viszontválasz Büttl Ferencnek

Vági Márton

Szerző:
Vági Márton

2022.06.03. 13:43

Én laikusként is írtam négy javaslatot, melyekről azt gondolom, hogy hellyel-közzel komplexek, hiszen a keresleti és a kínálati oldalra is kitértek, előbbit növelnék, utóbbiak helyzetét javítanák, miközben a magántulajdont is tiszteletben tartanánk. Nincs nálam a bölcsek köve, nem vagyok tévedhetetlen, közel sem biztos, hogy az én javaslataim a jó javaslatok. Sajnálom, hogy a téma szakértője megoldási javaslatokra alig tér ki, azokat nem fejti ki, pedig én szívesen olvastam volna arról is, a legtoxikusabb tanár-diák viszonyra hajazó kioktatás helyett.

Mindig örülök, amikor valaki válaszol egy cikkemre, ezek többségét épp azért írom, hogy valamiféle társadalmi vita induljon el a témáról (igen, sokszor azért fogalmazok szándékosan provokatívabban, hogy nagyobb legyen a visszhangja), és különböző világnézetű emberek ütköztethessék érveiket.

Büttl Ferenc válaszának is örültem, még akkor is, ha sem a cikk tartalmával, sem annak stílusával nem értettem egyet. A témával kapcsolatban – valóban laikuskén – több megoldási javaslatot írtam, ezek voltak

  • a home office elterjedése,
  • a kollégiumi férőhelyek növelése (melyet a kedves tanár úr amolyan mellékesen azért megemlít a cikkében),
  • az SZJA-eltörlése,
  • a meglévő bérlakásállomány nagyobb megbecsülése.

Kezdjük rögtön az elején, alapjog-e a lakhatás? Büttl úgy érvel, hogy az EP-ben 352 képviselő szerint az. Ezek szerint 353 képviselő szerint meg nem az, ugyanis az Európai Parlamentben 705 képviselő ül, és ebből „csak” 352 szerint alapjog.

Számháborúzni persze felesleges, de személy szerint

nem gondolnám, hogy alapjognak kell lennie valaminek, ami nincs ingyen,

amihez mások tudása, tőkéje, munkája kell. Én is azt szeretném, ahogy szerintem mindenki más is, ha minél kevesebb ember kerülne utcára, minél több embernek lenne otthona, azonban attól, hogy deklaráljuk azt, hogy ez alapjog, még nem fogunk eljutni a megoldáshoz.

Az Airbnb-k kapcsán jegyeztem meg, hogy a turista emiatt (is) Magyarországon és/vagy a fővárosban hagyja a pénzét, az általa itt hagyott bevételeket lehetne, sőt kellene is lakhatási problémákra fordítani, lehetne bérlakásépítéssel, vagy épp kollégiumi férőhelyek növelésével enyhíteni a problémát.

„Másodszor a magánbérleti piaci árakat a bérbeadható lakóingatlanok száma határozza meg az egyik oldalon (kínálat), a bérbevenni szándékozók száma, jövedelme és egyén prefeenciáik pedig a másik oldalon (kereslet).”

– írja Büttl.

Kezdjük a kínálattal. Ha például az önkormányzati lakások tíz százaléka nem üresen állna, jelentősen növekedne a kínálat, ha az általam – és egyébként a Szikra által is (lám van, amiben egyetértünk!) –a korábbi cikkben javasolt kollégiumi férőhelyek száma emelkedne, az szintén sokat segítene a helyzeten, hiszen növelné a kínálatot, ahogy az SZJA-eltörlése is javítana a bérbevenni szándékozók jövedelmén.

A piac szabályozásánál nyilván nem a teljes deregularizációra, hanem a további intézkedések meghozatalára gondoltam. Szabályokra szükség van: fontos például, hogy a mostaninál jobban védjék a törvények a bérbeadókat, akik sok esetben csak nagyon

hosszú, és költséges folyamat árán tudják kitenni a lakbért konstansan nem fizető, az ingatlant lelakó bérlőt.

Emiatt egészen biztosan nagyon sokan zárkóznak el attól, hogy kiadják az ingatlanjaikat, ami a kínálat csökkenésével jár. A bérleti díj felsőszintjének meghatározása a részemről nemzetközi példa volt, Büttl meg is említi Dániát, ahol ez lehet jól működik, de máshol például a kínálat csökkenéséhez vezet a lakbér plafon, Berlinben például nem igazán jött be.

Az ilyesfajta túlszabályozás szinte mindig a kínálatot csökkenti, és a feketézés növeli. És itt egy pillanatra eltérnék az eredeti témától.

A baloldaliak, szocdemek szinte mindig a Skandináv-államokkal példálóznak, ahol magasak az adók, de magas a redisztribúció, és véd a szociális háló is. Azt azonban nem árt észben tartani, hogy Magyarország sokkal inkább Balkán, mint Skandinávia, itt a magas adóból jellemzően a ki tudja milyen ügyi helyettes államtitkár hét éves gyereke kap egy kastélyt, és ez már 2010 előtt is így volt, amikor például az SZJA a mostaninál is magasabb volt.

Értem, hogy jó Svédországgal és Dániával példálózni, de

Magyarország nem csak földrajzilag van közelebb Albániához és Észak-Macedóniához, mint a fent említett Skandináv országokhoz, hanem – sajnos – politikailat és társadalmilag is.

Tegyük hozzá, Norvégia vagy épp Svédország azért lehet újraelosztó társadalom, mert egyébként a norvég és a svéd gazdaság is kifejezetten szabadon működhet, mindkét országban van bőven ásványkincs (ha esetleg Angyalföldön találnak majd annyi olajat, mint amennyi Norvégiának jutott, akkor lehet összehasonlítani a két országot), és mindkét országban – és persze Dániában és Finnországban is – akadnak nemzetközileg is jól prosperáló vállalatok, elég csak az IKEA-ra, a LEGO-ra, vagy épp a Volvo-ra gondolni.

A finn a világ 9. a dán a 10. a svéd a 11. a norvég a 14. legszabadabb gazdaság 2022-ben, az Economy Freedom Index alapján. A magyar a 48. Durván sarkítva két lehetőség van: az egyik a magas adók, és a magas újraelosztás. Mindez elhiszem, hogy valaki számára jól hangzik, de könyörgöm, legalább minimálisan legyünk tisztában a magyar viszonyokkal, és ne kergessünk egy talán soha meg nem valósuló utópiát.

Itt maximum magas adókulcsok lehetnek, minőségi állami szolgáltatás, szociális háló nem.

Szerintem akkor már inkább legyen alacsony az adó, a dolgozó embereknél maradjon ott minél több pénz, amiből majd ő eldönti, hogy mire szeretne költeni.

Mielőtt bárki kiforgatná, nem az összes adó eltörléséről beszélek, bizonyos állami szolgáltatásokra szükség van, melyeket közösen kell fizetnünk, de én jobb szeretném a kártyámon tartani a pénzemet, semmint rendszertől függően (vagy függetlenül?) Puch Lászlót és Mészáros Lőrincet tovább gazdagítani.

A lakások elkobzása pedig – sajnos – abszolút reális, ha nem is Magyarországon, de Európában biztos,

javaslom Büttlnek, hogy olvasson Mércét. Néha én is szoktam, ha túl alacsony a vérnyomásom.

Büttl szerint az SZJA-eltörlése neoliberális intézkedés lenne, majd megjegyzi, hogy a

„a lakhatási problémák jelentős része nem a keresleti, hanem a kínálati oldalon jelentkezik, amelyre nincs hatással kersleti oldalon lévők fizetőképességének javítása.”

Fogalmam sincs, hogy itt a tanár úr pusztán téved, vagy szándékosan csúsztat, de jelenleg az egyik legnagyobb ingatlanos oldal szerint 5960 kiadó ingatlan áll rendelkezésre csak Budapesten (és ez csak egyetlen oldal, van belőle több tucat), hogy az önkormányzati lakásokról ne is beszéljünk.

Van bőven kínálat, például a tanárok és a tűzöltók esetében az SZJA-eltörlése bizony a keresleti oldal lehetőségeit tudná növelni. A jelenlegi bérek mellett lehet, hogy ez az 5960 albérlet többsége elérhetetlen egy átlagos párnak, de az SZJA-eltörlése ezen biztosan tudna segíteni.

Büttl ezután azt fejti ki, vagy hányja a szememre, hogy én minden magyar munkavállaló esetében eltörölném az SZJA-t, igen a leggazdagabbak számára is. A kedves tanár úr legyen kedves, engedje meg, hogy máshogy gondolkozzak, mint ön, én elfogadom, hogy ön a két/többkulcsos SZJA pártján áll, én horribile dictu az egykulcsos verzióját tartom helyénvalónak.

Nem gondolnám, hogy a nagyobb tudást, több munkát, magasabb hozzáadott értéket büntetni kellene, ha pedig valaki nem tisztességes úton szerezte a vagyonát, azt nem adóztatni, hanem elszámoltatni és börtönbe zárni kell.

Ezért rendkívül demagóg és káros a Tiborcz-adó gondolata,

és a gazdagok és bűnözők tudatos összemosása.

Az önkormányzat lakásgazdálkodását köszönöm, de elég jól ismerem itt Pécsett, ha gondolja szívesen elviszem a Lánc utcába, és megmutatom a környéket. Ott aztán igazán alapjog a lakhatás, nem is kell hozzá érvényes bérleti szerződés, bőven elég egy feszítővas!

Korábban a szomszédomban is jelentek meg illegális lakásfoglalók, akik bordélyházat üzemeltettek más ingatlanjában. Gondolom számukra is alapjog a lakhatás.

Büttl az általam is hivatkozott Átlátszós írásból idéz, mely szerint

„a lakások rossz állapota több kerületnél is magyarázatot ad az üresen álló ingatlanok számára, jellemzően ugyanis a használaton kívüli ingatlanok felújítást igényelnek, vagy egyéb okból váltak alkalmatlanná a bérbeadásra.”

Most már csak azt kéne megfejteni, hogy ezek a lakások miért lettek lakhatatlanok, miért igényelnek felújítást, miért alkalmatlanok a bérbeadásra. Nem segítek, jöjjön rá mindenki magától.

„Végezetül azt javaslom a szerzőnek és a kedves olvasóknak is, hogy gondolkozzunk komplex módon: a lakhatási válság megoldásának számos eszköze van, amelyek közül nem vagy-vagy alapon kell válogatnunk, hanem együtt kell „nyomatnunk” mind, lépésről lépésre, méterről méterre haladva, hogy jobb legyen a helyzet.”

– írja Büttl.

Nos, én laikusként is írtam négy javaslatot, melyekről azt gondolom, hogy hellyel-közzel komplexek, hiszen a keresleti és a kínálati oldalra is kitértek, előbbit növelnék, utóbbiak helyzetét javítanák, miközben a magántulajdont is tiszteletben tartanánk. Nincs nálam a bölcsek köve, nem vagyok tévedhetetlen, közel sem biztos, hogy az én javaslataim a jó javaslatok.

Büttl azt írja, hogy:

„szabályozni kell a bérleti piacot, átgondolni az AirBnb szabályozást, lakásügynökséget alapítani, bérlakásokat és kollégiumokat építeni, stb-stb.”

Sajnos nem fejti ki, hogy a bérleti piacot hogyan kívánja szabályozni, az AirBnb-k jelenleg is szabályozva vannak, lakásügynökségek tudtommal vannak, habár a szerző itt sem fejti ki bővebben, hogy mire is gondol, a bérlakásokat és a kollégiumokat pedig én is megemlítettem, így abban aligha van vita köztünk.

Mindenesetre sajnálom, hogy a téma szakértője megoldási javaslatokra alig tér ki, azokat nem fejti ki, pedig én szívesen olvastam volna arról is, a legtoxikusabb tanár-diák viszonyra hajazó kioktatás helyett.

Hozzászólnál? Vitatkoznál vele? Írj nekünk!

Vági Márton
Vági Márton vendégszerző

PhD-hallgató.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek