Az ukrán háború hatására még a jellemzően EU-szkeptikus dánok is csatlakoztak a közös védelmi együttműködéshez

2022.06.02. 13:41

A dánok döntése és a svéd-, valamint a finn NATO-csatlakozás akár az európai biztonságpolitikai térképet is átrajzolhatja.

Az ukrán háború hatására még a jellemzően EU-szkeptikus dánok is csatlakoztak a közös védelmi együttműködéshez

Június elsején történelmi népszavazást tartottak Dániában, amin arról kérdezték az ország állampolgárait, hogy a közös európai védelmi rendszerből eddig makacsul kimaradó Dánia végül csatlakozzon-e ahhoz, vagy elég az országnak a NATO-tagsággal járó amerikai biztonsági garancia. 

A hagyományosan euroszkeptikus skandináv országban a dánok 67 százaléka szavazott az „igen” mellett, ezzel Dánia megszüntetni egyik nehezen kivívott derogációját (kívülmaradását) és csatlakozik az EU közös védelmi rendszeréhez. 

Az eredmény azért is figyelemre méltó, mert az uniós népszavazások jellemzően sikertelenek Dániában. Az ország polgárai 2000-ben az euróról, mind pedig a 2015-ben a bel-, és igazságügyi együttműködésről szavazhattak, mindkét alkalommal elutasító döntés született.

Június elsejével így Dánia külpolitikája is más irányt vesz – ez tulajdonképpen illik is abba a trendbe, amit Finnország és Svédország döntése mutat a NATO-csatlakozással kapcsolatban. Habár Koppenhága továbbra is a NATO-t tekinti a védelem és biztonság fő eszközének, aktívabb szeretne lenni az EU-ban is. Az orosz offenzíva ugyanis megmutatta, hogy szükség van a szorosabb védelmi együttműködésre.  

    „Ma este Dánia is nagyon fontos jelzést küldött - európai szövetségeseinknek és [Vlagyimir] Putyin orosz elnöknek. Megmutatjuk, hogy amikor Putyin megszáll egy szabad országot, és fenyegeti Európa stabilitását, akkor mi európai szövetségesek egymáshoz fordulunk”

    jelentette be Mette Frederiksen dán miniszterelnök június 1-jén az eredmények kihirdetését követően.

    Mette Frederiksen dán miniszterelnök szavazata az igen-re. 

    Mette Frederiksen dán miniszterelnök szavazata az igen-re. 

    Fotó: Mette Frederiksen, Facebook

    A döntéssel Dánia is részesévé válik a közös biztonságpolitikáról folyó tárgyalásoknak, valamint részt vehet az uniós katonai missziókban. Az ország a jövőben növeli védelmi kiadásait is, amivel erősítheti „az uniós stratégiai függetlenséget” – ez a soros EU-elnökséget adó Franciaország egyik fő célkitűzése jelenleg. 

    Anders Fogh Rasmussen volt dán miniszterelnök és NATO-főtitkár szerint népszavazás nemcsak üdvözlendő hír, hanem egy egyértelmű erődemonstráció is Dánia részéről. Ő úgy véli,

    „abszolút jelzésértékű, hogy Dánia az EU-val egységesen kiáll Ukrajna mellett a szabadságért és a demokráciáért folytatott harcban”.
    „A legfontosabb üzenet az, hogy 2016 óta nagyon nagy elmozdulást tapasztaltható Dániában az uniós tagság támogatásában. Amit most látunk, az viszont jelentős Ukrajna-hatás is köszönhető.”

    – írta Lykke Friis az Europa agytröszt igazgatója, korábbi jobbközép miniszter is. 

    Magnus Heunicke egészségügyi miniszter pedig úgy fogalmazott, hogy

    „a dánok az együttműködést választják ebben a hihetetlenül bonyolult nemzetközi helyzetben, amelyben épp vagyunk. Nagyon örülök ennek!”. 
    A dán miniszterelnök örül a népszavazás eredményének június 1-jén, miután az igenek voltak többségben. 

    A dán miniszterelnök örül a népszavazás eredményének június 1-jén, miután az igenek voltak többségben. 

    Fotó: Mette Frederiksen, Facebook

    A legtöbb elemző szerint, csakúgy mint a finn és svéd NATO-csatlakozás,

    a jelenlegi dán népszavazás is átrendezheti a közös európai védelmi rendszert, sőt potenciálisan még az északi-európai régió és ezzel a skandináv országok befolyásának erősödéséhez is vezethet a közeljövőben.

    Dánia nem is veti véka alá, hogy az ország törekszik Európa középpontjába kerülni és kihasználni az európai hatalmi egyensúly átrendeződését. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke minderre úgy reagált, hogy 

    „Dánia népe mindezzel történelmi döntést hozott. A világ megváltozott, mióta Oroszország megszállta Ukrajnát. Ez a döntés Európa javát szolgálja, és mind az EU-t, mind a dán népet biztonságosabbá és erősebbé teszi.”

    NYITÓKÉP: Öt parlamenti párt elnöke, akik mind az igenre szavaztak június 1-jén. FOTÓ: Mette Frederiksen, Facebook

    Papp Zsanett Gréta
    Papp Zsanett Gréta az Azonnali gyakornoka

    Nemzetközi kapcsolatok alapszakos diplomáját az ELTE-n szerezte, jelenleg a Károly Egyetem soraiban koptatja billentyűzetét. A geopolitika mellett sörkedvelő, állatbarát, otthonra pedig Lille után Prágában talált, egyébként meg Grönland nagy szerelmese. 

    olvass még a szerzőtől

    Tetszett a cikk?

    Az Azonnali hírlevele

    Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

    Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

    Kommentek