Hiába ígért Németország fegyvereket Ukrajnának, egyelőre nem nagyon tudja teljesíteni

Nincs lőszer, nagy a bürokrácia, és júliusra állítólag tudnának már szállítani, de Kijev szerint az nagyon messze van.

Négy héttel ezelőtt Németország beleegyezett, hogy több tucat légelhárító harckocsit küldjön Ukrajnának, ezt pedig, tekintve, hogy az ország több évtizedig nem hogyan viszonyult katonai konfliktusokhoz, fordulópontnak volt nevezhető. Berlin azt állítja, hogy júliusban leszállíthatja az első Gepard tankokat, de az ukránok nagyon elégedetlenkednek - írja a témát alaposan köröljáró Euractiv. 

Ez túl lassú – mondta egy ukrán parlamenti képviselő kedden (május 24-én), amikor az orosz erők támadást indítottak az ország keleti része ellen.

„Számunkra a július értelmezhetetlen" – mondta Anasztazia Radina, az ukrán parlament tagja a Reutersnek a Világgazdasági Fórumon.

„Hadd fogalmazzak így: kérdezzünk meg egy anyát, aki kénytelen pincében ülni újszülött gyermekével, akinek nincs tápszere. … Milyen messze van mától július neki?

Kijev nehézfegyverek iránti fokozott kérése felerősödött, mióta Moszkva tűzerejét Ukrajna keleti és déli része felé fordította. De Németország késésének egyik oka a lőszer hiánya volt állítják hadiipari források és Ukrajna nagykövete – ezt a tényt Berlin is jól tudta, amikor először tett ígéretet.

A zűrzavar rávilágít arra, hogy Oroszország február 24-i ukrajnai inváziója mennyire is sarokba szorította Berlint.

A katonai főparancsnok szerint Németország rendkívül rosszul van felszerelve a katonai akciókra, annak ellenére, hogy a kormány adatai szerint 2021-ben 9,35 milliárd euró értékű fegyverexporttal rendelkezik, és a világ egyik legnagyobb védelmi iparágával.

A Gepard tankok 35 mm-es lövéseket adnak le, amelyek felhőt képeznek a levegőben, hogy megállítsák a beérkező repülőgépet. Németország már nem használja ezeket, és csekély lőszerkészlettel rendelkezik, amelyet speciálisan kell legyártani.

A fegyverek Ukrajnának való szállításának „csak akkor van értelme, ha van hozzá lőszer – ez mindenki számára világos volt a kezdetektől fogva” – mondta a Reutersnek egy, a téma érzékeny témaköre miatt névtelenül nyilatkozó iparági forrás.

A védelmi minisztérium szóvivője arra kérve, hogy kommentálja a lőszerhiányt, azt mondta, a kormány ott ad támogatást, ahol lehetséges. Május 20-án Berlin közölte, hogy talált lőszert, és elküldi a tankokat. Arra a kérdésre, hogy hogyan talált elegendő lőszert, a minisztérium nem válaszolt.

Órákkal azután, hogy Moszkva elindította az általa „különleges katonai műveletnek” nevezett műveletet, a német hadsereg főnöke a LinkedIn-en azt mondta, „elege van abból, hogy Németország elhanyagolja a hadsereget – és a hadsereget „többé-kevésbé semmi nélkül hagyja”. Ennek orvoslására Olaf Scholz kancellár február 27-én elindította a „Zeitenwende” néven elhíresült programot, és 100 milliárd eurós különleges alapot ígért a védelmi célokra.

De ahelyett, hogy spontán választ adtak volna az ukrán invázióra, védelmi források azt mondták a Reutersnek, hogy ez a terv valójában a védelmi minisztérium hónapokkal korábban kidolgozott javaslatát veszi alapul, amelyeket a kormánykoalíció megalakításáról folytattak.

Ez alapján a bizalmasnak minősített és a Reuters által is látott dokumentum szerint a hadseregnek, a Bundeswehrnek mintegy 102 milliárd euróra lenne szüksége ahhoz, hogy 2030-ig biztosítsa a nagyobb védelmi projektek finanszírozását, és a normál költségvetésen kívüli speciális alapot javasolt.

A terv nem szerepelt a 2021. decemberi koalíciós szerződésben. A német kormány nem válaszolt arra a kérdésre, hogy miért nem.

A Gepard tankok ígérete óta Berlin több nehézfegyvert ígért Ukrajnának. Ez otthon azt a célt szolgálja, hogy a különalap felhasználásával 4-5 év alatt növeljék a védelmi kiadásokat, ezzel elérve a NATO által előírt 2%-os gazdasági teljesítményt. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) adatai szerint ezzel Németország lenne a világ harmadik legnagyobb katonai pénzelője az Egyesült Államok és Kína mögött.

De a parlament még nem fogadta el a különleges alapot.

„Németországnak az volt a célja, hogy soha többé ne váljon katonai hatalommá”

– mondta Marie-Agnes Strack-Zimmermann, a parlament védelmi bizottságának vezetője a Reutersnek. „Ehhez képest most kérik tőlünk, hogy katonai vezetést tanúsítsunk. Ez egy mentalitásváltás, amelyhez először a németeknek kell alkalmazkodniuk” – mondta Strack-Zimmermann a parlament védelmi bizottságának feje, a szabad demokraták (FDP) politikusa

A két világháború után Németország elzárkózott a konfrontációtól. A berlini fal leomlása után a németek úgy érezték, „barátok veszik körül”. A külpolitikai berendezkedés a kereskedelemre és az elkötelezettségre összpontosított, egészen addig a pontig, hogy az ország földgázellátásának felében Oroszországtól függött.

Otthon meg a katonaság annyira a bürokráciával küzdött, hogy még mindig a 2013-ban kért sisakokra vár, olyan típusú sisakokra, amelyeket az 1990-es évek óta használnak az amerikai erők – mondta Eva Hoegl, a német Bundestag parlamenti tagja, a fegyveres erők parlamenti biztosa.  

„Ez azt jelenti, hogy (Németországnak) 10 évbe fog telni egy olyan sisak beszerzése, amely elérhető a piacon, és amelyet az Egyesült Államokban használnak"

- mondta. A kormány nem válaszolt az ilyen problémákkal kapcsolatos megjegyzésekre.

Németország hadseregének, a Bundeswehrnek nincs egyetlen harcképes dandárja sem, mintegy 5000 fős egység áll rendelkezésre a német terület védelmére. Európa legnagyobb gazdasága az 1980-as években birtokolt 3500 fő harckocsi tizedével rendelkezik ma. A vadászgépekből és tengeralattjárókból álló flottája a hidegháborús erejük egynegyedét teszi ki.

Azokban az években, amikor Németországnak dandárt kellett biztosítania a NATO gyorsreagálású haderejéhez – ezeknak a csapatoknak elsőként kell reagálniuk bármilyen orosz támadásra –, a katonáknak felszerelést kellett kölcsönvenniük más egységektől.

Nem sokkal Ukrajna inváziója után a védelmi minisztérium beszerzési vezetője, Carsten Stawitzki admirális a fegyvergyártókat egy WebEx-találkozóra hívta február 28-án, hogy megvitassák a Németország védelmére való katonai felkészültség növelésének módjait – derül ki a Reuters által látott levélből.

„Kiválóan világossá tette, hogy fel kell készülnünk a termelés felpörgetésére, tekintettel arra, hogy hatalmas mennyiségű és változatos megrendelés érkezik” – mondta egy iparági forrás a Reutersnek.

Viszont a források azt mondják, ez a rendelés még nem valósult meg.

„Még nem kaptunk megrendeléseket” – mondta egy másik iparági forrás. Más nemzetek néhány nappal az invázió után megrendelést adtak a német védelmi iparnak - mondta a forrás. hozzátéve, „Németországban a háború nem volt hatással a védelmi beszerzési eljárásokra.".

Kijev Gepard tankokat kért Németországtól a háború kezdetén, de Berlin ezt elutasította – mondta Andrij Melnyk németországi nagykövete az ntv-nek. A kormány nem reagált erre a kijelentésre.

Április 26-án az Egyesült Államok több mint 40 országot látott vendégül a németországi Ramstein város légitámaszpontján, hogy megbeszéléseket folytassanak a Kijevbe történő fegyverszállításról. Ez volt az a nap, amikor Christine Lambrecht német védelmi miniszter azt mondta, hogy Berlin exportengedélyt adott a Gepard-tankok számára: „Jelenleg pontosan erre van szüksége Ukrajnának légterének biztosításához” – mondta újságíróknak.

A bejelentés – mondta Melnyk ukrán nagykövet április 27-én – „derült égből” jött, mert Berlin szerint nincs elegendő lőszer. Két védelmi ipari forrás azt mondta, hogy csak sajtóértesülésekből értesültek arról, hogy a kormány jóváhagyta a harckocsik Ukrajnába küldését.

A Gepardegy régi rendszer, amelyet még csak néhány ország használ. Németország egy évtizede eladta Gepard tankjai nagy részét, így nem kellett lőszert tárolnia. A harckocsik jelenleg az őket építő védelmi cég, a KMW tulajdonában vannak. A cég szóvivője nem kívánta kommentálni ezt a történetet.

A NATO-országok által eddig Ukrajnába küldött nehézfegyverek többsége szovjet gyártású fegyver, amely még mindig a kelet-európai NATO-tagállamok készleteiben van, de néhány szövetséges a közelmúltban megkezdte nyugati tarackok szállítását.

Lambrecht május 6-án közölte, hogy Németország hét önjáró tarackot is küld Ukrajnába. A Panzerhaubitze 2000 a Bundeswehr készleteinek egyik legerősebb tüzérségi fegyvere, és 40 km távolságra is képes célokat találni.

Berlin közölte, hogy a fegyverek a Bundeswehr készleteiből származnak, és a következő hetekben leszállítják őket. A hónap elején megkezdődött az ukrán csapatok kiképzése Németországban, és Németország leszállítja a kezdeti lőszercsomagot, a további beszerzéseket pedig Kijev és az ipar fogja bonyolítani.

A Bundeswehr új beszerzései azonban több időt vesznek igénybe, és a kormánykoalíció tagjai már most megkérdőjelezik a speciális alap szükségességét.

A Zöldek és a Scholz-féle szociáldemokraták (SPD) ifjúsági vezetői több vitát szeretnének a német szerepvállalásról és a speciális költségvetésről.

„Nem világos számomra, hogy pontosan mit vásárolunk az alapból, és hogyan is reformáljuk meg a rendszert – mondta Jessica Rosenthal, az SPD ifjúsági szervezetének parlamenti képviselője, hozzátéve: „Egyértelmű, hogy fel kell zárkóznunk a hadsereg finanszírozásával, de ezt más területeken is meg kell tennünk”

NYITÓKÉP: Gepard légvédelmi tank/Wikimedia Commons