A NATO főtitkár-helyettes szerint Oroszország miatt ma már szabad Kelet-Európába haderőt telepíteni

Volt egy szerződés arra nézve, hogy a NATO Közép- és Kelet-Európába nem telepít jelentős haderőt, de a szövetség már nem tekinti érvényesnek.

Mircea Geoană, a NATO-főtitkár-helyettese a hét végén kijelentette, hogy az ukrajnai orosz invázióval összefüggésben az észak-atlanti szövetség már nem kötődik Moszkvával szembeni azon régi kötelezettségvállalásához, miszerint nem telepít erőket Kelet-Európába – írja az AFP

A NATO–Oroszország kapcsolatokról szóló, 25 éve aláírt alapító okirat egyebek mellett olyan intézkedéseket írt elő, amelyek „megakadályozzák a hagyományos haderő magas fokú koncentrációját" Közép- és Kelet-Európában.

De azzal, hogy megtámadta Ukrajnát és megszakította a párbeszédet a Szövetséggel, Oroszország egyedül „érvénytelenítette ennek az alapító okiratnak a tartalmát"

- mondta Mircea Geoană az AFP-nek Vilniuszban adott interjújában.

Az oroszok „akkor elkötelezték magukat, hogy nem támadják meg szomszédaikat, amit most megtettek és azt is vállalták, hogy rendszeres konzultációkat folytatnak a NATO-val, amit nem csinálnak – mondta Mircea Geoană.

Az alapító okirat „egyszerűen Oroszország miatt nem érvényes többé” - mondta.

A NATO főtitkár-helyettese szerint a szövetségnek „nincs megkötése” abban, hogy „robusztus pozícióval rendelkezzen a keleti szárnyon".

2017-ben a NATO többnemzetiségű csapatokat telepített a balti országokba és Lengyelországba Oroszország elrettentésére, majd erősítést küldött a február végi orosz ukrajnai invázió után.

A balti országok most még nagyobb NATO-jelenlétet szeretnének, és különösen sürgetik a kisebb taktikai csoportok helyett dandárok odavitelét is.

A NATO védelmi miniszterei június közepén találkoznak, hogy megvitassák a kérdést, a szövetség vezetői pedig várhatóan még abban a hónapban a madridi csúcson hagyják jóvá a döntést.

NYITÓKÉP: Mircea Geoană/Facebook