Magyar és a szlovén jégkorong szövetség képviselőivel, kormányzati és diplomáciai forrásokkal beszélgetve próbáltuk feltárni, hogy mi lehet az oka annak, hogy a kormány teljesen szembe menve eddigi politikájával nem állt egy garantált sikert és fiesztát hozó sportesemény megrendezése mellé.
Matematikai esélyünk még van – hányszor hallottuk már ezt az elmúlt évtizedekben a magyar sportban egy éppen aktuális kudarc, pofonként megélt eredmény magyarázatának részeként. A legnagyobb profik ebben persze a mindenkori futball szövetségi kapitányok voltak, de most
a jégkoronggal kapcsolatban kell elővennünk a szófordulatot, mégpedig nem a válogatott, hanem a magyar kormány miatt.
Amikor a magyar csapat május elején kivívta a feljutást érő második helyet Szlovéniában a Divízió 1-es vébén, úgy tűnt, aranyév következik a hazai jégkorongban, hiszen 2023-ban nem csak az A-csoportban szerepelhetünk majd, de jó eséllyel magyar közönség előtt tehetjük ezt meg.
A magyar és a szlovén jégkorong szövetség ugyanis közös pályázatot adott be a 2023-as A-csoportos világbajnokság megrendezésére, amit az Ukrajna ellen elkövetett agresszió miatt elvettek Oroszországtól. Bár magára a pályázat összeállítására a váratlan események miatt csak nagyon kevés idő, mindössze egy hét állt rendelkezésre, mivel a rivális pályázó a finn-lett Tampere-Riga páros, úgy tűnt, az esélyek mégis jók.
Tamperében ugyanis jelenleg is zajlik az A-csoportos vébé, Riga tavaly volt házigazda
és a nemzetközi szövetség részéről bevallott cél, hogy olyan helyeken is népszerűsítsék a sportágat, ahol az elit eddig kevésbé volt jelen, többek között a régiónkban is – erről maga Luc Tardif, az Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) elnöke nyilatkozott tavaly az Indexnek.
Ebben a helyzetben ért mindenkit hidegzuhanyként, hogy az
Orbán-kormány nem adta meg a költségek biztosításáról szóló kormányzati garanciát,
ami a rendezési pályázat alapfeltétele.
Kielégítő hivatalos magyarázat az okokról azóta sincs a kormány részéről.
Fodor Ádám, a Magyar Jégkorong Szövetség (MJSZ) kommunikációs vezetője azt mondta az Azonnalinak, a sportrendezvényeknek adható kormánygaranciát egy kormányrendelet szabályozza, ez meghatározott procedúrát ír elő és a rövid határidő és a kormányzati interregnum miatt a jelek szerint ezt nem sikerült végigvinni.
fogalmazott lapunknak Fodor Ádám.
Az érintett rendelet az 565/2020-as számú, ez előírja többek között, hogy ha egy sportági szövetség világesemény megrendezésére pályázna, akkor a szükséges kormánygaranciához be kell nyújtani a pályázatát és egy költségtervet a – hova máshová – Nemzeti Kommunikációs Hivatalhoz (NKH).
Az NKH a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozik, és ez az új kormány alatt sem változik majd, vagyis – interregnum ide, vagy oda –
a pályázat elbírálását semmi nem akadályozta volna.
Ráadásul kifejezett kormányzati prioritás lehetőleg minden világeseményt megpályázni a sportban, amit csak lehet, erről miniszterelnökké választása után is beszélt Orbán Viktor. Egy hazai rendezésű A-csoportos jégkorong világbajnokságnál a magyar csapat részvételével pedig aligha van hálásabb feladat, itt még az eredménykényszer okozta „rizikó” sem állt fent, mint a januári kézilabda Vb-n, ahol egyértelmű csalódás volt, hogy a magyar csapat még a csoportjából sem jutott tovább.
A már idézett Index arról írt, hogy akár a kormány oroszbarát politikája is közrejátszhatott a garancia meg-nem adásában, mondván: mivel az oroszokat és a belaruszokat várhatóan jövőre sem engedi pályára lépni az IIHF az agresszió miatt, Orbán Viktorék inkább nem is akartak olyan vébét rendezni, amin a két baráti állam csapata nem vehet részt.
– mondta egy kormányközeli forrásunk.
Ő egyértelműen pénzügyi okokra vezette vissza a döntést, és ugyanezt mondta egy kormánypárti illetékes is, mindketten hozzátéve, hogy ez a
„legmagasabb szinten” született meg, és valójában mindenkit meglepett.
Egyikük szerint már csak azért is, mert egy jégkorong vébét jó eséllyel akár nyereségesen is megrendezhettünk volna. A magyar csapat meccsein természetesen garantált lett volna a teltház a 20 ezres MVM Dome-ban, de a jégkorongban a VB-meccsek egyébként is jellemzően tömött lelátók előtt zajlanak és nyugodtan számolni lehetet volna (a csoportbeosztástól függően) sok ezer svéd, finn, német, svájci, cseh, szlovák, osztrák szurkoló érkezésével is.
– mondta egy (egyébként közgazdász végzettségű) MJSZ-es forrásunk.
Szerinte a rendezési körülményekkel is lehetett esetleg probléma, hiszen hiába a valóban csilivili MVM Dome, a nyolc nálunk játszó válogatottnak folyamatos edzéslehetőséget is biztosítani kell, ez pedig nem biztos, hogy Budapesten megoldható lett volna.
Így az is elképzelhető lett volna, hogy egyes csapatoknak a székesfehérvári, a győri, a dunaújvárosi, esetleg a miskolci, vagy debreceni jégcsarnokba kellett volna edzésre járni, amit biztosan nem fogadtak volna jól. (Magáról az MVM Dome-ról egyéként nagyon pozitívan nyilatkoztak az IIHF a héten Budapesten járó vezetői, igaz, ez még azelőtt volt, hogy kiderült volna: a kormány nem támogatja a pályázatot.)
Mivel azonban a meg-nem adás okairól a kormány szökés szerint semmit nem kommunikált, forrásaink is csak meglepetésüket hangoztatták. Ugyanígy volt vele Dejan Kontrec, a Szlovén Jégkorong Szövetség főtitkára is, aki csak annyit mondott lapunknak, hogy információ hiányában bővebben kommentálni sem tudja a magyar lépést, ők a maguk részéről elutaznak Tamperébe és bíznak a legjobbakban.
Ugyanilyen meglepett volt az egyik lehetséges felkészülési helyszínül szolgáló város kormánypárti polgármestere, akit „természetesen” szintén semmilyen formában nem tájékoztattak, csakúgy mint egy másik város fideszes képviselője.
Persze kérdés, hogy ha a vizes vébére még volt a kormánynak 31 milliárd forintja, akkor a sokkal népszerűbb jégkorong világbajnokságra hogy-hogy nem tellett már legalább ugyanennyi – már pusztán a kormányzati logika alapján.
És, hogy mi lehet a már említett „matematikai esély”? Egy már idézett MJSZ-es forrásunk szerint
„csak abban bízhatunk, hogy a nagyon rövid határidő miatt esetleg a finnek és a lettek is ejtettek pár bakit a saját pályázatukba, ezért pénteken nem is születik döntés, hanem azt mondják az IIHF vezetői, hogy még dolgozzunk mindketten egy kicsit a sajátunkon és később, egy online szavazás során döntenek majd. Addig pedig esetleg meglesz a kormánygarancia is”.
Innen szép nyerni.
NYITÓKÉP: Az A-csoportra jók voltak, a kormánygaranciára nem, fotó: MJSZ Facebook
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.