A brit hírszerzés szerint Mariupol ostroma mutatja meg, mennyire rossz az orosz hadsereg ellátása

Emellett szerintük a csapatokat a csecsen diktátor, Ramzan Kadirov unokatestvére irányíthatta.

Annak ellenére, hogy Mariupolt már az ukrajnai háború február 24-i kitörése óta ostromolja Oroszország, az oroszoknak csak május 18-án sikerült bevenni a stratégiailag fontos kikötővárost, igaz, az Azovsztal-acélgyár még részben ukrán kézen van.

Az orosz külügyminisztérium közlése szerint kedden 256 ukrán katona, méghozzá a szélsőjobboldali Azov-zászlóalj tagjai megadták magukat, mivel a vezetőjük úgy látta, a jelenlegi körülmények között egyszerűen nem látnak jobb lehetőséget arra, hogy életben maradhassanak,

ezzel pedig Mariupol orosz kézre került.

Később az ukrán védelmi minisztérium is hivatalosan bejelentette, hogy feladták a területeket, és leginkább már csak azon dolgoznak, hogy a fogságba esett katonáikat visszaszerezhessék.

Ezzel Oroszországnak sikerült egy nagyon vékony, könnyen támadható, de szárazföldi folyósót kialakítania Oroszország és a Krím-félsziget között a két kelet-ukrajnai szeparatista népköztársaság érintésével.

Ugyanakkor a nyugati hírszerzések szerint nem teljesen lehetnek elégedettek az oroszok. A brit hírszerzés május 18-i közleményében például arról ír,

az, hogy a várost ilyen sok ideig nem tudták elfoglalni, hatalmas veszteséggel járt az orosz hadseregnek. 

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 18 May 2022

Find out more about the UK government's response: https://t.co/7wf7eAl1Pc

???????? #StandWithUkraine ???????? pic.twitter.com/EDgWj6lYbl

— Ministry of Defence ???????? (@DefenceHQ) May 18, 2022

Ez egyrészt életekben, illetve erőforrásokban mérhető:

a brit hírszerzés szerint az ukrán ellenállás letörésére újabb csapatokat, elsősorban csecseneket kellett a térségbe telepíteni,

emellett több ezer katonát vont el a keleti frontról, hogy elfoglalhassák a kikötővárost.

A hírszerzés szerint Oroszországnak hatalmas veszteség, hogy a várost annak ellenére nem sikerült elfoglalni sokáig, hogy tíz héten keresztül ostromgyűrűt alakítottak ki köré, a kommunikációs vonalakat, a víz- és gázellátást pedig már régóta elvágták.

Az, hogy a csecsenek mellett valószínűleg orosz katonákat, a nemzeti gárdát, illetve önkénteseket is bevetettek – tehát egy elég színes, képzésükben eltérő háttérrel rendelkező személyzet harcolt orosz zászló alatt –, a közlemény szerint arra utal,

Oroszországnak jelentős erőforrásproblémája van Ukrajnában, ami valószínűleg hozzájárul a széttagolt parancsnoksághoz, egyben az orosz hadműveletek elakadásának.

A hírszerzés szerint egyébként a csecsen diktátor, Ramzan Kadirov unokatestvére, Adam Delimhanov lehetett a csecsen csapatok helyszíni parancsnoka, így Kadirov valószínűleg szorosan felügyelte a hadi eseményeket.

Oroszország még február 24-én indította el Ukrajna ellen a háborúját, aminek a célja szakértők szerint az lehetett, hogy a Krím-félsziget és Oroszország között szárazföldi összeköttetést építsenek ki, emellett pedig megbuktassák Volodimir Zelenszkij kormányát.

A katonai tervek megakadtak: a háború első szakaszában patthelyzet alakult ki, ami után egy hosszú állóháború következett, ami során egyre több civilek lakta területet bombáztak az oroszok. Azonban mivel északon nem sikerült bekeríteni Kijevet, az orosz csapatokat elkezdték kivonni az ukrán előrenyomulás mellett.

A kivonulás után derült fény arra, hogy az orosz katonák milyen háborús bűncselekményeket követhettek el a megszállt területeken.

A háború harmadik szakasza, a keletre átcsoportosított haderővel megindított invázió azonban eddig úgy tűnik, szintén elakadt, sőt, az ukránok azt állítják: kelet egyes részein egészen az orosz–ukrán határig előrenyomultak már.

NYITÓKÉP: Szétlőtt mariupoli utca. FOTÓ: Olena Halushka / Twitter