Belső vizsgálatot indított az amerikai hírszerzés

Egy éven belül két komoly hibát is vétettek az amerikai ügynökségek: mind az afgán, mind ukrán ellenállást rosszul becsülték fel.

2021. augusztus 31-én hagyta el az utolsó amerikai csapat Afganisztánt, miután Joe Biden amerikai elnök meglépte azt, amit sem Donald Trump, sem Barack Obama nem mert: kivonulni a még George W. Bush és Tony Blair által 2001-ben indított háborúból és magára hagyni az amerikai segítséggel létrehozott és fenntartott afganisztáni kormányt.

A kivonulást Joe Biden hatalmas külpolitikai kudarcának ítélték – pedig még Donald Trump állapodott meg a tálibokkal, hogy még májusban elkezdenek kivonulni; Biden ezt tolta ki végül július 4-ére –, hiszen

az amerikai hírszerzés a kivonulás előtt még úgy gondolta, az afgán kormány legalább egy, de akár három hónapig tud majd harcolni és fenntartani a tálib előrenyomulást,

ám a tálibok öt nap alatt elfoglaltak 15 vidéki tartományt a 34-ből, augusztus végére pedig a NATO-csapatok mindössze egy repteret őriztek, így a Biden által csak örök háborúnak nevezett Afganisztánból való kivonulás inkább tűnt menekülésnek, mintsem egy gondosan megszervezett és végrehajtott tervnek.

2022. február 24-én Oroszország megindította háborúját Ukrajna ellen, amivel a hírszerzők szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök célja, hogy bábállamot hozzon létre Ukrajnából. A háború kitörésekor az amerikai hírszerzés mindössze 1-4 napot adott az ukrán honvédőknek az ország fővárosában, Kijevben, szerintük a főváros és ezzel az ukrán kormány nagyon hamar elesik, aminek következtében egész Ukrajna még két héten belül orosz kézre kerül.

Részben emiatt is ajánlották fel az amerikaiak Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy kimenekítsék, amire az ukrán államfő csak annyit reagált Kijev egyik utcáján készített videójával, hogy

neki lőszer kell, nem fuvar.

Mindkét eseményben az a közös, hogy utólag kiderült, az amerikai hírszerzés tévedett: az afgánok ellenállását igencsak túl, míg az ukránok védelmi képességét alul becsülték, ezért a CNN hírszerzői forrásokra hivatkozva arról ír,

belső vizsgálatot indítottak az amerikai hírszerzésben, hogy felmérjék, mégis milyen hibák miatt történhetett két ekkora tévedés szűk egy éven belül.

Emberi és strukturális hibák állhatnak a háttérben

Az ukrán ellenállás alulbecsülése – egyben az orosz hadsereg katonai képességeinek a túlbecsülése – alapvetően azon alapult a CNN forrásai szerint, hogy az oroszok jóval több fegyverrel, tűzerővel és létszámmal rendelkeznek, ezért nem gondolták volna, hogy az ukránok ilyen sokáig tudnák tartani az állásukat. Mivel Kijevnek a legjobb esetben is csak négy napot adtak, ezért a legtöbb amerikai hírszerzői szerv a védelmi erők felfegyverzését sem tartották komoly feladatnak, mondván az úgy is felesleges.

Mindez azért is érdekes, mert egyébként nem mindegyik hírszerző tartotta ennyire egyoldalúnak és lefutottnak a háborút: az amerikai külügyminisztérium alá tartozó 

Hírszerzési és Kutatási Iroda (INR) az egyetlen olyan állami hírszerző volt a 17 tagú Hírszerző Közösségből, ami szerint az ukrán ellenállás jóval nagyobb lehet.

Mint a lapnak azt több forrásból megerősítették, az INR hosszabb háborúra számított – azt ugyan nem említik, hogy mennyire –, mivel ellentétben a legtöbb hírszerzővel és titkosszolgálattal, a szemben álló felek létszáma és a rendelkezésre álló fegyvereik helyett az elemzésük azon alapult, az ukrán állampolgárok harci kedve és hajlandósága mekkora – igaz, azt egyik hírszerzésnek sem sikerült helyesen felmérnie, hogy az orosz hadsereg felkészültsége mekkora, a katonáik harci morálja mennyire alacsony, illetve a hadi tervek kivitelezése mennyire gyenge lesz. 

Az INR elemzései a kormányhoz is eljutottak, azonban helyettük a nagyobb költségvetéssel és befolyással bíró CIA és a Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) előrejelzéseit vették alapul, amikor döntésre került sor,

a CNN-nek megszólaló szakértők szerint ez pedig strukturális problémákra utalhat.

Emiatt a Hírszerző Közösség belső vizsgálatot indított, azonban a Szenátus hírszerző bizottsága is levelet intézett hozzájuk, amiben ugyanezen kérdésekre keresik a választ. 

Angus King, Maine független – ám a demokratákkal szavazó – szenátora azért is tartja fontosnak, hogy megtudják, mi ment félre,

mivel ha döntéshozókat a hírszerzők pontosabb adatokkal és elemzésekkel látták volna el, Amerika hamarabb és több segítséget nyújtott volna az ostromlott ukránoknak,

ami miatt a háború akár kevesebb civil áldozattal, és időben jóval rövidebb harcokkal járhatott volna.

A lap szerint a hírszerzők védik a tévedésüket: szerintük az elérhető információik alapján helyes következtetésre jutottak, és szerintük az oroszok viselkedtek irracionálisan, amikor például Belaruszból Kijev felé egy több kilométeres – egyes információk szerint akár hatvan kilométer hosszú – hadoszlopot nem védték kellően, megszegve ezzel az oroszok eddigi katonai doktrináját.

A strukturális problémák mellett azonban személyi hibákat is vétettek a hírszerzők, például azzal, hogy az ukrán lakosság oroszellenességét és ellenállási kedvét egyáltalán nem vették figyelembe, vagy ha igen, akkor is inkább a reguláris katonák létszámát és az orosz tűzerő túlerejét vették figyelembe.

NYITÓKÉP: Joe Biden amerikai elnök száll fel a Marine One-nak nevezett elnöki helikopterre még 2021. március 23-án. FOTÓ: Erin Scott / Flickr