A közép- és kelet-európai társadalmakban kezd megjelenni az ukrán menekültekkel szembeni ellenszenv

Vannak, akik kezdik a menekülteknek való juttatásokat sokallani, a szélsőjobb pártok pedig öntik az olajat a tűzre.

Miközben a kormányok üdvözlő befogadói retorikát hangoztatnak, és humanitárius segélyeket osztanak ki, Közép- és Kelet-Európában már több helyen is utcai tiltakozásokat tartottak az ukrán menekültek ellen. Azonban a legtöbb országban még mindig inkább pozitívan állnak hozzájuk.

„Gyakori jelenség, hogy a háború elől menekültekkel való feltétlen szolidaritás idővel gyengül a szomszédos befogadó országokban. A társadalmi-gazdasági feszültségek spontán népi reakciókat, köztük erőszakos reakciókat válthatnak ki”

– mondta a témáról cikket író Euractivnak Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság (HHC) emberi jogi civil szervezet sajtóreferense.

Nő a neheztelés, miközben csökken a segítőkészség – erősítette meg Branislav Tichý szlovák aktivista is, aki több hetet töltött a szlovák-ukrán határon.

„Szlovákia-szerte megjelentek az első tiltakozások és az ukrajnai menekültek megsegítésével kapcsolatos nyilvános rosszallások. Az »és velünk és a szlovák gyerekeinkkel mi lesz?« narratíva kezd lendületet venni”

– írta Facebook-bejegyzésében.

Közép- és Kelet-Európa országaiban megszokott probléma a menekültek ellátása.

Minden országban jelen van a narratíva arról, hogy a kormányok jobban törődnek a menekültekkel, mint az állampolgáraikkal, és ezt a szélsőjobboldali pártok tevékenysége is súlyosbítja.

A szlovák kávézókban és bárokban panaszkodnak a polgárok az ingyenes tömegközlekedés és a kormány által az ukrán menekülteknek a háború kezdete után biztosított ebédutalványok miatt.

Bulgáriában a nacionalista, oroszbarát Vazrazsdane párt, amely a szavazók mintegy 10%-ának támogatását élvezi, mindenféle álhírt terjeszt az ukrán menekültekről, arra apellálva, hogy sok bolgár szegénységben él. Azt hangoztatják, hogy ahelyett, hogy az állam és az EU vigyázna rájuk, minden figyelem az ukránokra összpontosul.

A cseh szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia párt is bírálta a jelenlegi kormányt, amiért segítséget nyújtott az ukrán menekülteknek.

A parlament keddi (május 10.) ülésén Tomio Okamura pártvezető azt mondta, hogy a cseh állampolgárok oktatásának színvonala csökkenni fog, miután Ukrajnából érkeznek gyerekek, és nem lesz elegendő óvodai hely a cseh gyerekek számára. Okamura azt is megkérdőjelezte, hogy mennyi humanitárius segély jut az ukránoknak.

A lengyel nacionalista Konföderáció pártja még a hagyományosan oroszellenes Lengyelországban is azt állítja, hogy az ukrán menekültek jelenleg túl sok kiváltságot élveznek.

A legfrissebb felmérés szerint azonban a menekülteknek nyújtott segítséget továbbra is a lengyelek több mint 90%-a támogatja.

A menekültellenes retorika és a növekvő ellenérzés már több incidenshez is vezetett. Bulgáriában egy ukrán nő, aki kisgyermekével érkezett az országba, a motorháztetőbe vágott csákánnyal találta meg autóját, míg egy ukrán család szlovákiai autóját az orosz Z szimbólummal fújták be. Magyarországon pedig téglával dobálták egy menekültszállás ablakait.

Az erőszakos incidensek azonban korlátozottak. A legtöbb esetben a növekvő neheztelés más formát ölt. Szlovákiában néhány buszsofőr megtagadta a menekültek ingyenes felszállását annak ellenére, hogy a kormány kötelezte őket.

Mind Zádori, mind Tichý rámutat a kormányok felelősségére az ilyen bűncselekmények megelőzésében és felderítésében.

„A kormány irányítja, hogy ez hogyan alakul. Minél jobban tud az állam segíteni az ukránok beilleszkedését, annál kisebb a tere ennek a konfliktusnak és a gyűlölet kialakulásának” – mondta Tichý.

„Azonban egy sült karfiolért és egy 69 eurós segélyért féltékenynek lenni a menekültekre, egyszerűen szégyen” – tette hozzá.

Sokan úgy vélik, ha nem fogadnak el sürgősen közös uniós migrációs politikát, idő kérdése, hogy a „fehér” menekültek hosszú távon hasonló helyzetekkel nézzenek szembe, mint amikkel a közel-keleti és az afrikai bevándorlók szembesültek.

Az Európai Bizottság által 2020-ban előterjesztett közös migrációs politikáról szóló tárgyalások elakadtak.

Margaritis Schinas, a Bizottság alelnöke 2021 szeptemberében azt mondta, hogy az új megállapodást várhatóan közvetlenül a francia elnökválasztás után kötik meg.

NYITÓKÉP: Ukrán menekóltek a BOK-csarnokban. Aradi Péter / Azonnali