Putyinék önkénteseket toboroznak Donyeckben és Luhanszkban

Sérülés és halál esetén pedig 3 és 5 millió rubel közötti összeget kapnának az orosz államtól.

Nem az előre eltervezett katonai tervek szerint halad Oroszország inváziója Ukrajnában: a villámháborút tervező agresszor a háború első szakaszában patthelyzetbe került, amit egy hosszú, több mint egy hónapos állóháború követett, majd miután Kijev köré nem tudtak még ostromgyűrűt se felhúzni, a katonáikat az északi frontról kivonták, hogy a keleti frontra vezényeljék át őket, hogy az ő részvételükkel megindítsák a keleti offenzívát. 

Azonban a keleti front sem úgy alakul, ahogy azt Vlagyimir Putyinék a Kremlből eltervezték,

ugyanis az elmúlt napokban lényegében megállt az orosz előtetörés, néhol pedig az ukránok sikeresen ellentámadásba lendültek.

Az elmúlt 24 órában kemény ütközetek alakultak ki Herszonnál, Izjumnál, Rubizsnyenél, mint arra a védelmi és külpolitikával foglalkozó amerikai agytröszt, a Study of War felhívta a figyelmet.

#Kharkiv and #Izyum Update Thread:#Ukrainian forces continued counterattacks against several positions along an arc spanning from the north to the east of Kharkiv City and recaptured Verkhnya Rohanka, Ruska Lozova, Slobidske, and Prelesne. 1/2https://t.co/uKDlg9yUCk pic.twitter.com/WqYHavYCzl

— ISW (@TheStudyofWar) April 30, 2022

Részben ez lehet az oka, hogy immáron önkénteseket is toboroz az orosz hadsereg, sőt, 

Putyin szombat délután egy olyan elnöki rendeletet írt alá, ahol az elesett önkéntesek családjai maximum ötmillió rubelt,

azaz hozzávetőlegesen jelenlegi árfolyamon kicsivel több mint 25 millió forintot, míg a sérülésért 3 millió rubelt, azaz 15 millió forintot kaphat majd az önkéntes.

A hírről beszámoló orosz állami hírügynökség, a TASZSZ hozzáteszi, Putyin már korábban aláírt egy rendeletet, amivel az általuk csak különleges katonai hadműveletnek nevezett háborúban eleső orosz katonák családjait is ugyanezzel az összeggel kompenzálják, ha valaki a két szakadár népköztársaságban vagy Ukrajnában veszíti életét.

Oroszország még február 24-én indította meg az invázióját Ukrajna ellen, aminek hivatalosan a célja Ukrajna „nácitalanítása”, illetve fegyvertelenítése lett volna, azonban a villámháborús tervek hamar elakadtak, így az ukrán kormány megbuktatására tett kísérlet is kudarcot vallott.

A hivatalos orosz tervek így átalakultak: most már a cél nem az ukrán kormány megbuktatása, hanem a Krím-félsziget összekötése a csak Oroszország által elismert szakadár népköztársaságokkal, majd a déli és keleti frontok egyesítésével egészen a Dnyeperig vonulnának, amivel kvázi megfeleznék a jelenleg ismert Ukrajnát.

NYITÓKÉP: Vlagyimir Putyin orosz elnök tart beszédet az orosz törvényhozók előtt még április 27-én. FOTÓ: Kreml