Ha kell, ha nem, a horvát politikusok is pillanatok alatt kínossá tudják tenni magukat

Elég volt csak egy kicsit keménykedni.

A horvát köztársasági elnök, Zoran Milanović április 26-án, kedden kijelentette, hogy szerinte Finnország és Svédország addig nem csatlakozhat a NATO-hoz, amíg

nem változtatják meg a választási törvényt Bosznia-Hercegovinában.

Zoran Milanović és a boszniai horvátok problémája, hogy szerintük nem szerepelnek a horvát a népesség súlyának megfelelően a boszniai törvényhozásában.

Az országban októberben parlamenti választásokat tartanak, és a boszniai horvátok félnek, hogy a helyzet tovább romolhat, és bár a lakosság 20 százalékát is adhatják – pontos adatok nincsenek –, kiszorulhatnak a parlamentből.

A horvát parlament nem ratifikálhatja senki NATO-csatlakozását, amíg ez a törvény nem változik, jelentette ki kedden Milanović, majd azt is hozzátette, hogy szerinte

Finnország és Svédország csatlakozása egy nagyon veszélyes kaland.

„A horvát állam, nemzet és a horvát emberek létfontosságú érdeke, hogy Bosznia-Hercegovina működőképes állam legyen” – jelentette ki Milanović.  A horvát miniszterelnök sietve reagált a köztársasági elnök szavaira.

„Olyan emberként, aki a NATO-csúcsokon ücsörög, miért nem blokkolja máris, miért hárítja a parlamentre?

Ha olyan kemény ember, mondja rögtön Joe Biden, amerikai elnök szemébe”

– fűzte hozzá Andrej Plenković, horvát miniszterelnök.

Ha Milanović sokat nem is ért el a hazafiasnak látszó keménykedésével, arra azért jó volt a dolog, hogy Gordan Grlić-Radman külügyminiszternek okozzon néhány kellemetlen percet, ő ugyanis kedden és szerdán is több értetlenkedő telefonhívást kapott, többek között az érintett skandináv országok külügyminisztereitől.

„Milanović kijelentései alapján a transzatlanti szövetség tagjai azt gondolhatják, hogy Horvátország megváltoztatta a külpolitikáját, azonban beszéltünk az érintettekkel, és ezeken a beszélgetéseken

megpróbáltuk csökkenteni Horvátország nemzetközi politikai imázsának okozott károkat”

– mondta Grlić-Radman.

Ezek után megerősítette, hogy Zágráb támogatja a NATO „nyitott ajtók” politikáját, és ha Finnország úgy dönt, hogy pályázik a NATO-tagságra, a horvát kormány és parlament Finnország csatlakozása mellett lesz.

Grlić-Radman hozzátette még, hogy nem terveztek ilyen vétót, de „még ha terveztek is volna, tudják, hogy az hatalmas politikai blama lenne”.

NYITÓKÉP: Zoran Milanović / Flickr