Vége lehet a budapesti házakat elfedő óriásreklámoknak

Ki fogja siratni őket? És könnyen lehet, hogy eldobott rollerből is kevesebb lesz.

A fővárosi közgyűlésen úgy döntöttek, hogy mostantól a plakátok tényleges hirdetőfelülete

nem lehet nagyobb, mint 9 négyzetméter,

és azokat a plakátokat, amiknek a tartó- és világítószerkezeti benyúlnak a járdák fölé, csak a közterületek tulajdonosaival, azaz az önkormányzatok engedélyével lehet felszerelni.

A főváros, illetve Karácsony abban bízik, hogy ennek köszönhetően végre lehetőségük lesz leszerelni az engedély nélkül kihelyezett, fél házakat beborító plakátokat.

„Van egy érték Budapesten, amit nem védünk eléggé, ezt az értéket pedig közterületnek hívják.

Sűrűn lakott településen élünk, így sajnos nagyon kevés van belőle. És mivel a közé, márpedig ebben az országban a közérdek rendre háttérbe szorul a magánérdek mögött, a magánhasználat folyton felzabálja a köz területeit” – magyarázta Karácsony Gergely, főpolgármester a Facebookon.

Emellett döntöttek arról is, hogy úgy próbálják felszámolni a rollerkáoszt, azaz valahogy megoldani, hogy ne szanaszét dobálva heverjenek a város utcáin a rollerek, hogy a közeljövőben csak

rendezett rollerparkolókban lehet felvenni és letenni a közösségi rollereket.

„A tavaszi hónapok során több mint 300 parkoló pontot alakítunk ki a kerületekkel közösen. A hálózatot a következő hónapokban folyamatosan bővíteni fogjuk” – írta Karácsony.

Az óriásplakátok ellen a szomszédos Pozsonyban is kőkeményen küzdenek. A 2018-ban a liberális Progresszív Szlovákia támogatásával a választást megnyerő főpolgármester, Matúš Vallo egyik ígérete volt, hogy

felszámolja a Szlovákiában „vizuális szmog”-nak nevezett, településképet romboló reklámokat.

2021 novemberében aztán elfogadták a területrendezési terv módosításait, amik pontosan szabályozzák, hogy a város területén hol milyen típusú reklámok lehetnek, és ezek paramétereit is külön meghatározzák, vagyis azt, hogy mekkora lehet az óriásplakát, a backlight (hátulról megvilágított reklámtábla), a fényreklám, a citylight (jellemzően a megállókban vagy önálló táblákon elhelyezett plakátok) valamint a cégek és üzletek cégtáblái.

2021 nyarán interjúztunk Erő Zoltánnal, Budapest főépítészével. Ő is hatalmas problémának tartotta az épületek homlokzatára erősített óriásmolinókat, bár szerinte ezek „városképileg tarthatatlanok”,  a fővárosnak eddig korlátozottak voltak az eszközei, hogy fellépjen velük szemben.

Akkor megkerestük a fővárosi önkormányzatot is, akik szintén arról panaszkodtak, hogy az önkormányzatnak

„korlátozottak a lehetőségei a reklámok elhelyezhetőségének szabályozására vonatkozóan”.

A főváros válaszából ugyanakkor az is kiderült: az illegális reklámokkal szemben nagyon is szeretnének hatékonyabban fellépni, az ehhez szükséges intézkedések előkészítése pedig folyamatban voltak. Hát, most beérettek.

NYITÓKÉP: andreas160578 / Pixabay