A Moszkva cirkáló elsüllyesztése után heves bombázásokkal reagált Oroszország

Egyelőre nincs információ, pontosan mennyien veszthették életüket.

Mint arról csütörtökön beszámoltunk, Oroszország az általa indított háború óta legnagyobb szimbolikus veszteségét szenvedte el, amikor az ukrán hadsereg elsüllyesztette a Moszkva névre keresztelt Fekete-tengeri flotta zászlóshajóját, bár az oroszok szerint hivatalosan tűz ütött ki a lőszerraktárban, majd vontatás közben elsüllyedt a hajó. 

Az oroszok reakciója a hajó elvesztésére heves bombázás és rakétatámadás volt:

egész éjszaka egész Ukrajnában légiriadó volt érvényben.

A célpontok változatosak voltak: a háború kezdete óta sokat bombázott Harkiv, Herszon, Mariupol és az oroszok által elfoglalni kívánt Luhanszk-régió még ukrán kézen lévő települései mellett Kijevet is rakétatámadás érte.

#Ukrainian media reports about powerful explosions in #Kyiv.

City ​​CCTV cameras shows that as the result of the shellings some districts of the city were left without electricity.

There were also reports of explosions in #Kharkiv and #Kherson. pic.twitter.com/BYuvJAP2Wm

— NEXTA (@nexta_tv) April 14, 2022

Egyelőre nincs pontos információ, mennyien veszthették életüket a támadásokban, Luhanszk régió kormányzója két ember haláláról beszélt, egyelőre más hírforrások még nem erősítették meg.

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint 13 katonai célpontot semmisítettek meg, emellett azt ígérték,

fokozni fogják Kijev bombázását, mivel szerintük Ukrajna orosz területeket lő.

Moszkva azzal vádolta meg Kijevet, hogy a Brjanszki területen fekvő mindössze 13 ezer lakosú, az orosz–ukrán határtól tíz kilométerre fekvő Klimovo városát érte támadás, és a város polgármestere szerint két épületet is eltaláltak, emellett a Belgorod régióban található Szpodorashino falut is támadás érhette, ugyanakkor az ukránok szerint ilyen nem történt. 

Mint ismert, Oroszország február 24-én indította el teljeskörű offenzíváját Ukrajna ellen – hivatalosan Ukrajna „nácitalanítását”, illetve fegyvertelenítését tűzték ki célul, azonban a cél Ukrajna orosz érdekszférába való csatolása, illetve az ukrán kormány megbuktatása lehetett. Az orosz haditervek hamar elakadtak, és hetek óta már inkább állóháború alakult ki: északon az ukránok ellentámadásba kezdtek, míg Mariupolban csak nagyon lassan halad előre az orosz előrenyomulás,

miközben az oroszok már március eleje óta civilek által lakott területeket is bombáznak.

Azonban úgy tűnik, Oroszország más háborús bűncselekményeket is elkövet: például Mariupolban a Mariupol Színház elleni rakétatámadás során háromszáz civil vesztette életét, de az időközben ismét ukrán kézre került településeken tömeges kivégzések nyomait találták a helyszínre érkező ukrán katonák és újságírók.

Nyugati hírszerzők szerint Oroszország most arra készül, hogy

Mariupol elfoglalása után egyesíti a déli és keleti frontot és egészen a Dnyeperig vonul előre, hogy Luhanszk és Donyeck régiók teljes területét elfoglalják

– részben emiatt is vonták vissza Kijev környékéről a csapatokat, ahol még ostromgyűrűt sem sikerült kialakítani, cserébe az oroszok esztelen mészárlásba kezdtek a közeli településeken.

A háború az ENSZ becslése szerint közel 12 millió ember életére van közvetlenül hatással, akik közül már ötmillióan szomszédos országokba menekültek.

NYITÓKÉP: A Moszkva cirkáló még 2009-ben. FOTÓ: Inctructor / Wikimedia Commons (CC BY-SA 4.0)