Putyin szerint Nyugat saját magát lövi lábon a szankciókkal

2022.04.13. 19:12

Az orosz elnök szerint Európát rosszabbul érintik a szankciók, mint a szankcionált Oroszországot.

Putyin szerint Nyugat saját magát lövi lábon a szankciókkal

Videókonferenciát tartott más orosz politikusokkal Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán, hogy Oroszország sarkvidéki fejlesztéseiről beszéljenek.

A videókonferencián azonban az Ukrajnát megtámadó elnök nem csak a sarkvidéki fejlesztésekről beszélt, bár az orosz agresszió miatt kivetett szankciókra reagálva azt mondta: most nem a tervek elhalasztásának van ideje, hanem épp ellenkezőleg, fel kell gyorsítani a fejlesztéseket a sarkvidéken.

„Figyelembe véve a különböző külső megszorító és szankciós nyomásokat, speciális figyelmet kell fordítanunk minden sarkvidékkel kapcsolatos projektre és tervre: ne halasszuk el, ne toljuk el jobbra, hanem ellenkezőleg, reagálnunk kell a mi fejlesztéseinkre vonatkozó akadályoztatásokra azzal, hogy maximalizáljuk a munkatempót mind a jelenlegi, mind a jövőbeni feladatoknál”

– fogalmazott Putyin a Kreml leirata szerint.

Ugyanakkor a fejlesztések kapcsán kitért az Oroszország ellen bevezetett szankciókra is, amiről Putyin elmondta:

szerinte Európa és a nyugati országok rosszabban jártak a szankciókkal, mint Oroszország, 

mivel míg Európában milliókat érint a szankciók miatt kialakult energiaválság, és emiatt Európában infláció és áremelkedés van mindenhol. E kapcsán megemlíti, hogy Oroszországot is érinti az infláció, de Oroszországnak a szankciók alternatív lehetőségek és opciók nyílnak meg előttük.

„Ami az orosz olajat, gázt és szenet illeti, növelni tudjuk majd a hazai piacon a felhasználásukat, ösztönözni tudjuk a nyersanyagok feldolgozását, valamit növelni tudjuk a világ más régióiba az energiaexportot, ahol valóban szükség van rájuk” – véli az orosz elnök.

Ugyan Európa nagyon kitett az orosz energiaiparnak, azonban az ukrajnai háború miatt nem szűnt meg teljesen a kereskedelem az Európai Unió tagállamai és Oroszország között, bár április 1-e óta Oroszország rubelben kéri a kifizetéseket, amit a legtöbb ország szerződésszegésre hivatkozva elutasít – Magyarország viszont nem.

Emiatt egyébként az Európai Unióban már régóta foglalkoznak azzal, hogyan lehetne leválni az orosz gázfüggőségről: április 8-án össze is ült az Európai Bizottság az EU-tagállamok képviselőivel, milyen formában tudnák fokozatosan felszámolni az orosz gáztól való függőséget – ezzel kapcsolatosan egyébként a Bizottság már március 23-án bemutatott egy javaslatot, aminek célja, hogy 2030-nál jóval hamarabb megszüntessék az orosz energiától való függőségüket, amit elsősorban az amerikai palagázzal, illetve hidrogénnel váltanák fel.

Hiába Putyin optimizmusa, a valóság kicsit összetettebb

Korábban egyébként a háborúban közvetetten, néhány forrás szerint közvetlenül résztvevő Belarusz diktátora, Aljakszander Lukasenka is arról beszélt Putyinnak, amikor március 11-én azt fejtegette a Kremlben orosz kollégájának,

hogy Belarusz és Oroszország már megszokta a szankciókat még a szovjet időkből, és valójában ez egy lehetőség a két ország számára,

amik ha összefognak az Eurázsiai Gazdasági Unióval, akkor „egy hónap alatt elfelejtjük, hogy voltak ezek a szankciók”, míg Putyin akkor úgy látta: itt a lehetőség, hogy Oroszország technológiai és gazdasági szuverenitását megerősítse.

Ugyanakkor az, hogy Oroszország vagy az Európai Unió járt rosszabbul, nem egyértelmű. A 2000 és 2011 között orosz pénzügyminiszteri posztot betöltő Alekszej Kudrin szerint – mivel a hivatalos számok idén tíz százalékos GDP-csökkenéssel számolnak –

az orosz gazdaság a Szovjetunió bukása óta legnagyobb recesszióját éli át.

A Reuters által megkérdezett szakértők március végén még úgy számoltak, legalább 7,4 százalékkal fog csökkeni idén az orosz GDP, míg

az infláció akár a 24 százalékot is elérheti,

ami a legnagyobb lenne az 1998-as orosz influenzának nevezett rubelválság óta.

Oroszország még február 24-én indította meg az invázióját Ukrajna ellen, aminek hivatalosan a célja Ukrajna „nácitalanítása”, illetve fegyvertelenítése lett volna, azonban a villámháborús tervek hamar elakadtak, így az ukrán kormány megbuktatására tett kísérlet is kudarcot vallott.

A hivatalos orosz tervek így átalakultak: most már a cél nem az ukrán kormány megbuktatása, hanem a Krím-félsziget összekötése a csak Oroszország által elismert szakadár népköztársaságokkal, majd a déli és keleti frontok egyesítésével egészen a Dnyeperig vonulnának, amivel kvázi megfeleznék a jelenleg ismert Ukrajnát.

De hogyan élik meg az oroszok a szankciókat? Megkérdeztünk egy moszkvait erről!

NYITÓKÉP: Kreml

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali korábbi főszerkesztő-helyettese

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek