Konzervatív és liberális oldalról is helyre tették Szlovákiában a parlament Magyarországgal riogató elnökét

Nem kell egy magyar politikus szavai mögé egyből revizionizmust képzelni.

Mint arról az Azonnali is beszámolt, Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a jobboldali-populista Sme rodina (Család Vagyunk) elnöke vasárnap egy televíziós vitaműsorban többször is fenyegetésként hivatkozott Magyarországra; azt mondta, Orbán és Putyin fel akarják parcellázni Szlovákiát.

Kollár kijelentésein a szlovákiai magyar politikusok nagy része felháborodott, de a szlovák nyilvánosságban sem maradtak visszhang nélkül.

Nem jelent egyből revizionizmust

Jozef Majchrák, a konzervatív Postoj lap főszerkesztő-helyettese véleménycikkben fejti ki, hogy bár a magyar miniszterelnök valóban megérdemli a kritikát az Ukrajnával szembeni pragmatikus és cinikus retorikája és politikája miatt,

de abból nem következik, hogy Orbán politikájának kulcsmotívuma a revizionizmus lenne.

Ez a retorika ugyanis Majchrák szerint a magyar belpolitikának szól: választási kampány volt, amiben Orbán spin doktorainak az ukrajnai konfliktusra is kellett reagálni, és sikerült a magyar miniszterelnököt a háborúból való kimaradás zálogának ábrázolniuk.

Nincs Putyinnal közös sötét terve Orbánnak

– írja Majchrák, és arra is felhívja a figyelmet, hogy Magyarország eddig megszavazta az összes Oroszországgal szembeni szankciót, ami pedig a tervezett keményebb szankciókkal szembeni szkepszist illeti, azzal Magyarország egyáltalán nincs egyedül az EU-ban.

A másik dolog, amit az újságíró szerint Kollár figyelmen kívül hagy, az a Magyarország és Ukrajna közötti hosszú ideje rossz kétoldalú viszony. Majchrák emlékeztet rá, hogy ezek akkor romlottak meg, amikor Ukrajna a kelet-ukrajnai konfliktus és a Krím elfoglalása miatt 2014-ben elfogadta az elsősorban az oroszokat célzó oktatási törvényt, ami kötelezővé tette az ukrán nyelvű oktatást, ez azonban a magyar kisebbséget is érintette. A szomszédos országok magyar kisebbségeinek védelme hagyományos agendája minden magyar kormánynak. Ha ezek néha zavarják is az érintett országokat,

revizionizmusnak nevezni ezeket „a saját hajánál fogva kihúzott” érv.

Ami pedig Orbán Szlovákiával kapcsolatos terveit illeti, Majchrák szerint fontos hangsúlyozni, hogy az elmúlt években sokkal kevesebb érzelem volt bennük, mint korábban,

és azt, hogy a korrekt viszonyban Magyarország is érdekelt, maga Orbán Viktor is több alkalommal demonstrálta,

legutóbb amikor a szlovák kritika nyomására visszalépett attól, hogy a magyar állam termőföldet vásároljon Szlovákiában.

„Magyarországnak megvannak a maga történelmi traumái, amik a szomszédaival való kapcsolataiban valamilyen módon mindig jelen lesznek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy maras politikus minden kijelentése vagy nézete mögött azonnal a határok megváltoztatásának törekvését kell látnunk”

– fogalmaz a Postoj főszerkesztő-helyettese. (A Postoj egyébként az a lap, aminek Orbán Viktor 2021 tavaszán terjedelmes interjút adott, felvázolva egy Szlovákiában is sokak számára szimpatikus Közép-Európa-víziót.)

Lehet, hogy nem igazán tájékozott

Grigorij Mesežnikov zsidó-orosz származású szlovák politológust az Új Szó kérdezte arról, mi lehetett Kollár szándéka ezekkel a kijelentésekkel.

Mesežnikov szerint Kollár két összeilleszthetetlen dolgot kapcsolt össze, amikor az Ukrajna elleni orosz agresszió kapcsán valamiféle magyar revízióról beszélt. A politológus úgy véli, a parlament elnöke egyszerre akarta kifejezni az Oroszország politikájával szembeni kritikáját és a Fidesz-KDNP újabb elsöprő választási győzelme miatti aggodalmát, viszont Mesežnikov szerint Magyarországot nem lehet abba a kategóriába rakni, mint a más országok területét megszálló Oroszországot.

„Az az elképzelés, hogy Orbán Viktor megállapodott volna Vlagyimir Putyinnal Szlovákia felparcellázásáról, egyszerűen téves”

– fogalmazott az Új Szónak a politológus.

Mesežnikov szerint azt is nehéz megmondani, hogy mi lehetett a szándéka Kollárak ezekkel a „toxikus” kijelentésekkel.

Elképzelhetőnek tartja, hogy egyszerűen arról van szó: a parlament elnöke nem igazán tájékozott Magyarország politikáját illetően.

Mesežnikov emlékeztet rá, hogy eddig Kollárt nem jellemezték a magyarellenes szólamok, kérdés, hogy a következő választási kampányban (2024-ben lesz parlamenti választás Szlovákiában) használni fogja-e a „magyar kártyát”.

A revízióval való riogatás a magyarellenes narratívának csak egy részét képezi; Mesežnikov szerint az is elképzelhető, hogy Kollár azzal, hogy világosan elítélte az orosz agressziót,

elbizonytalanította a saját választóinak egy részét, és ezt akarta Orbánnak kompenzálni.

Ezek a kijelentések Mesežnikov szerint sincsenek jó hatással a szlovák–magyar viszonyra.

Pontosan tudja, mit beszél

Szalay Zoltán, a Denník N magyar újságírója szerint azonban Kollár

nagyon jól tudja, hogy Magyarország semmilyen katonai fenyegetést nem jelent Szlovákia számára, ahogy azt is, hogy nem is fontolgat senki komolyan revíziót,

ez már csak a két ország EU- és NATO-tagsága miatt is elképzelhetetlen. Az újságíró emlékeztet rá, hogy Kollár bevallottan a magáénak érzi a „nemzeti témákat”, nemzetiségi kérdésekben pedig a magyarokat nem nagyon kedvelő Anton Hrnko ad neki tanácsokat. (Hrnko a korábban ultranacionalista, majd mérsékeltebbé vált Szlovák Nemzeti Párt tagja, gyakran tett magyarellenes kijelentéseket.)

Szalay szerint Kollár ahelyett, hogy a közös pontokat keresné, épp

Orbán modellje szerint próbál a polarizációval és az érzelmek szításával választókat szerezni.

Ezzel Kollár feleslegesen ronthatja tovább ez egyébként is feszült viszonyt Pozsony és Budapest között, ráadásul párezer szavazat megszerzéséért olyan feszültséget generál, aminek egyébként a társadalomban semmi alapja nincs, és aláássa a szlovákok és a szlovákiai magyarok közötti kölcsönös bizalmat.

NYITÓKÉP: Boris Kollár magyar kollégájával, Kövér Lászlóval 2020 júniusában Budapesten. FORRÁS: A szlovák parlament oldala.