Cser-Palkovics András az Azonnalinak: Már most alulfinanszírozott az önkormányzati rendszer

Már most sem jutnak elég központi forráshoz az önkormányzatok és ez komoly problémákat okozhat majd a kisebb, vagy a jelentős helyi bevétellel nem rendelkező nagyobb települések működésében is – mondta az Azonnalinak adott interjújában Cser-Palkovics András. Székesfehérvár fideszes polgármesterével a választás tisztességéről, az elmaradt ellenzéki gratulációkról, a budapesti pártközpontokból érkező utasításokról, az orvosi ügyeleti rendszer központosításáról és arról is beszélgettünk, hogyan lehetne tisztított szennyvízzel helyre hozni a Velencei-tó állapotát.

Székesfehérváron Vargha Tamás, a Fidesz jelöltje a pártlistánál rosszabb eredménnyel (47,43 százalék) nyert mandátumot Székesfehérváron, míg Márton Roland, az egyesült ellenzék indulója a saját országos eredményüknél jobbal (41,81 százalék) kapott ki. A Mi Hazánk színeiben Végh Annamária 5,14 százalékkal zárt. Hogy értékeli az eredményeket?

Először is örülünk, hogy mindkét székesfehérvári kötődésű jelöltnek sikerült mandátumot nyernie egyéniben. (Fejér megye 2-es számú választókerülete a város északnyugati részét és a környékbeli településeket foglalja magában, itt Törő Gábor 56,1 százalékkal nyert – a szerk.) A Fejér megye 1-es körzet politikai értelemben mindig szoros volt. A 2-eshez Székesfehérváron családi házas övezetek tartoznak, ez hagyományosan inkább jobboldali választókörzet, hozta is az elvárható eredményt Törő Gábor.

Milyen volt a kampány helyben?

Leképezte az országos kampányt, hasonló elemekkel, hasonló kommunikációval. A személyes kampány hangulatát, amikor az emberekkel találkoztunk, sokkal pozitívabbnak éreztük, mint négy évvel ezelőtt.

Rólam köztudott, hogy szeretem megadni a tiszteletet a politikai ellenfeleinknek is,

és szeretném, ha ez lenne általában is jellemző, ebből a szempontból mindig van hiányérzetem, most is volt. A lényeg, hogy az emberek hoztak egy világos döntést, amit a győztesnek kellő alázattal kell fogadnia, a vesztesnek pedig illik a győztes számára gratulálni.

Mostantól közös felelősségünk van abban, hogy mindent megtegyünk a város fejlődéséért, ami tőlünk telik.

„A kommunisták mind szavaznak, legyünk ott mi is” – mondta az ellenzékre Orbán Viktor a választás napján, „Az olaj folyjon ne a vér” – kampányolt a Fidesz több politikusa is. Eléggé kilengett a demagógia-inga a kormánypárt részéről.

Ha az ellenfél miniszterelnök-jelöltje arról beszél, hogy a koalíciójukban egyszerre vannak jelen a kommunisták és a fasiszták, vagy arról, hogy a magyar fiataloknak a vér fontosabb mint az olaj…

Márki-Zay Péter szavait számos esetben egyszerűen kiforgatták. A „fasisztázása” például arról szólt, hogy amíg szerinte a Fideszben egymagában van meg a fasiszták, vagy a kommunisták képviselete is, addig az ellenzék egy széles pártszövetségben valósítja ezt meg...

Már elnézést, de a Fideszben nincsenek sem fasiszták, sem kommunisták! Karlendítéses botrányok sem nálunk voltak a kampányban. Ráadásul nem is lett ennek ott politikai következménye. Pontosabban mégis: választási eredménynek hívják. De ez legyen az ellenzék baja; amit fontosnak tartok, hogy helyi és országos szinten is lehetett és kellett eredményekről beszélni.

Miért „kellett”?

Mert meg kellett mutatni, hogy mihez képest nem akarunk hátra menni. Ez a megyei jogú városok esetében azt jelentette, hogy soha még ennyi fejlesztési forráshoz nem jutottak. Nálunk befejeződött például a múzeum felújítása, vagy folyik az új kórházi tömb, a multifunkcionális csarnok építése. De be kell valljam, az eredmények mellett egy picit az ellenzék is a kezünkre játszott.

Ezt hogy érti?

Úgy, hogy még az előválasztáson szerintem nem feltétlenül a legesélyesebb jelöltek nyertek, például itt helyben. Ráadásul a felek olyan mély sebeket okoztak egymásnak, amiket szerintem még a következő években sem fognak tudni feldolgozni.

Emlékszem, hogy felemelte a szavát, amikor Barlabás András, a Momentum helyi politikusa bejelentette, hogy visszalép.

Én azt hittem, az előválasztás arról szól, hogy a baloldali érzelmű székesfehérváriak maguk dönthessék el, kit szeretnének indítani a parlamenti választáson. Ehhez képest a Momentum fiatal jelöltje a médiából tudta meg, hogy a pártközpontokban eldöntötték a visszaléptetését. A másik indulóval szemben pedig olyan támadásokat indítottak, hogy én magam is csodálkoztam. Ezek a politikusok elvileg együtt szeretnének irányítani egy várost, sőt, egy országot. Ugyan hogy volnának erre képesek?

Földi Judit DK-s jelölt off-shore-ügyére gondol? Azért erről elég szépen megírta a Válaszonline, hogy valós és problémás ügy.

Ezt majd a bíróság eldönti, Ráczné Földi Judit perre vitte az ügyet. De számomra nem is ez a kérdés, hanem az, hogy az előválasztási kampányban így „lőtték ki” egymás jelöltjeit, miközben elvileg egy oldalon állnak? Egyébként is, akkor mire is volt jó az ellenzéki jelöltek által aláírt feddhetetlenségi nyilatkozat? De még egyszer: ilyen előválasztás után hogyan tudtak volna együttműködni az ellenzék tagjai a parlamentben és kormányon egy olyan korban, amikor óriási kihívások előtt állunk?!

Szerintem ez nagyon komolyan szerepet játszott abban, hogy április 3-án az emberek Fehérváron is óriási többséggel azt mondták, hogy összességében Orbán Viktor alkalmasabb az ország vezetésére.

Márton Rolanddal milyen a kapcsolata?

Mondhatni, régi harcosok vagyunk: hasonló pályát futottunk be. Hamar megkaptuk a lehetőséget, hogy ennek a szép városnak az önkormányzati képviselői lehessünk. Mindketten jogászok vagyunk, Pécsett végeztünk, régről ismerjük egymást.

A magyar politikai kultúra színvonalához képest korrekt a kapcsolatunk,

és 2018-ig kifejezetten jól együtt tudtunk működni, azóta ez a kapcsolat romlott. Én ezt sajnálom, és remélem, hogy lesz lehetőség a javítására, mert hiszek benne, hogy a helyi politika sokkal inkább a közös alapokról és célokról szól, mint különbözőségről. Ez a fő különbség az országos politikához képest.

Helyben a döntések 80-90 százalékát egyhangúlag hozzuk meg a közgyűlésben, ez a parlamentben elképzelhetetlen lenne. Jó volna, ha a közbeszéd stílusa is inkább ezt tükrözné helyben. De a 2019-es helyhatósági választások óta túlságosan bekerült a helyi politika az országos pártküzdelmekbe, és túlságosan a budapesti pártközpontok akarják meghatározni, hogy a lokális közbeszéd hogyan alakuljon. Ez nem jó.

Ezt a 80-90 százalékot évek óta mondja, még mindig sikerül tartani az arányt?

Igen. Még a kampányidőszakban is volt közgyűlésünk majdnem 30 napirendi ponttal, és még ott is tudtuk tartani. Érdemes megnézni, hogy a városon túlmutató, pártpolitikai vita még ezen a közgyűlésen sem volt. Ehhez kellünk mi is és az ellenzék is.

A Fideszre is érti, hogy a pártközpontok túlságosan beleszólnak a helyi politikába?

Igen, mindegyik oldalnak van ebben felelőssége. Még arányokban sem tennék különbséget, hanem összességében kérném a magyar politikai elitet, hogy hagyja a helyi politikát egészségesen működni, a lokális ügyeket megoldani. Ehhez kellenek az országos politikusok és a polgármester-kollégák is.

Ha az ellenzéki polgármesterek kritikát fogalmaznak meg a kormánnyal kapcsolatban, azt azzal tudják hitelesíteni, hogy a pozitív dolgokról, például egy-egy fontos fejlesztésről szintén beszámolnak, azért köszönetet nyilvánítanak.

Stabilan hozza a várost polgármesterként, Orbán Viktor tavaly a párt kongresszusán külön is megemlítette a Fidesz sikeres politikusai között: ebből a pozícióból tud nemet mondani a miniszterelnök vagy a pártközpont kérésének, ha úgy látja helyesnek?

2010 óta olyan kérést, melyre most utal, egyetlen egyszer sem kaptam sem Orbán Viktortól, sem a pártközponttól.

Nincsenek politikai kérések?

Nincsenek. Pontosabban egy van: legyen a Fidesz sikeres Székesfehérváron. Ez pedig szerintem teljesen legitim és érthető. Semmilyen egyéb, a városra vonatkozó kérést nem kaptam senkitől 2010 óta.

Amivel pedig nem értek egyet, azt meg nyíltan el szoktam mondani, és még ezért sem kaptam soha a fejemre.

Ezért én hiszek abban, hogy úgy lehet javítani az önkormányzati, sőt, akár az országos politika színvonalán, hogy egyszerűen, nyíltan, kétirányúan kell kommunikálniuk az érintetteknek. Ha kritizálni kell, kritizáljanak, de ha elismerni kell valamit, ismerjék el, hogy pozitívum is történt. Talán naivnak tűnök, de én még mindig hiszek ebben.

Ráadásul egy ekkora siker, mint amit most arattunk április 3-án, lehetőséget ad arra, hogy győztesként szerényen, munkával szolgáljuk meg a bizalmat, a vesztesnek meg először is arra, hogy gratuláljon. Ez ugyanis nekem még hiányzik az ellenzéktől, akár országosan, akár helyben nézzük (ami itt még soha nem fordult elő), de ez csak egy zárójeles megjegyzés…

Tehát Márton Roland sem gratulált még Vargha Tamásnak?

Én úgy tudom, ez eddig nem történt meg. Pedig ez azért is lenne fontos, hogy a közösség térjen vissza a helyi politizálás normális szintjére. Ha a politikusok maguktól sem várják ezt el, egymásnak nem adják meg a tiszteletet, nem fogadják el az emberek többségi véleményét, akkor hogy számíthatunk rá, hogy a Facebook-kommentelők is egy kicsit megengedőbbek legyenek egy másik politikai oldalhoz tartozóval? Pedig erre nagy szükség lenne.

Miközben maga a választás a demokrácia ünnepe, az odáig vezető út sajnos ritkán tesz jót egy közösségnek.

Így van ez országosan és itt, Székesfehérváron is.

A részvételre sem volt kérés egyébként? Kubatov Gábor pártigazgató sok – igaz kistelepülési – polgármestertől konkrét számok alapján várta el a mozgósítást április 3-án.

Felém ilyen sem volt, de természetesen tudom a dolgom, én is megtettem fideszes politikusként mindent, hogy Vargha Tamás és Törő Gábor megnyerje a választást.

A közmédia elfogultságát, a Fidesz erőforrásbeli fölényét, a plakátok számát, és még sorolhatnám a tényezőket: ezek alapján ki tudja jelenteni, hogy ez egy fair, tisztességes választás volt, ahol a két oldal egyenlő esélyekkel indult?

Soha nincs teljesen egyenlő esély, már csak a közhangulat mindig változó helyzete miatt sem, de állítom, hogy ez egy jogszerű és tisztességes választás volt. A közmédia kiegyensúlyozottságán szerintem érdemes változtatni, de ez mindig kétirányú feladat.

Aki azonban ezzel magyarázza a választás végeredményét, főleg annak mértékét, az becsapja magát.

Ha pedig Székesfehérvárt nézem, az erőforrásbeli különbséget furcsa felvetésnek érzem, mert Márton Rolandnak például sokszor annyi közterületi plakátja volt, mint Vargha Tamásnak. Vagy a helyi közmédiát nézve: ha a városi tévét nem hívják meg az ellenzék rendezvényeire, sajtótájékoztatóira, nem adnak nekik interjút, ha be sem mennek a stúdióba, akkor ki a felelős? A fenntartó önkormányzat, vagy az ellenzék, aki nem él a lehetőségekkel? Szerintem az utóbbi.

Ha Márton Roland sorozatban tartott volna sajtótájékoztatókat, amire a városi tévé nem megy el, ha soha nem hívták volna stúdióba, ez felvethető kérdés lenne. De ilyen nem volt. Az ellenkezőjére viszont számos példát tudnék én magam is mondani: Márton Roland 2010 óta sokkal többet szerepelhetett a városi tévében, mint én 2010 előtt.

Ezzel nem azt mondom, hogy akár helyi, akár országos szinten a közmédia ügyét ne lehetne az asztalra tenni,

de azt állítani, hogy az ellenzék közel egy milliós szavazatvesztését ez okozta, erős túlzás. Az országos közmédia védelmében pedig csak egy mondat: soha annyit lokális hírrel nem tudtunk bekerülni az országos közmédiába, mint az elmúlt években.

Nem önhöz tartozik, de ha már média, helyi média: a KESMA-lap Fejér Megyei Hírlapot hogy látja? A helyi, vagy országos ellenzék ott sem szólalhat meg, most az interjú előtt megnéztem, a Feol.hu-n éppen egy Szél Bernadetten kárörvendő videó-összeállítás volt az „ellenzékkel foglalkozás”.

Erre a KESMA és a Fejér Megyei Hírlap vezetője tudna válaszolni, de azért annyit hadd említsek meg, hogy 2010 előtt a Fidesz helyettes szóvivőjeként előbb jutottam be a TV2 vagy az RTL klub stúdiójába, mint a Fejér Megyei Hírlapba. De ezek nem szerencsés folyamatok, szerintem sem. Nem tudhatom, hogy az adott lapok keresik-e az ellenzéki politikusokat, vagy sem. Mert nem mindegy.

Helyben milyen tanulsága van még a Fideszre nézve a választásnak?

Például az, hogy

éppen azokban a szavazókörökben, ahol sok az új építésű társasház, nem szerepeltünk annyira jól, pedig ott lakik az a fiatal középosztály, amelyiknek rengeteg támogatást adunk kormányzati szinten.

Ez nyilván fölvet kérdéseket, mint az is, hogy vannak lakótelepi körzetek, ahol még soha nem szerepeltünk ilyen jól. Szintén érdekes kérdés, hogy – és ez igaz a Fideszre és az ellenzékre is – hogy a listás eredmények már nagyon erősen korreláltak az egyéniekhez.

Ez felvetheti azt is, hogy az egyes indulók személyisége már nem is számít annyira?

A mostani székesfehérvári szereplésünk egyébként nagyban megegyezik a 2018-ban elért eredményekkel, ami stabilitást is tükröz.

A Fidesz láthatóan a kistelepüléseken, az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegeknél, az idősebbek körében lett nagyon erős. Ez hosszabb távon milyen tanulsággal jár a párt vezetése számára?

A jómódú fehérvári városrészeket is következetesen hozta a Fidesz, a fiatalok között pedig rosszabbul álltunk 2021 őszén, mint ahogy szerepeltünk 2022. április 3-án.

Szeretne külön önkormányzati minisztériumot?

A miniszterelnök joga a kormány szerkezetének kialakítása, én sem szeretném, ha bárki bele akarna szólni, hogy én helyben milyen struktúrát alakítok ki. Nem is az a lényeg, hogy van-e ilyen minisztérium, vagy, hogy az ezzel foglalkozó államtitkárság melyik tárcához tartozik, hanem hogy az adott személy, aki a kormányban az önkormányzatokkal foglalkozik, kellően felkészült legyen és folyamatosan kapcsolatot tartson ezzel a világgal és a polgármesterekkel.

Mik lesznek a kiemelt kormányzati feladatok az önkormányzatok tekintetében?

Én összeállítottam erről egy javaslatcsomagot, listát, amit eljuttatok majd annak, aki az új kormányban illetékes lesz. Most csak két kiemelt témát említenék: a digitalizáció és a környezetvédelem, fenntarthatóság. Mindkettőre igaz, hogy globálisan érdemes gondolkozni, de lokálisan cselekedni.

A szolidaritási hozzájárulás Fehérvárnak, Győrnek, vagy éppen Budapestnek nagyon érzékeny kérdés, ezt mindenképpen asztalra kell tenni.

Nem a szolidaritás szükségességét vitatom (nekünk külön szolidaritási alapunk van a környező települések számára), hanem a mértékét tartom túlzónak. Az agglomerációs gondolkozás szintén fontos, ne csak egy-egy településben gondolkozzunk, hanem Budapest, Győr, Debrecen vagy éppen Székesfehérár agglomerációjának tekintetében alkossunk stratégiát. Utóbbira például remek kiindulási pont lenne a szolidaritási hozzájárulás. Ja, és a hatósági jogkörben is korrigálnék.

Hogyan?

Úgy, hogy

az építési hatósági eljárásokat visszaadnám az önkormányzatoknak.

Nem jó irány, hogy nem dönthetünk ezekben az ügyekben. Mint ahogy az sem jó irány, hogy ma úgy lehet nagyobb társasházakat építeni, hogy az előírás lakásonként egy parkolóhely. Egy száz négyzetméteres lakásokat kínáló társasház esetében bárki beláthatja, hogy az irreálisan kevés. A többi autó hol parkol majd? A környező utcákban?

A kormány könnyen hozzányúlhat a kétharmados önkormányzati törvényhez. Ezeken túl mit változtatna?

Szerintem az önkormányzatok bőven képesek lennének a jelenleginél több feladatot ellátni. Az állam esetében sokszor nem is tudatosul, hogy egy adott feladatot valójában az önkormányzatok hajtanak végre. Például a választások lebonyolítása a legjobb példa: a kormányhivatalok nem voltak nyitva vasárnap, míg a kollégáim hétfőn reggel hét órakor végeztek a választási feladatokkal.

De az Ukrajnából menekülők ügyében is az önkormányzatok tudtak elsőre reagálni,

mert nekünk vannak olyan erőforrásaink, intézményeink, szakembereink, amiket gyorsan és rugalmasan meg tudtunk szervezni ellátási, szállásolási kérdéseket.

Az államnak adna át feladatot?

Az orvosi ügyeleti rendszer kérdése joggal felvethető. Sok esetben nem egy település, hanem egy térség ellátásáért felelnek, ez alapján az Országos Mentőszolgálatnál, vagy az államnál általában jobb helye lehetne ennek az ellátási formának. Előbbire is van pilot program Debrecenben.

A vízközművek kérdése szintén felmerül, itt a legfontosabb, hogy közösségi tulajdonban legyenek a közszolgáltatók.

Arról kell tárgyalni, hogy állami, vagy önkormányzati kézben legyenek az ágazati cégek, a mai energiabizonytalansági helyzetben különösen. Akármit választunk, fontos lenne egy kiszámítható jövőkép a finanszírozásban.

Az iparűzési adó eltörlésének ötletére gondol?

Iparűzési adó nélkül az önkormányzati rendszer fenntarthatatlan. Aki ennek eltörlését, általános megfelezését felveti, nincs tisztában a szektor működésével. Mi még a kötelező feladataink ellátására is fordítunk ebből, meg persze olyan önként vállalt feladatokra, mint a Vörösmarty Színház fenntartása. Önkéntes feladat ugyan, de el tudja bárki képzelni Székesfehérvárt a Vörösmarty Színház nélkül?

A finanszírozás megfelelő?

Szerintem alulfinanszírozás jelentkezik a rendszerben már most és ez a jövőben, ha nincs változás, egyre több önkormányzatnál fog a működésben gondokat okozni. A kisebb települések, vagy akár a kisebb bevétellel bíró nagyvárosok

a működés tekintetében egyre nagyobb problémákkal fognak szembesülni, ha a finanszírozáson nem tudunk változtatni.

Erre már van jó példa, hiszen a bérminimum, vagy a minimálbér emelésének többletterheit nagy arányban finanszírozta az állam az önkormányzatok számára.

Ehhez képest viszont források valószínűleg szűkülni fognak, hiszen a kormány is gazdasági válsággal számol.

Ebben tudna segíteni a szolidaritási hozzájárulás áttekintése. Csökkentse az állam a nagy településekről érkező források mértékét. Ha a felét kell csak befizetnem a központi költségvetésbe, akkor a másik felét tudom helyben fejlesztésre, finanszírozásra használni.

De akkor a be nem fizetett fél hiányzik majd a központi költségvetésből.

De én ma nem látom, hogy a központi költségvetésből az oda általunk befizetett pénzek mely önkormányzatokhoz, mire érkeznek meg.

Van információja arról, hogy a kormány hozzá akar nyúlni az önkormányzati törvényhez?

Nincs. De ha olyan jogalkotási tervek készülnek majd, amik érintik a településemet, a jövőben is nyilvánosan fogalmazom meg a véleményemet.

Mi a helyzet a Velencei-tóval, hogy akarja javítani az állapotát a kormány?

Mi letettünk az asztalra egy szakmai javaslatot a saját vízmérnök szakembereinkkel. Ennek alapja a tisztított szennyvíz juttatása a tóba. Mi ezt itt Székesfehérváron a kétszáz hektáros Sóstónál már kipróbáltuk, fényesen bevált, bárki megnézheti, gyönyörű természetvédelmi területet kreáltunk, két tavat mentettünk meg a kiszáradástól.

Lenne elég tisztított szennyvíz ahhoz is, hogy a Velencei tavon is segítsünk.

Ezen kívül a csóri vízbázis is használható lenne: ez egy szabadon felhasználható, ivóvíz minőséget adó vízbázis, amit ha be tudnánk táplálni a székesfehéárvári ivóvíz rendszerbe, pótolhatná a kincsesbányai vizet, amit felhasználhatnánk a Velencei tóhoz.

Kisebb léptékű, de helyben fontos kérdés, igazi polgármesternek való: az idefelé jövet a Prohászka Ottokár úton sétáltam végig, éppen újítják fel, de a helyben lakók dühösek, mert szerintük csúszásban van az egyébként kormányközeli cég (Swietelsky) által végzett munka, valaki már ki is plakátolta több lépcsőház kapujára, hogy december 27-ére kellett volna elkészülni vele, de máig nincs kész. Mikor végeznek vele?

Április 8. volt a határidő, a közgyűlési döntést is meg lehet nézni tavaly őszről. A felújítás bejelentésekor jeleztük, hogy hét hónap lesz a teljes kivitelezés. A régi közműveket, az azbeszt vízcsöveket cseréltük ki december végéig, és az útburkolat cseréjét az időjárástól függően ígértük tavaszra befejezni. Pár napos csúszás valóban van, emiatt türelmet és megértést kérek. De örülök, hogy saját forrásból megvalósult ez a fejlesztés.

NYITÓKÉP: Székesfehérvári önkormányzat