Egymásnak ugrottak a felvidéki egységpárt erős emberei, nem teljesen világos, hogy miért

Közeleg a párt első megmérettetése, az önkormányzati választás, de a politikusok nem bírnak megegyezni néhány polgármester személyében.

„Igazából nincs gond a közös magyar pártban, de van egy valaki, aki nem igazán szeretné a Szövetség sikerét. (...) Igen, Berényi Józsefnek hívják és mivel már hónapok óta leblokkolt mindent, sajnálom, máshogy nem megy, ki kell mondanunk…”

– mondta Nagy József, a Szövetség elnökségi tagja, az egyik elődpárt, az Összefogás korábbi alelnöke.

„Ezért a helyzetért pedig több hete Berényi József a felelős.”

– fogalmazott Rigó Konrád, a Szövetség elnökségi tagja, a másik elődpárt, a Most-Híd platformjának elnöke.

„A hidasok egyik életcélja, hogy kicsináljanak engem, de ez nem fog sikerülni.”

– véli Berényi József, a Szövetség elnökségi tagja, a harmadik elődpárt, az MKP platformjának elnöke.

A kezdet is nehéz volt

Már a Szövetség létrehozása sem volt döccenőmentes: miután a 2020-as választáson egyik magyar vagy magyar vonatkozású párt sem jutott be a szlovák parlamentbe, a három legjelentősebb egy új párt létrehozásáról kezdett tárgyalni:

• a legnagyobb magyar párt az MKP, ami 1998 és 2006 között tagja volt a Szlovákiát az EU-ba és a NATO-ba vezető kormányoknak;
• a belőle kivált, 2010 és 2020 között a parlamentben, 2010 és 2012, valamint 2016 és 2020 között a kormány tagjaként politizáló szlovák-magyar vegyespárt, a Most-Híd;
• és a 2020-as választás megelőzően az eleve az együttműködés előmozdításának szándékával létrejött Összefogás, amit a civil életben aktív, de leginkább az MKP-hoz közeli fiatalabb politikusok alapítottak.

A szándéknyilatkozattól az új párt létrehozásáig több mint egy év telt el; a tárgyalások amiatt húzódtak és akadtak el többször is, mert a pártok nem tudtak megegyezni azon, hogy mekkora legyen a súlyuk az új párton belül.

Nem sokkal a Szövetség megalakulása után pedig már amiatt voltak kívülről látható feszültségek, hogy a párton belül platformonként tovább élő elődpártok hogyan viszonyuljanak a magyarországi belpolitikához: az MKP hagyományosan a Fidesz partnere, az MKP-val éveken keresztül súlyos konfliktusban lévő Most-Híd viszont gyakran bírálta a magyar kormányt és a Fideszt, az Összefogás pedig igyekezett magát távol tartani a magyarországi belpolitikától, de több politikusa is olyan szervezetekben tölt be vezető tisztséget, amik Magyarországról is kapnak forrásokat, és a korábbiakhoz képest ők is egyre gyakrabban álltak ki a magyar kormány mellett.

A most láthatóvá vált belső konfliktusnak azonban mindehhez nincs ehhez köze.

A szereplők

Nagy József korábban a Híd politikusa volt, a vegyespárt színeiben 2010 és 2012 között államtitkár, majd környezetvédelmi miniszter, 2014 és 2019 között pedig a párt európai parlamenti képviselője volt. 2019-ben otthagyta a Hidat és belépett az Összefogásba.

Bár a hidas politikusok továbbra is távolságtartóak a Fidesszel szemben, Nagy József nem vitte magával ezt az attitűdöt: már az Orbán-kormány gyermekvédelmi törvénye mellett is kiállt, az április harmadikai választás előtt kinyilvánította, hogy a Fidesz győzelmében bízik, ennek megtörténte után pedig gratulált is Orbán Viktornak és a Fidesz-KDNP-nek.

Berényi József az MKP egyik legbefolyásosabb politikusa, 2010 és 2016 között a párt elnöke volt, jelenleg pedig Nagyszombat megye egyik alelnöke. Már korábban remek kapcsolatot épített ki a Nagyszombatban lakó Igor Matovičcsal, aki miután miniszterelnök lett, Berényi segítségével szervezte meg Trianon századik évfordulójára azt a megemlékezést, amin elnézést kért a magyaroktól az őket ért sérelmek miatt.

Berényi MKP-s politikusként magától értetődően elkötelezett híve a Fidesznek, ezt több alkalommal is kinyilvánította, a választási győzelmet pedig egy Orbán Viktorral közös fotóval üdvözölte a Facebookon.

Rigó Konrád a Most-Híd platformjának elnöke, ő korábban is bírálta, hogy a Szövetség MKP-s és összefogásos politikusai fideszes rendezvényeken vesznek részt. Bár az ő idézett kijelentésére reagálta Berényi azt, hogy a hidasok életcélja, hogy kicsinálják őt,

jelenleg inkább Berényi és Nagy József között van vita,

a feszültségek mögött tehát nem a magyarországi belpolitikához való viszony eddig leginkább szem előtt lévő törésvonala húzódik meg.

Az ügy

2022 őszén önkormányzati választás lesz Szlovákiában.

Ez lesz az első alkalom, hogy a Szövetség megméretteti magát.

Bár az önkormányzati választást sokkal kisebb figyelem övezi, alacsonyabb rajta a részvétel, és a nem feltétlenül vonhatók le belőle következtetések a parlamenti választásra vonatkozóan, ha az önkormányzati választáson jól szerepelnének a Szövetség jelöltjei, az magabiztosságot adhat a pártnak, a választók szemében is javíthat a megítélésén,

és sokat lendíthet azon, hogy a Szövetség hogyan fut majd neki a következő, 2024-es parlamenti választásnak.

Az önkormányzati választás októberben lesz, április elején azonban a Szövetségen belül még nincs egyezség arról, hogy a párt kiket indít a polgármesteri székekért. Egy körülbelül 250 fős listáról van szó, amin többnyire MKP-s és hidas polgármesterek szerepelnek, valamint néhány olyan polgármester, akiket az Összefogás győzött meg, hogy a következő választáson a Szövetség színeiben induljanak.

A listát a Szövetség vezetőségének kellene jóváhagynia, ez azonban még nem történt meg, az Új Szó összefoglalója szerint

az Összefogás és a Híd platformja azt állítja, a jóváhagyást Berényi akadályozza „obstrukciókkal”.

Berényi viszont azt állítja, hogy az Összefogás úgy rakott fel polgármestereket a listára, hogy azok valójában nem akarnak a Szövetség támogatásával indulni, ráadásul neki a 250 jelöltből csak hárommal van problémája és róluk, illetve erről az ügyről tárgyalni szeretne, de szerinte Nagy ragaszkodott hozzá, hogy a teljes listát hagyják jóvá.

De miért?

Az okok nem világosak. Kovács Balázs felvidéki publicista arra emlékeztette az Azonnalit, hogy

Berényi József már korábban is olyan nyilatkozatokat tett, amik arra utaltak: szerinte a Szövetségen belül fel kell számolni a platformokat.

Ezzel az MKP fölénye megkérdőjelezhetetlen lenne az egységpártban, a döntéshozatal pedig dinamikusabb lenne, a platformok megszűnése ugyanis a belső egyeztetési mechanizmusokat is kiiktatná.

Ebben Kovács szerint lenne is logika, ha az MKP tudna valamiféle markáns vízióval szolgálni, de ilyesmi nem látszik.

A másik két platformnak pedig a még szorosabb összeolvadás nem lenne az ínyére, ők azzal tudnak érvelni, hogy nem fognak a magyarok automatikusan a Szövetségre szavazni, ha nem látja benne mindenki a maga jelöltjét. Kovács szerint a magyarországi ellenzéki együttműködés leszereplése is ezt igazolta vissza.

Míg azonban Berényi szándéka az MKP dominanciájának megerősítése lehet, addig a másik két platform azzal vádolja őt, hogy pont a pártegyesítés befejezését akadályozza.

Mert ugyan a Szövetség már ősszel létrejött, a három párt korábbi regionális struktúráit még nem sikerült összefésülni.

Ki akadályozza az egységet?

Még mielőtt Nagy József megnevezte volna Berényit mint kerékkötőt, az Összefogás platformja egy demonstratív nyilatkozatot tett közzé, ami arról szólt, hogy amíg a pártvezetés nem tud megegyezni, addig a legnagyobb magyar járásban, a dunaszerdahelyiben a három párt járási szervezete

megtette „a befejező lépést a Szövetség regionális pártegyesítésében”.

A dunaszerdahelyi járásban nemcsak a Szövetség járási szervezetének összetételéről sikerült megállapodni, hanem az önkormányzati választáson a járás egyes településein elindítandó polgármesterek személyéről és arról is, hogy a három platform milyen arányban indítson a járásból jelölteket a megyei közgyűlésbe. Mindez azért is fontos, mert a közlemény szerint több jelenlegi polgáresmter is a bizonytalanság tántorított el attól, hogy ősszel a Szövetség színeiben induljanak, közben pedig a szlovák pártok már a jelöltjeiket is ismertették.

Berényi József szerint azonban a Szövetség minden további nélkül jóvá tudná hagyni azon körülbelül 240 polgármester jelölését, akikről nincs vita, és elég lenne a fennmaradt néhány személyről külön tárgyalni. Szerinte az az obstrukció, hogy Nagy József nemcsak az egyes polgármesterek jelölését akarja jóváhagyni, hanem a teljes listát egészben is.

Berényi szerint tehát alapvetően egy technikai kérdésen vitáznak, amit egyáltalán nem kellett volna a nyilvánosság elé vinni,

és tárgyalással minden további nélkül meg lehetett volna egyezni a vitás jelöltekről. A politikus a ma7-nek adott pénteki interjújában egyébként óvatosan arra utalt, hogy ez az egész összefüggésben lehet azzal, kit jelöl a Szövetség Nagyszombat megye elnökének (pontosabban azt mondta, bízik benne, hogy nem ez az oka), azt azonban nem árulta el, hogy neki – Nagyszombat megye egyik jelenlegi alelnökeként – van-e ilyen ambíciója.

Berényi szerint egyébként húsvétig rendeződni fognak a vitás kérdések, a Szövetség elnöksége kedden ül össze újra, hogy tárgyaljon a jelöltekről.

NYITÓKÉP: Nagy József / FB, Szövetség – MKP Platform / FB