Egymásnak ugrottak a felvidéki egységpárt erős emberei, nem teljesen világos, hogy miért

Szerző: Renczes Ágoston
2022.04.11. 17:07

Közeleg a párt első megmérettetése, az önkormányzati választás, de a politikusok nem bírnak megegyezni néhány polgármester személyében.

Egymásnak ugrottak a felvidéki egységpárt erős emberei, nem teljesen világos, hogy miért
„Igazából nincs gond a közös magyar pártban, de van egy valaki, aki nem igazán szeretné a Szövetség sikerét. (...) Igen, Berényi Józsefnek hívják és mivel már hónapok óta leblokkolt mindent, sajnálom, máshogy nem megy, ki kell mondanunk…”

mondta Nagy József, a Szövetség elnökségi tagja, az egyik elődpárt, az Összefogás korábbi alelnöke.

„Ezért a helyzetért pedig több hete Berényi József a felelős.”

fogalmazott Rigó Konrád, a Szövetség elnökségi tagja, a másik elődpárt, a Most-Híd platformjának elnöke.

„A hidasok egyik életcélja, hogy kicsináljanak engem, de ez nem fog sikerülni.”

véli Berényi József, a Szövetség elnökségi tagja, a harmadik elődpárt, az MKP platformjának elnöke.

A kezdet is nehéz volt

Már a Szövetség létrehozása sem volt döccenőmentes: miután a 2020-as választáson egyik magyar vagy magyar vonatkozású párt sem jutott be a szlovák parlamentbe, a három legjelentősebb egy új párt létrehozásáról kezdett tárgyalni:

  • a legnagyobb magyar párt az MKP, ami 1998 és 2006 között tagja volt a Szlovákiát az EU-ba és a NATO-ba vezető kormányoknak;
  • a belőle kivált, 2010 és 2020 között a parlamentben, 2010 és 2012, valamint 2016 és 2020 között a kormány tagjaként politizáló szlovák-magyar vegyespárt, a Most-Híd;
  • és a 2020-as választás megelőzően az eleve az együttműködés előmozdításának szándékával létrejött Összefogás, amit a civil életben aktív, de leginkább az MKP-hoz közeli fiatalabb politikusok alapítottak.

A szándéknyilatkozattól az új párt létrehozásáig több mint egy év telt el; a tárgyalások amiatt húzódtak és akadtak el többször is, mert a pártok nem tudtak megegyezni azon, hogy mekkora legyen a súlyuk az új párton belül.

Nem sokkal a Szövetség megalakulása után pedig már amiatt voltak kívülről látható feszültségek, hogy a párton belül platformonként tovább élő elődpártok hogyan viszonyuljanak a magyarországi belpolitikához: az MKP hagyományosan a Fidesz partnere, az MKP-val éveken keresztül súlyos konfliktusban lévő Most-Híd viszont gyakran bírálta a magyar kormányt és a Fideszt, az Összefogás pedig igyekezett magát távol tartani a magyarországi belpolitikától, de több politikusa is olyan szervezetekben tölt be vezető tisztséget, amik Magyarországról is kapnak forrásokat, és a korábbiakhoz képest ők is egyre gyakrabban álltak ki a magyar kormány mellett.

A most láthatóvá vált belső konfliktusnak azonban mindehhez nincs ehhez köze.

A szereplők

Nagy József korábban a Híd politikusa volt, a vegyespárt színeiben 2010 és 2012 között államtitkár, majd környezetvédelmi miniszter, 2014 és 2019 között pedig a párt európai parlamenti képviselője volt. 2019-ben otthagyta a Hidat és belépett az Összefogásba.

Bár a hidas politikusok továbbra is távolságtartóak a Fidesszel szemben, Nagy József nem vitte magával ezt az attitűdöt: már az Orbán-kormány gyermekvédelmi törvénye mellett is kiállt, az április harmadikai választás előtt kinyilvánította, hogy a Fidesz győzelmében bízik, ennek megtörténte után pedig gratulált is Orbán Viktornak és a Fidesz-KDNP-nek.

Fotó: Nagy József / Facebook

Berényi József az MKP egyik legbefolyásosabb politikusa, 2010 és 2016 között a párt elnöke volt, jelenleg pedig Nagyszombat megye egyik alelnöke. Már korábban remek kapcsolatot épített ki a Nagyszombatban lakó Igor Matovičcsal, aki miután miniszterelnök lett, Berényi segítségével szervezte meg Trianon századik évfordulójára azt a megemlékezést, amin elnézést kért a magyaroktól az őket ért sérelmek miatt.

Berényi MKP-s politikusként magától értetődően elkötelezett híve a Fidesznek, ezt több alkalommal is kinyilvánította, a választási győzelmet pedig egy Orbán Viktorral közös fotóval üdvözölte a Facebookon.

Fotó: Berényi József / Facebook

Rigó Konrád a Most-Híd platformjának elnöke, ő korábban is bírálta, hogy a Szövetség MKP-s és összefogásos politikusai fideszes rendezvényeken vesznek részt. Bár az ő idézett kijelentésére reagálta Berényi azt, hogy a hidasok életcélja, hogy kicsinálják őt,

jelenleg inkább Berényi és Nagy József között van vita,

a feszültségek mögött tehát nem a magyarországi belpolitikához való viszony eddig leginkább szem előtt lévő törésvonala húzódik meg.

Fotó: Rigó Konrád / Facebook

Az ügy

2022 őszén önkormányzati választás lesz Szlovákiában.

Ez lesz az első alkalom, hogy a Szövetség megméretteti magát.

Bár az önkormányzati választást sokkal kisebb figyelem övezi, alacsonyabb rajta a részvétel, és a nem feltétlenül vonhatók le belőle következtetések a parlamenti választásra vonatkozóan, ha az önkormányzati választáson jól szerepelnének a Szövetség jelöltjei, az magabiztosságot adhat a pártnak, a választók szemében is javíthat a megítélésén,

és sokat lendíthet azon, hogy a Szövetség hogyan fut majd neki a következő, 2024-es parlamenti választásnak.

Az önkormányzati választás októberben lesz, április elején azonban a Szövetségen belül még nincs egyezség arról, hogy a párt kiket indít a polgármesteri székekért. Egy körülbelül 250 fős listáról van szó, amin többnyire MKP-s és hidas polgármesterek szerepelnek, valamint néhány olyan polgármester, akiket az Összefogás győzött meg, hogy a következő választáson a Szövetség színeiben induljanak.

A listát a Szövetség vezetőségének kellene jóváhagynia, ez azonban még nem történt meg, az Új Szó összefoglalója szerint

az Összefogás és a Híd platformja azt állítja, a jóváhagyást Berényi akadályozza „obstrukciókkal”.

Berényi viszont azt állítja, hogy az Összefogás úgy rakott fel polgármestereket a listára, hogy azok valójában nem akarnak a Szövetség támogatásával indulni, ráadásul neki a 250 jelöltből csak hárommal van problémája és róluk, illetve erről az ügyről tárgyalni szeretne, de szerinte Nagy ragaszkodott hozzá, hogy a teljes listát hagyják jóvá.

De miért?

Az okok nem világosak. Kovács Balázs felvidéki publicista arra emlékeztette az Azonnalit, hogy

Berényi József már korábban is olyan nyilatkozatokat tett, amik arra utaltak: szerinte a Szövetségen belül fel kell számolni a platformokat.

Ezzel az MKP fölénye megkérdőjelezhetetlen lenne az egységpártban, a döntéshozatal pedig dinamikusabb lenne, a platformok megszűnése ugyanis a belső egyeztetési mechanizmusokat is kiiktatná.

Ebben Kovács szerint lenne is logika, ha az MKP tudna valamiféle markáns vízióval szolgálni, de ilyesmi nem látszik.

A másik két platformnak pedig a még szorosabb összeolvadás nem lenne az ínyére, ők azzal tudnak érvelni, hogy nem fognak a magyarok automatikusan a Szövetségre szavazni, ha nem látja benne mindenki a maga jelöltjét. Kovács szerint a magyarországi ellenzéki együttműködés leszereplése is ezt igazolta vissza.

Míg azonban Berényi szándéka az MKP dominanciájának megerősítése lehet, addig a másik két platform azzal vádolja őt, hogy pont a pártegyesítés befejezését akadályozza.

Mert ugyan a Szövetség már ősszel létrejött, a három párt korábbi regionális struktúráit még nem sikerült összefésülni.

A Szövetség megalakulásakor a három korábbi párt elnökei: Sólymos László (Most-Híd), Forró Krisztián (MKP) és Mózes Szabolcs (Összefogás).

A Szövetség megalakulásakor a három korábbi párt elnökei: Sólymos László (Most-Híd), Forró Krisztián (MKP) és Mózes Szabolcs (Összefogás).

Fotó: Szövetség / Facebook

Ki akadályozza az egységet?

Még mielőtt Nagy József megnevezte volna Berényit mint kerékkötőt, az Összefogás platformja egy demonstratív nyilatkozatot tett közzé, ami arról szólt, hogy amíg a pártvezetés nem tud megegyezni, addig a legnagyobb magyar járásban, a dunaszerdahelyiben a három párt járási szervezete

megtette „a befejező lépést a Szövetség regionális pártegyesítésében”.

A dunaszerdahelyi járásban nemcsak a Szövetség járási szervezetének összetételéről sikerült megállapodni, hanem az önkormányzati választáson a járás egyes településein elindítandó polgármesterek személyéről és arról is, hogy a három platform milyen arányban indítson a járásból jelölteket a megyei közgyűlésbe. Mindez azért is fontos, mert a közlemény szerint több jelenlegi polgáresmter is a bizonytalanság tántorított el attól, hogy ősszel a Szövetség színeiben induljanak, közben pedig a szlovák pártok már a jelöltjeiket is ismertették.

Berényi József szerint azonban a Szövetség minden további nélkül jóvá tudná hagyni azon körülbelül 240 polgármester jelölését, akikről nincs vita, és elég lenne a fennmaradt néhány személyről külön tárgyalni. Szerinte az az obstrukció, hogy Nagy József nemcsak az egyes polgármesterek jelölését akarja jóváhagyni, hanem a teljes listát egészben is.

Berényi szerint tehát alapvetően egy technikai kérdésen vitáznak, amit egyáltalán nem kellett volna a nyilvánosság elé vinni,

és tárgyalással minden további nélkül meg lehetett volna egyezni a vitás jelöltekről. A politikus a ma7-nek adott pénteki interjújában egyébként óvatosan arra utalt, hogy ez az egész összefüggésben lehet azzal, kit jelöl a Szövetség Nagyszombat megye elnökének (pontosabban azt mondta, bízik benne, hogy nem ez az oka), azt azonban nem árulta el, hogy neki – Nagyszombat megye egyik jelenlegi alelnökeként – van-e ilyen ambíciója.

Berényi szerint egyébként húsvétig rendeződni fognak a vitás kérdések, a Szövetség elnöksége kedden ül össze újra, hogy tárgyaljon a jelöltekről.

NYITÓKÉP: Nagy József / FB, Szövetség – MKP Platform / FB

Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali egykori újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek