Az orosz külügyminiszter szerint a háború célja, hogy megtörjék Amerika és Nyugat hegemóniáját

De emellett Ukrajna nácitalanítását is megemlítette célként.

Hétfőn interjút adott Szergej Lavrov, az Orosz Föderáció külügyminisztere, amiről a TASS orosz hírügynökség számolt be.

Az interjúban a külügyminiszter elárulta, mi is a valódi célja az általa csak különleges katonai hadműveletnek nevezett ukrajnai inváziónak: méghozzá az, hogy

véget vessenek „az Egyesült Államok és más nyugati államok korlátlan terjeszkedésének a nemzetközi színtéren”.

Lavrov egy kis whataboutism-mal érvelve azt hozta fel, hogy ezt a világrendet szerinte nemzetközi jog megsértésével építették ki a nyugati országok. 

„El lehet ismerni Koszovó függetlenségét népszavaás nélkül, de lehetetlen elismerni a Krím-félsziget függetlenségét, amelyet népszavazás után hirdettek ki, amelyet objektív külföldi képviselők, a külföldi nyilvánosság tagjainak százai figyeltek meg”

– fogalmazott Lavrov, ugyanakkor arra nem tért ki, hogy a Krím hovatartozásáról szóló népszavazást a Krím orosz annektálása előzte meg, és a népszavazást a legtöbb nyugati ország nem is tartja legálisnak – többek között az EBESZ amiatt nem is küldött oda megfigyelőket, hiszen nem az ukrán, hanem az orosz alkotmány alapján rendezték meg a népszavazást, miközben Krím 1954-től Ukrajna része, ahol széles autonómiát élvezett. 

Ezután rátért Amerikára, ami szerinte Irakba egy „nemzetbiztonsági veszélyt” képzelt, mielőtt lerohanta, majd „amikor lebombázták és nem találtak semmilyen veszélyt, még csak bocsánatot sem kértek” – sorolta Lavrov, majd továbbfűzve gondolatát amellett érvelt,

hogy ha Amerika megtámadhatta Irakot, akkor Oroszország is megtámadhatja Ukrajnát, 

mivel ott véleménye szerint „neonácik és ultraradikálisok nőnek közvetlenül a határainknál”, illetve megismételte azon korábbi orosz, eddig nem bizonyított vádakat, miszerint a Pentagon felügyelete alatt katonai célokra fejlesztenek Ukrajnában biológiai fegyvereket.

Lavrov emellett a hétfői napon arról is beszélt, hogy

szerinte nyugaton nehéz körülmények között élnek az orosz diplomaták, mivel szerinte terrortámadásokat terveznek az orosz diplomaták ellen,

ezért nem is ajánlják, hogy egyedül legyenek a városokban – bár eddig egyetlen ilyen eset történt, amikor Írországban a dublini orosz nagykövetség kapujába egy teherautóval hajtott egy férfi, ami miatt is kezdődött egy üzengetés az ír és az orosz külügy között – emiatt egyébként már több ír és orosz diplomatát is kiutasított a két ország a saját területéről.

Lavrov emellett kijelentette, Oroszország továbbra is a tárgyalás pártján áll.

Mint ismert, Oroszország február 24-én indította el teljeskörű offenzíváját Ukrajna ellen – hivatalosan Ukrajna „nácitalanítását”, illetve fegyvertelenítését tűzték ki célul, azonban a cél Ukrajna orosz érdekszférába való csatolása, illetve az ukrán kormány megbuktatása lehetett. Az orosz haditervek hamar elakadtak, és hetek óta már inkább állóháború alakult ki: északon az ukránok ellentámadásba kezdtek, míg Mariupolban csak nagyon lassan halad előre az orosz előrenyomulás,

miközben az oroszok már március eleje óta civilek által lakott területeket is bombáznak.

Azonban úgy tűnik, Oroszország más háborús bűncselekményeket is elkövet: például Mariupolban a Mariupol Színház elleni rakétatámadás során háromszáz civil vesztette életét, de az időközben ismét ukrán kézre került településeken tömeges kivégzések nyomait találták a helyszínre érkező ukrán katonák és újságírók.

A háború következményeként az ENSZ becslése szerint közel 12 millió ember életét veszélyezteti, akik közül négymillióan szomszédos országba menekültek.

NYITÓKÉP: Arctic Council Secretariat / Linnea Nordström (Flickr) (CC BY-ND 4.0)