Győzhet-e az ellenzéki összefogás egy autoriter rendszerben?

Nemcsak Magyarországon, hanem déli szomszédunknál, Szerbiában is választásokat tartanak április 3-án, ráadásul új parlament mellett elnököt és 12 helyen új önkormányzatot is választanak. Az esélyes egyértelműen Aleksandar Vučić és a Szerb Haladó Párt, de okozhatnak-e meglepetést a választásra összeálló ellenzéki szövetségek?

Utoljára 2020. június 21-én tartottak szavazást Szerbiában: akkor a Szerb Haladó Pártot és több kisebb pártot egybefogó pártszövetség győzött, miután a szavazatok több mint 60 százalékát szerezték meg, amivel abszolút többséget szereztek a szerb parlamentben. A 250 kiosztott mandátumból 188 járt nekik.

Így elsőre akár érthetetlennek is tűnik, hogy a viszonylag alacsony, mindösze 48,88 százalékos részvétel mellett tartott választás után miért akar két éven belül újabb parlamenti választást tartani a sokak szerint autoriter rendszert építő Aleksandar Vučić elnök. Azonban ennek oka, 

hogy a valódi ellenzéki pártok bojkottálták a 2020-as megmérettetést, így a Haladó Párt szatelittszervezetein kívül mindössze egy párt jutott be a parlamentbe, de később az az ellenzéki párt is nemes egyszerűséggel beolvadt a kormánypártokba.

Az egykori vizilabdázó Aleksandar Šapić belépett a Haladó Pártba, pártját, a Szerb Patrióta Pártot meg tagságostul, mindenestül egyszerűen átléptette Vučić pártjába.

A 2020-as választás már csak emiatt is botránynak számít, pedig Vučićék mindent megtettek, hogy a bojkott mellett egy valódi tétekkel bíró választásnak tűnjön az egész: a választások előtt pár héttel az öt százalékos bejutási küszöböt három százalékra csökkentették, hogy Vučićékon, illetve a vele koalícióban kormányzó Ivica Dačić vezette Szocialista Párton (SPS) és szövetségesein kívül mások, főleg kamu ellenzéki pártok is bejussanak.

Ez végül nem jött össze, és mivel Slobodan Milošević 2000-res bukása utáni választásokon 2020-ban volt a legalacsonyabb a választási részvétel, ezért az ellenzéki bojkott sikeresnek bizonyult.

A választások után kialakuló parlamentet körülbelül annyira lehetett komolyan venni, mint mondjuk a minszki vagy a moszkvai törvényhozást, ami Vučićnak kínos volt. 

EU-s közvetítéssel a tisztább választásokért 

A választások után sokáig nem is alakított kormányt a Szerb Haladó Párt, mivel csak októberben, mindössze egy héttel az alkotmányban rögzített határidő előtt sikerült megszavazni a nyíltan homoszexuális Ana Brnabić miniszterelnök új kabinetjét. Hogy a választás utáni arcélvesztést csökkentse a még mindig az Európai Unióba igyekvő Vučić,

a Szerb Haladó Pártnak sikerült a nemi egyenlőség szempontjából a világ egyik legkiegyensúlyozottabb kormányát megalakítania, ugyanis a 24 tagjából 11 nő volt.

Azonban ez nem elég a demokratikus látszathoz, elvégre a 250 fős törvényhozásban összesen 7 ellenzéki képviselő maradt: egy független, aki Šapić pártjának listáján szerzett mandátumot – ugye a párt tagságostul beolvadt Vučić pártjába –, mellette pedig két kisebbségi párt, az albán, illetve a bosnyák kisebbségi képviselők foglaltak helyet az ellenzéki padsorokban.

Emiatt már korán felmerült, hogy előrehozott választás jöhet, hiszen így a Vučić-rendszer sem Szerbiában, sem pedig az Európai Unión belül nem élvezett túl sok legitimitást. Ráadásul a választások után Szerbiában hetekig tüntettek a megmásított covidszámok, illetve a rendszer ellen a szerbek.

De az előrehozott választásoknak nemcsak külpolitikai, hanem hatalomtechnikai okai is vannak: ugyanis 2022-ben esedékes az elnök-, illetve 12 településen, köztük a fővárosban az önkormányzati választás,

ha pedig az alapvetően Belgrádban erősebb ellenzék legyőzné a Haladó Pártot a fővárosban, az Vučić rendszerének a megrendülését jelentené,

ha viszont azt az elnök- és a parlamenti választásokkal egy időben tartják, az elnökválasztás miatt a belgrádi Vučić-híveket is könnyebb mobilizálni, ráadásul jó ideig nem kell újabb választásokat tartani. 

Annak ellenére, hogy Vučić már viszonylag korán mutatott hajlandóságot az előrehozott választásokra, az ellenzék továbbra sem volt hajlandó részt venni, mivel szerintük azzal legitimálták volna a nem fair és nem tiszta választásokat. A két fél között mediátorként az Európai Parlament csatlakozott be a párbeszédbe, hogy olyan kompromisszumokban állapodjanak meg, ami mindkét fél számára elfogadható. Az elnök sokáig a 2020-ben a választásokat bojkottáló ellenzéki pártokkal nem volt hajlandó leülni, hanem helyette párhuzamos tárgyalásokat folytattak a Vučić-rendszeréhez közelebb álló ellenzéki pártokkal. 

Az ellenzék azt követelte, kapjanak garanciát, hogy a választás tiszta és fair lesz, emellett egyenlő médiakörülményeket követeltek. Ugyan utóbbi nem teljesült, hiszen a szerb médiapiac nagyrésze a Haladó Párthoz köthető, de ennek ellenére úgy döntöttek, idén elindulnak.

Ellenzéki összefogás, rögtön három is! 

Az előző választást bojkottáló ellenzéki pártok még 2018-ban alapították meg először Szövetség Szerbiáért nevű koalíciójukat, ami egészen 2020 augusztusáig létezett, amikor a koalíció átalakult a Szerbia Egyesült Ellenzéke nevű ernyőszervezetté, amiben már nem 9, hanem 12 párt szerepelt. Utóbbiból végül kimaradt, ám szoros együttműködést ígért az előbbiben még benne lévő klerikálnacionalista Dveri is.

Azonban a pártok közötti konfliktusok miatt végül 2021 januárjában feloszlott ez az összefogás, helyére eleinte két szövetség lépett: a Dragan Đilas által vezetett szocdem Szabadság és Igazság Pártja, illetve a balközép Demokrata Párt alakított egy közös szövetséget, illetve emellett volt egy jobboldali blokk, ami a jobbközép Néppárt köré épült.

Azonban februárban a két koalíció végül félig-meddig a közös indulás mellett döntöttek:

összesen 8 párt, köztük a Szabadság és Igazság Pártja, a Demokrata Párt és a Néppárt bejelentette, hogy együtt indul Egyesült Szerbia néven,

listavezetőjükké pedig a Szabadság és Igazság Pártjának az alelnökét, Marinika Tepić-et tették. 

Rajtuk kívül még ott lesz a jobboldali-konzervatív-monarchista NADA nevű koalíció, aminek vezetője Miloš Jovanović, legnagyobb pártja pedig az euroszkeptikus-konzervatív Szerbiai Demokrata Párt, ami az előző választáson egyébként a Seprű 2020 névű koalícióban indult el, de nem sikerült beseperni magukat a parlamentbe.

Emellett új szereplőként megjelent a Moramo (magyarul Nekünk kell!) nevű balközép-zöld lista, ami a 2021-es szerbiai Rio Tinto lítiumbánya elleni tüntetések következtében jött létre – ezt két párt, az Együtt Szerbiáért és a Nem fulladunk bele Belgrádba mellett más környezetvédelmi szervezetek alkotják.

Az összefogásból így a korábbi együttműködésekben többnyire résztvevő Dveri maradt ki, ami így a Hazafias Blokk a Szerb Királyság Újjáépítéséért (POKS) nevű monarchista-jobboldali párttal indul közösen.

Massive protests in Serbia against #RioTinto's lithium mine project & the Serbian government's attempt to change to law to allow it.

"Stop investors, save the nature"
"We are not giving away the nature in Serbia"
"For the land, the water and the air"pic.twitter.com/5UoLTScIAN

— Raphael Mimoun (@RaphMim) December 7, 2021

Mire megy az ellenzék Vučić ellen?

A választáson összesen 19 lista indul: a Vučić listája – Együtt meg tudjuk csinálni! (ezen a Szerb Haladó Párt mellett szerepelnek más kisebb pártok is) mellett a fentebb felsorolt ellenzéki szövetségek, kisebb Vučić-ellenes ellenzéki pártok, kisebbségi pártok, illetve a csak nevében ellenzéki, valójában a Vučić-rendszerhez köthető pártok is indulnak.

A legutóbbi, március 31-én elkészített IPSOS közvélemény-kutatás szerint az összefogások ellenére Vučićéknak még továbbra is tetemes az előnyük,

Vučić listáját jelenleg 51,4 százalékra mérik, míg a legerősebb ellenzéki listát, a Marinika Tepić által vezetett Egyesült Szerbiát csak 13,8 százalékra,

harmadik helyen pedig a Vučić-szövetséges, eddig Vučić-tyal együtt kormányzó a Milošević-utódpárt szocialisták, illetve a vele közösen induló jobbodali-populista Dragan Marković-féle Egyesült Szerbia (nem összetévesztendő az ellenzéki koalícióval!) és az ökopárt Szerbia Zöldjei közös listája áll 8,5 százalékponttal.

Az IPSOS számai szerint a háromszázalékos küszöböt még a Moramo (4,5 százalékpont), a közel 25 polgári egyesületből álló NADA-lista (4,2), de az eddig még választáson egy mandátumot sem szerző szélsőjobboldali A szerbek pártfogói is megugorhatja, jelenleg 3,4 százalékpontra mérik a NATO- és EU-ellenességéről híres pártot.

Így jelenleg úgy néz ki, hogy Vučić április 4-én továbbra is egy kényelmes parlamenti többséget tudhat majd maga mögött,

és az elnökválasztás kapcsán is csak az az egyetlen kérdés, hogy már az első fordulóban újraválasztják-e a 2014 és 17 között miniszterelnöki, majd 2017 májusa óta elnöki pozíciót viselő populista politikust – egy februári közvélemény-kutatás még 45,7, egy március végi közvélemény-kutatás pedig már 55,1 százalékpontra mérte a kritikusai szerint maffiaállamot építő politikust. Attól a regnáló elnöknek nem kell tartania, hogy a többi jelölt a fejére nőne, legesélyesebb kihívóját, az Egyesült Szerbia színében induló egykori tábornok Zdravko Ponošt ugyanis mindössze 27 százalékra mérik, míg a hat további jelöltet pedig 5 százalék alá.

NYITÓKÉP: Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Aleksandar Vučić szerb elnök tart közös sajtótájékoztatót Belgrádban még 2021. július 8-án. FOTÓ: Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda